A bíróság úgy dönt, hogy a beadványban idézett törvény számos pontban nem jogszerű, és alkotmányellenesnek tekinthető. A bíróság főképpen a tulajdonjog, a jogállamiság, valamint a tisztességes gazdasági verseny sérelme, az erőfölénnyel visszaélés tilalma miatt tartja alaptörvény-ellenesnek a törvényt. . . . . A 20. századi munkatáborok létjogosultsága is előnyt biztosított a gazdaság számára, de attól még nem elfogadható.
– Kivonat a Budapesti Törvényszék döntéséből, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kontra Magyar Állam perben, 2014. április 18.
Múlt pénteken a Fővárosi Törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy fel kell függeszteni a Takarékbank eladásával kapcsolatos további lépéseket, mivel az alkotmányjogi aggályokat vet fel.
2013-ban a Fidesz-KDNP által vezetett parlament olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette a legnagyobb magyar „takarékszövetkezet”, a Takarékbank Zrt. hatékony államosítását. Idén korábban a kormány megkísérelte többségi tulajdona eladását egy olyan magánszemélyekből álló konzorciumnak, akik közel állnak a kormányhoz.
A parlament által 2013-ban elfogadott úgynevezett lex specialis, olyan előírásokat tartalmaz, amely számos hatályos törvényi rendelkezést ír felül, és ez tette lehetővé, hogy a Magyar Posta 20%-os részesedést szerezzen a Takarékbankban ötödannyiért, mintha azt az eredeti tulajdonosoktól vásárolta volna meg. A Magyar Fejlesztési Bank 2012-ben megvásárolt 38,46 százalékos, és a Posta tulajdonrészével a kormánynak már 58,46 százaléka van a bankban, amivel irányíthatja a takarékszövetkezeteket.
A részvényesek szerint a döntés megsértette tulajdonjogukat, és a kormány mintegy 80%-kal értékelte le a részvényeik értékét.
A törvény drákói szigorral rendelkezett (beleértve a banki részvények elkobzását) azokkal a részvényesekkel szemben, akik ellenkeztek az államosítással, a kormány lépéseivel az igazgatótanáccsal szemben.
A törvény arról is rendelkezett, hogy államosításra kerül a takarékszövetkezeti szektor azáltal, hogy egy új szabályozó testület felállítását rendeli el, melynek feladata a független magyar tulajdonban lévő takarékszövetkezetek szabályozása és integrálása.
A törvény feltételezett célja a magyar takarékszövetkezetek pénzügyi szolgáltatásainak integrálása, tevékenységének áramvonalasítása, és annak előkészítése, hogy a Takarékbank eladás egy igazságos, nemzetközi pályázaton keresztül valósuljon meg.
A Takarékbank részvényesei és a Magyar Munkaadók és Vállalkozók Szövetsége tiltakozott a Takarékbank államosítása ellen, de nem ért el eredményt.
2014 januárjában a kormány bejelentette, hogy a hazai takarékszövetkezetek részvényeinek értékesítéséhez egy olyan nemzetközi pályázatot szeretne kiírni, ami egyértelműen a hazai jelentkezőket részesíti előnyben. Már magát a pályázatot is kritizálták, mivel az megakadályozza, hogy a takarékszövetkezetek erőiket egyesítve megpróbálják megszerezni a kormány részvénycsomagját, beleérte a Posta 20%-át is, amit tőlük vettek el.
Az egyetlen pályázó a Vojnits Tamás – akit a kormány megbízott a takarékszövetkezeti integrációval – által alapított konzorcium volt, melyben benne volt Vojnits cége, Spéder Zoltán (az FHB elnök-vezérigazgatója) illetve a Magyar Fejlesztési Bank egyik leányvállalata.
A bíróság felfüggeszti a további lépéseket az Alkotmánybíróság döntéséig
2014. április 18-án a Törvényszék úgy rendelkezett, hogy felfüggeszti a tovább lépéseket a Takarékbank Zrt. eladásával kapcsolatban. A Törvényszék az alábbi nyilatkozatot tette a döntésével kapcsolatban:
„Az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van egy magánszemély panaszindítványának elbírálása. A bíróság az indítvány indokaival jórészt egyetért, azokat átveszi, így a korábban előterjesztett panaszindítványt úgy kell tekinteni, mintha a bíró terjesztette volna elő. A bíróság egyéb okokból is észlelte a törvény alaptörvény-ellenességét. A bíróság főképpen a tulajdonjog, a jogállamiság, valamint a tisztességes gazdasági verseny sérelme, az erőfölénnyel visszaélés tilalma miatt tartja alaptörvény-ellenesnek a törvényt.”
