Egy Alstom szerelvény érkezik a Keleti pályaudvar felől a Szent Gellért téri állomáson az átadás előtt álló 4-es metró vonalán 2014. március 25-én. Fotó: MTI, Máthé Zoltán

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal a 4-es metró beruházásával kapcsolatban, amiért az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Demszky Gábor teljes nyilvánosságot akar. A volt főpolgármester úgy fogalmazott: „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat”. Jávor Benedek szerint ha a kormánynak és a jelenlegi fővárosi vezetésnek nincs mit rejtegetnie, akkor nem tagadhatja meg a teljes nyilvánosságot. Az Együtt szerint a magyar ügyészség csődöt mondott.

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Csepreghy Nándor az MTI beszámolója szerint kijelentette: Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt. Az államtitkár ismertette: a metróberuházás szerződéseinek összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt.

Az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forint.

Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forint „elloptak vagy elcsaltak”, ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie – mondta, hozzátéve, hogy ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól.

Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződés kapcsán tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az 57-ből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.

Csepreghy Nándor elmondta: a szabálytalanságok közé tartozik az Alstom-metrókocsik beszerzése is, amely kiterjed a 2-es metróvonalra is. Ha Brüsszel a későbbiekben úgy dönt, hogy korrekciót alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor valószínűsíthető, hogy további tízmilliárdos tételekkel emelkedik az okozott kár – fűzte hozzá.

Elmondása szerint a nyomozati anyagban több magánszemélyt és céget is megneveztek.

Eszerint a dokumentumban szerepel például a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium.

Csepreghy a visszaélések formáira példaként hozta azt, hogy belső információért pénzt kaptak az állam, illetve a főváros nevében eljárók. Volt olyan állami kifizetés, amely mögött nem volt valós teljesítés, továbbá előfordult, hogy ugyanaz volt a teljesítést igazoló az állam képviseletében, mint az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója. A jelentés feltárta azt is: előfordult, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zárt ki a beszerzési szakaszban az ajánlatkérő, továbbá a nyertes ajánlattevő „igazolható módon” bennfentes információkhoz jutott hozzá. Számos nyilvánvaló közbeszerzéssel, vagy azok elhagyásával „baráti cégeket segítettek” – mondta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy mindezekkel hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés és összeférhetetlenség is megvalósult.

Kérdésekre válaszolva Csepreghy elmondta, hogy a kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz, és azt várhatóan még a héten benyújtják az ügyészségnek. Lehetőség szerint azokkal próbálják a kárt megfizettetni, akik azt okozták – hangsúlyozta.

Hozzátette: a kormány jogi tanácsadói vizsgálják az OLAF-jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, ebben „a kormány maximálisan elkötelezett”.

Jávor: hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti (EP) képviselője azt írja: pártja szerint az ügy súlya nem teszi lehetővé a további sumákolást, ezért teljes adatnyilvánosságot, és azonnali felelősségre vonást követelnek, tekintet nélkül a bűnösök párthovatartozására.

Hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral: a forgalmi adatok a létezését sem indokolják, a sokszorosára drágult építés közben, a projekt beszerzéseit a teljes átláthatatlanság jellemezte. Csakhogy a beruházás fele (és a drágulás nagyobbik része) az Orbán-kormány időszakára esett, a szerződések átláthatóságáért ők sem tettek semmit, ráadásul ki sem vizsgálták a botrányos beruházást, minden eddigi vizsgálatot az uniós illetékesek végeztek el. Az eredményt pedig Orbánék azóta is titkolják, csak a számukra kedvező tényeket mazsolázzák ki a titkos anyagból

– olvasható az EP-képviselő hétfő esti bejegyzésében.

Úgy folytatja: a mi információink is azt igazolják, hogy a lopás átíveli a 2006-tól 2014-ig terjedő korszakot, vagyis az elmúlt tíz év összes kormánya és fővárosi vezetése is érintett benne.

