“Talán a középkor óta ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik.” – Ács Éva, alapító, kishantosi vidékfejlesztési központ, biogazdaság
“A több mint 20 éve működő, európai szinten jegyzett mintafarmot így el lehet tüntetni, a múlt és a jövő nem számít. Ez botrány.” – Ángyán József, korábbi fideszes képviselő és mezőgazdasági államtitkár
A közép-magyarországi biogazdálkodást végző termelők múlt héten ismét a bíróságra mentek, hogy fellebbezzenek a 2012-es közbeszerzési pályázat eredménye ellen, amely elvette megélhetésüket. Emellett még a vetőmagjaikat is tönkretették az új tulajdonosok, annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta, hogy a kormány a helyi földművelőket részesíti előnyben az állami földek felosztásánál.
A kishantosi vidékfejlesztési központot és biogazdaságot Ács Éva társ-alapító több másik termelővel együtt non-profit vállalkozásként működteti már 22 éve. A mintafarmként is működő Kishantos a fenntartható vidékfejlesztést és a demokráciát hirdette népfőiskolájában is. Azonban 20 évnyi bérlet után, 2013. november 1-től a területet 10 másik jelentkezőnek adták át, és a kishantosi területen most csak kiszáradt, műveletlen földek és gaz látható.
A tenderen győztes cégek között van a salgótarjáni Mező Vidék Bt., amely csak néhány nappal a közbeszerzési eljárás előtt váltott nevet, és a pályázat beadásakor tevékenységi körében nem is szerepelt a növénytermesztés. A győztesek között van Márok Csaba, a szomszédos Mezőfalva polgármestere, és a Simon Kft. tulajdonosának menye is, amely cég már az első Orbán-kormány óta több ezer hektár földdel rendelkezik a kishantosi út túloldalán.
Sem a Nemzeti Földalap, sem pedig Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős hivatala nem akart a Budapest Beacon-nek beszélni a feltételezett kishantosi és országos szintű korrupcióról.
A kilenc hektáros termesztési és oktatási központot most 452 hektár kopár föld veszi körül, mivel a jelenlegi szabályozás miatt egy éven keresztül nem lehet vetni a területen. Amikor eljön az ideje, a vegyszerezés és a műtrágyázás miatt a terület el fogja veszíteni a nehezen megszerzett Bio Suisse biofarm státuszát. Ács elmondta: “20 éve gazdálkodunk vegyszermentesen a földeken. Érdekes lesz látni, hogy az új tulajdonosok miként művelik majd meg azt.”
Jelenleg azonban a búzaföldek és napraforgótáblák között, Kishantos, a terület egykori büszkesége elhagyatott képet mutat. “Azért tették ide ezt a sivatagot, hogy figyelmeztető jelként szolgáljon, ez fog történni, ha szórakoznak velük” mondta el Ács.
A területek azért kopárak, mert az új bérlők gondoskodtak erről. Traktorokkal jöttek és beszántották a földbe a növésben lévő növényeket – ezzel mintegy 150 millió forintos kárt okozva – két hónappal a tervezett aratás előtt. Ács magyarázata szerint: “Ezek az úgy nevezett nyertesek nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy a virágzó biofarmot sivataggá tegyék. Ennek első felvonása áprilisban történt, másfél nap alatt, központilag szervezve 15 traktorral jöttek ki. Hihetetlen volt.”
Alapító társa, Bolye Ferenc elmondta: “Micsoda barbarizmus ez? Átadtuk volna a földet, learathatták volna, ha akarják, de minek kellett tönkre tenni??”
Ács hozzátette: “Talán a középkor óta ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik.”
Azonban Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára védelmébe vette a területen végzett pusztítást: “Az új bérlők fél évig nem tudták használni a földet, mert a korábbi bérlők nem ürítették azt ki.” A Greenpeace tiltakozó akcióját úgy jellemezte, hogy az pusztán az ellenzék szokásos kísérlete volt a kormány lejáratására külföldön. Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője a vetés beszántását „pitiáner politikai bosszúnak” nevezte.