Az ügy felperese az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség azt állítja, hogy 2013-ban a Magyar Posta részesedésének megszerzése a Takarékbankban törvénytelenül kényszerítette a Takarékbank akkori részvényeseit kisebbségi tulajdonosi pozícióba, ami anyagi kárt okozott számukra.
A Törvényszék egyetért a felperessel
Azzal, hogy a Törvényszék a felperes mellé állt, ítélkezési irányt is mutat az Alkotmánybíróságnak, hogyan ítélje meg a felperes kérelmét. Az Alkotmánybíróságnak azt a döntést kell meghoznia, hogy a 2013-as törvény a takarékszövetkezetek integrálásáról megsértette-e a magántulajdonhoz való jogot, és a törvény betűt felhasználva kényszerítette-e a részvényeseket.
A bíróság szerint nemcsak a szerződési szabadságot sérti a törvény, hanem a tisztességes gazdasági versennyel sem fér össze, hiszen az állam a jogalkotási erőfölényét kihasználva juttat piaci pozícióhoz egy szereplőt. A személyi szabadság korlátozása akkor sem elfogadható, ha az átmeneti, de itt ráadásul nem átmeneti intézkedésről van szó. A kártérítés pedig nem legitimálja a törvénysértést – fogalmazott a bíró.
A hasznosság, a bankszektor biztonsága és a szövetkezeti rendszer átalakítása fontos szempontok, de a bíróság ezt nem tekinti alapjognak vagy alkotmányos értéknek. „A 20. századi munkatáborok létjogosultsága is hasznos volt gazdaságilag, mégsem fogadható el” – hozott egy merész párhuzamot a bíró.
A bíró további kérdéseket is felvetett az indoklásban: miért nem lehetett a korábbi intézményvédelmi alapok pénzét növelni a biztonság érdekében, a korábbi integrációból már kilépett szövetkezetek újbóli integrálására miért volt szükség, illetve, hogy nem állt-e elő olyan helyzet, amelyben 9 milliárd forinttal teljes irányítást szerezhet egy befektető, akit nem a közérdek, hanem a saját érdekei vezérelhetnek.
Az indoklás végén a bíró még egyszer kijelentette, hogy a következő tárgyalásig a Magyar Posta nem ruházhatja át a részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek, és senki másnak sem. A bíróság szerint a törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, de ezt az AB-nek kell kimondania.
Egy vállalkozás privatizálása a vitatott államosítás után
A bejelentés után pénteken Lohn Balázs, a felperes egyik jogi képviselője a riportereknek elmondta, a felperes nem csak kártérítést követel a kormány által okozott károk miatt.
Lohn elmondta, a kártérítés mellett az eredeti állapot visszaállítását is kérik. Vagyis, a Posta adja vissza a részvényeket, a Takarékbank pedig adja vissza a Postának azt a pénzt, amit a részvényekért kapott (ez 650 millió forint volt). Továbbá, mivel a tranzakció a takarékok kárára vagyoni kárt okozott, igényt tartanak 29,4 millió forintra is – ez volt a névértéke az OTSZ részvényeinek, amit elvesztettek a Takarékbankból.
Kifogásolják, hogy a szövetkezetek a jegyzési elsőbbségi jogukat nem tudták gyakorolni, és felelősségre vonják a magyar államot, amiért az a jogalkotással kárt okozott. Az ügyvéd szerint az integrációs törvény példa nélküli beavatkozás a szektorba, olyan egyedi jogszabály, konkrét intézmények megnevezésével, amelyért a felelősséget az államnak vállalnia kell.
Az állami intézményeket (a Postát, a Takarékbankot, az integrációs szervezetet, az MFB-t) képviselő ügyvédek szerint ez utóbbira semmiképpen nem lehet hivatkozni, és nem lehet elmarasztalni azért senkit sem, mert betartott egy rá vonatkozó jogszabályt. Álláspontjuk szerint a törvény valóban újraszervez egy teljes szektort, de ezt azért teszi, hogy az hosszú távon jól és nyereségesen működjön.
Hivatkozások:
A bíró megtiltotta a Takarékbank privatizációjának lezárását, Origo.hu; 2014. április 18.
A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Birosag.hu; 2014. április 18.