Jávor Benedek korábban az Európai Csalás Elleni Hivatalnál vizsgálatot is kezdeményezett a projekt részét képező metrókocsik beszerzésével kapcsolatban,

a párt éppen ezért a teljes vizsgálati anyag azonnali nyilvánosságra hozatalát, és az összes felelős megbüntetését követeli, „tekintet nélkül arra, hogy ki van jóban közülük Orbán Viktorral”.

Az ügy Jávor szerint arra is rámutat, hogy elodázhatatlan az európai ügyészség létrehozása: ha a magyar kormányon múlik, erről a lopásról ugyanúgy nem tudnánk semmit, mint az uniós támogatásokat fosztogató többi politikai rablóakcióról – jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki a Facebookon azt írja:

Ha korrupciót találtak, az történhetett a szerződéskötések idején, még a korábbi kormányok alatt, de akkor is, amikor a költségek robbanásszerűen emelkedni kezdtek, azaz 2010 után. Vagy akár mindkét időszakban is. A tartalmi hibákat elkövethették, amikor irreális várható utasszámokat adott meg a projekt támogatása érdekében az előző városvezetés, de akár akkor is, amikor a támogatáshoz kikötött feltételeket, például a fővárosi behajtási díj bevezetését elszabotálták Tarlósék.

Jávor Habony Árpádnak és Csepreghynek is üzent:

Látom én az erőfeszítést, hogy ennek az ügynek a hátán nyerjen a Fidesz választást 2018-ban, ám az alapján, amit eddig tudunk, ez a botrány legalább annyira a Fideszt is elérheti. Azt se tudjuk, hogy a Fidesz elbábozta ügyészség miért nem lépett semmit 2010 óta, miért az OLAF-nak kellet kiásnia ezeket az információkat?

Az EP-képviselő szerint ha a kormánynak és a jelenlegi fővárosi vezetésnek nincs mit rejtegetnie, akkor nem tagadhatja meg a teljes nyilvánosságot.

“Minden egyéb megoldás annak beismerése, hogy ők is érintettek az ügyben.

Demszky is teljes nyilvánosságot követel

Az Index szúrta ki Demszky Gábor egy hozzászólását a Facebookon. A volt főpolgármester ebben azt írja: „Az OLAF-jelentést, amelyre Lázárék a rágalmakat »alapozzák«, nyilvánossá kell tenni. Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik”. Hozzátette, hogy „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté”.

A volt főpolgármester feltételezése szerint az OLAF-jelentés kifogásolja, hogy a hivatalban lévő városvezetés elmulasztotta meglépni mindazt, amit az Európai Bizottság az uniós támogatás feltételéül szabott (a felszíni közlekedés teljes átalakítása, P-R parkolók, dugódíj). Demszky szerint ezekből semmi nem valósult meg, ezért követelik vissza a több tízmilliárdos támogatást, amelynek pontos összegéről titkos tárgyalások kezdődnek.

Az Együtt szerint a magyar ügyészség csődközeli állapotba jutott

Az Együtt szerint a 4-es metró ügye is bizonyítja, hogy szükség van az európai uniós ügyészségre, mert ha a magyar hatóságok nem képesek megvédeni a magyar és az európai adófizetőket, akkor létre kell hozni egy ilyen intézményt.

Pataki Márton hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a 4-es metróról szóló hírek mind arra utalnak, hogy

a Polt Péter vezette ügyészség, a magyar igazságszolgáltatás „csődközeli állapotban van, megbukott”.

Az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már 2010-ben elkészítette saját jelentését az ügyben, majd mindkét intézmény feljelentést tett.

A politikus felháborítónak tartja, hogy miközben a bűncselekményt Magyarországon követték el, mégis külföldi hatóságok végezték a nyomozást. Pataki Márton egyúttal „üres PR-akciónak” nevezte, hogy a kabinet most tesz feljelentést.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még a múlt héten ismertette, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal lezárta a 4-es metró építésének vizsgálatát. Magyarországot 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezné az Európai Bizottság a szabálytalanságok miatt – mondta akkor a tárcavezető, aki egyetértett Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy a bírságot át kell hárítani az ügy résztvevőire.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):