Ács felidézte, hogy a következő hónapban „jött egy újságíró a Népszabadságtól, és a fotóson majdnem átmentek autóval. Az egyik nyertes pályázó – aki nem tudta, hogy egy újságíróval beszél – azt üvöltözte, hogy „takarodjatok a földemről”. Amikor az újságíró megjegyezte, hogy ez nem az ő földje, akkor azt mondta: „kinyomom a szemedet””.
A biogazdaságot működtetők ellen számos pert is indítottak a földpályázat nyertesei. Ács elmondta, az első néhányat megnyerték, de amióta a Nemzeti Földalap is beszállt, azóta sorra bukják el a pereket.
Az 1998 óta nyereségesen működő kishantosi cég legutóbb a Pesti Központi Kerületi Bíróságon járt kedden, ahol a földalap ügyvédei azzal érveltek, hogy a pályázat új nyertesei ellen nincs is ügy, mivel „nincs jogi érdekeltségük” ebben az ügyben.
Sallai Róbert és Szabó Rebeka ellenzéki képviselők megkísérelték kinyomozni a kishantosi közbeszerzési eljárás részleteit, de akadályokba ütköztek, mert a beadott pályázatokhoz csatolt működtetési terv nem elérhető a nyilvánosság számára. Mivel a pályázatok értékelésénél a pontok 50%-át az úgynevezett „szubjektív működtetési tervre” adták, komoly lehetőség volt az ügyeskedő manőverezésre. Például az objektív adatok szerint a Mező Vidék Bt.-t hatodik, utolsó helyre kellett volna sorolni a pályázati értékelésnél, de mivel a szubjektív működtetési tervre a megszerezhető 150 pontból 135-öt kaptak, ők nyerték végül meg a pályázatot.
Nem tűnik valószínűnek, hogy az új kishantosi rendszerből a helyi közösség sokat profitálhatna. “A helyi polgármester támogató levelét csatoltuk a pályázatunkhoz, melyben le volt írva, hogy 15 embert foglalkoztatunk, de ezt nem vették figyelembe. Valójában a tíz nyertes közül csak egyetlen egy jött Hantosról” – mondta el Ács, miközben azokon a földeken sétál, ahol az elmúlt húsz évben gazdálkodtak. Felidézte a korábbi évek aratásait: „Ez itt egy búzatábla volt, úgy kellene kinéznie, mint annak ott, és rámutat a szomszédos betakarításra váró területre”.
Ács és Bolye alapította meg a kishantosi szervezetet 1990-ben, miután Bolye négy hónapot töltött Dániában. Miután visszatért Hantosra, N. F. S. Grundtvig tanításai és népfőiskolai hagyományai inspirálták. Német növénytermesztési szakértők és Ángyán József , a Gödöllői Mezőgazdasági Egyetem akkori tanára segítségével az iskola és a farm virágzásnak indult. 1995-ben a központ egy olyan területet tudott bérelni, ahol létrehozták az iskolát, amelyen fiatal növénytermesztőket oktattak a biogazdálkodásra. Az iskola úgy határozta meg a küldetését, hogy „a fenntarthatóság és a demokrácia ideájának a terjesztése”, és megjegyezték, hogy „Kishantos az egyetlen olyan európai projekt, ahol a fenntartható mezőgazdaság, az öko-termesztés, az oktatás és a demokrácia együtt, teljes harmóniában valósul meg”.
A kishantosi közösség aktív szerepet játszott Hantos, a 3 kilométerre található 930 fős, szegény falu életében is, amely látható a földekről. Más közösségi szemléletű kezdeményezés mellett, Kishantos kétszer újította fel a helyi parkot, bevezette a faültetési programot, és rendszeresen szervezett kulturális csereutakat dániai népi iskolákkal.
Ángyán József elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök ajánlatát a parlamenti képviselői pozícióra, amikor Ángyán beszámolt fenntartható gazdálkodási nézeteiről. Azonban rövid időn belül kegyvesztett lett, és szembefordult Orbán kormányával az állami földek pályáztatási rendszere miatt, ezért olyan helyzetbe került, amelybe igen kevesen: nyíltan szembe ment országgyűlési képviselőként saját pártjával. Ő az egyetlen olyan képviselő, aki kilépett a pártból, és függetlenként folytatta a Fidesz 2010-es, nagyarányú választási győzelme után.
