A bicskei befogadóállomás bejárata. Fotó: MTI, Soós György

December végén megszüntetik a bicskei menekült befogadóállomást, a lakókat Kiskunhalasra költöztetik át – tudta meg lapunk. Civilek úgy vélik, a döntés egy politikai stratégia része.

A Budapest Beacon információi szerint a december végén bezáró bicskei menekülttábor lakóit Kiskunhalasra költöztetik át.

Bicskén már több mint két évtizede működik a befogadóállomás, most a kormány által elrendelt bezárási hullám miatt kényszerül bezárni kapuit. Néhány civilszervezet úgy véli, a döntés egy szélesebb körű politikai stratégia része.

„Úgy vélem, ez egy nagyon egyértelmű üzenet az emberek számára, hogy nem maradhatnak Magyarországon” – mondta Pocsuvalszki Aliz, a Migszol aktivistája múlt vasárnap a bicskei tábor kapuja előtt. „Ha a semmi középére visszük őket, akkor teljesen elszeparáljuk őket a magyar társadalomtól”.

Márpedig ez a költözésből elég nyilvánvalónak tűnik: míg Bicske alig fél óra alatt érhető el vonattal Budapest központjából, ugyanez Kiskunhalas esetében nagyjából két és fél óra.

A Magyar Helsinki Bizottság november közepén átfogó cikkében részletezte, miért nem csupán szimpla költöztetésről, a források áthelyezésről van szó a bicskei tábor bezárása kapcsán, hanem sokkal inkább a menekültek Magyarországról történő kiszorításának kísérletéről.

Bicske földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette a lakók számára, hogy könnyen hozzáférjenek azokhoz a különböző oktatási, képzési és rekreációs célú tevékenységekhez, melyek elősegíthetik magyarországi beilleszkedésüket. A táborban elszállásolt menekültek közül többen a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU) jártak be, sokan a civilszervezetek által szervezett nyelvórákon is részt vettek. A bicskei intézményből az Artemisszó Alapítvány vagy éppen a Migszol által szervezett eseményekre is számos menekült érkezett, a keresztényeket pedig minden vasárnap busszal vitték el egy amerikai egyház miséire.

A bicskei befogadóállomás lakói leginkább Afganisztánból, Irakból, Pakisztánból, Nigériából, Kamerunból, Kínából és Örményországból érkeztek. Míg sokan – családjukat olyan helyeken hátrahagyva, mint az afgán Helmand-tartomány vagy az iraki Kirkuk körzet – egyedül jöttek Magyarországra, addig a tábor számos gyermekes családnak is otthon ad.

Bicske – sok más magyar táborhoz hasonlóan – jelenleg jóval a befogadóképessége alatt üzemel, ami azért nem túl meglepő annak fényében, hogy az utóbbi hónapokban drasztikusan visszaesett a benyújtott menedékkérelmek száma.

A Helsinki Bizottság adatai szerint 2016 októberében 1.198 menekült regisztráltatta magát Magyarországon, míg 2016 áprilisában ez a szám 5.812 volt. Októberben – a legutolsó elérhető adat szerint – 529 menedékkérő tartózkodott magyar befogadóállomásokon: 318-an olyan nyitott táborokban, mint amilyen a bicskei is, míg 211-en zárt intézményekben voltak.

A magyar állam korlátozott mértékű forrásokat biztosít a menedékkérőknek, de nemcsak azok számára, akik éppen menedékkérelmük elbírálására várakoznak, hanem azok számára is, akik már megkapták a menekültstátuszt Magyarországon. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a menedékkérők hozzáférjenek az őket segítő civilszervezetek szolgáltatásaihoz.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelenleg Bicskén élő, Budapesten órákat látogató menedékkérők folytathatják-e a tanulást, ha Kiskunhalasra kell költözniük, mindenesetre az elég valószínűnek tűnik, hogy azok a menedékkérők, akik Bicskén részt tudtak venni helyben rendezett és budapesti eseményeken, és akiknek lehetősége volt a magyar nyelvet gyakorolni/személyes kapcsolatokat építeni a fővárosban, lényegesen kevesebb ilyen lehetőségük lesz, miután Kiskunhalasra érkeznek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):