Ángyán szerint Kishantos története “tökéletesen mutatja be, hogy a nemzeti és nemzetközi tőke érdeke miként tapossa földbe a helyi közösségeket és családokat”. A kormányzati politika nem a „közjó érdekében” dolgozik – tette hozzá. Ehelyett lerombolja azt, „a vidékfejlesztési stratégia olyan központok létrehozására hív fel, ahol a bemutatók és az oktatás folyik”.
A több, mint 20 éve működő, európai szinten jegyzett mintafarmot így el lehet tüntetni, a múlt és a jövő nem számít. Ez botrány” – mondta Ángyán.
Talán Ángyán lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Földalap úgy döntött, nem hosszabbítja meg a Kishantos földbérletét október 31. után. A tíz beadott pályázatuk közül mind a tízet elutasították. Az egyik fontos részlet az, hogy a kishantosi programnak még egy évig futnia kellett volna, máskülönben az EU-s támogatásokat vissza kell fizetni. A pályázati eredmény miatt Ács és Bolye pénzügyi nehézségekkel szembesül. Mindazonáltal, amikor a mintegy 100 Greenpeace aktivista tüntetett a területen a döntés ellen, akkor a földalap ezt egyszerűen politikai tiltakozásnak tekintette.
Még egy ok, ami hozzájárulhatott a fenti döntéshez, az lehetett, hogy Ács nyilvánosság előtt kritizálta a Fidesz földpolitikáját. “Nyíltan kritizáltam a kormányt, mert félrevezette az országot, eredetileg a fenntartható fejlődésről beszéltek Ángyán stratégiája szerint, majd ennek pont az ellenkezőjét csinálták”.
Ángyán megjegyezte, “számos botrányos föld újrakiosztás történt Fejér megyében, ahol a pályázók mindig a szubjektív működtetési tervre kapott túlzó pontszámmal nyertek a pályázatokon.”
Ángyán elmondta: “A magyar társadalom nem mehet el e felett szó nélkül, mert ha így mennek tovább a dolgok, akkor a vidéknek vége van.” A korábbi politikus szerint a botrány „egy széleskörű maffia hálózat” része, amely néhány tucat gazdasági szereplőhöz köthető, akik átvették a politikai irányítást. A két politikai párt ugyanannak a maffia hálózatnak a „nappali és az éjszakai műszakja.”
“Mit gondol, milyen érzés, amikor három állami ügyvéd van a nyakadon, pedig az egész életedet a közösség megsegítésére tetted fel?” – kérdezte Ács. “Nem elég, hogy elvesztjük a földet, tönkre is akarnak tenni minket. A fő cél az volt, hogy csődre kényszerítsenek bennünket, mivel a fő befektetésünk magukban a növényekben volt, amiket elpusztítottak. Hihetetlen, ami itt történt. Agresszív barbárok, csalók, bűnözők, és mégis támogatják őket mezőgazdasági cégek és üzleti körök.”
Nehéz értelmezni ezek után Orbán Viktor múlt szombati szavait, aki akkor azt mondta: „a kormány sikeresen megvédte a magyar termőföldet az elmúlt négy évben” és hozzátette, hogy a „legnagyobb veszélyt az elmúlt 20 évben az jelentette, hogy a volt kommunisták, a szocialisták és liberális társaik megpróbálták a magyar termőföldet külföldiek és spekulánsok kezére játszani.” Ugyanebben a beszédben azt is állította, hogy „a kormány továbbra is olyan jogszabályozást fog alkalmazni, amely biztosítja, hogy a termőföld a nemzeti befolyás alatt maradjon, és kigyomlálja a spekulánsokat.”
Ács másfajta magyar valóságot tapasztal, mint amit Orbán lefestett. Ő, Ángyán és a gyanús állami földügyletek többi áldozata a http://www.kielegyenafold.hu weboldalon dokumentálják azt. “Harcolni fogunk, hogy visszaszerezzük a földünket.” – mondta.
“Ez az igazi rezsicsökkentés” – tette hozzá, és rámutatott az irodaházra, amelyet szinte teljesen beborítanak a napelemek, majd bement, hogy újabb levelet írjon a Földalapnak.
Hivatkozás: