Ha nem vagyunk elégedettek a közszolgáltatások minőségével, akkor ürügyet találunk arra, hogy adót csaljunk, ha pedig adót csalunk, akkor sosem fogunk jól keresni – mondja Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke, volt pénzügyminiszter. Amíg az emberek nem érzik igazságosnak az adórendszert, és az adóhivatal sem képes arra, hogy ellássa feladatát, addig teljesen mindegy, hogy azt hogyan szervezik át. A Bokros által hivatkozott versenyképességi jelentés borús képet fest Magyarországról.

A jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkársága fogja irányítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). A hírek nemcsak szerkezeti átalakításról szólnak, hanem komoly létszámleépítés is várható az adóhatóságnál. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta: jelentős a létszámtöbblet a szervezetnél összevetve más európai adóhivatallal, szerinte nincs szükség regionális szinte, a központi és a megyei szervezetek is el tudják látni a feladatot.

Lényegtelen kérdés, hogy ki ki fölött gyakorol felügyeletet – mondta Bokros Lajos (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában október 2-án. A fontos az, hogy – mint ahogy arról a Budapest Beacon is beszámolt – a Világgazdasági Fórum szeptember 28-án nyilvánosságra hozta a legutóbbi versenyképességi jelentését, és ebben Magyarország ismét három helyet hátrébb csúszott – hangsúlyozta a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke.

A jelentésben több dolgot is felsorolnak, az egyik ilyen az adórendszer és az adóigazgatás – folytatta Bokros, aki szerint a NAV szervezeti és szerkezeti átalakításokkal nem javítható. Úgy vélte: rossz a szervezet kultúrája, és az is rossz, ahogy be van illesztve a magyar államigazgatásba, „ezért az egész átalakítást pótcselekvésnek tartom”.

„Fejétől bűzlik a hal” – vélte a volt pénzügyminiszter. Amikor Vida Ildikó volt NAV-elnököt kitiltották az Egyesült Államokból, akkor mindenki súlyos hibára, szabálysértésre, netán bűncselekményre gyanakodott. Ez fölborítja az adófizetés iránti fegyelmet és akaratot, következésképpen az adóhivatal tekintélye ma nagyon alacsonyan van Magyarországon, és ezt nem lehet azzal helyreállítani, hogy beolvasztják azt a kormányhivatalokba, amelyek egyébként is feleslegesek – hangsúlyozta Bokros. Hozzátette: a kormány tekintélye sem magas, ami szintén (negatív – a szerk.) versenyképességi tényező.

Túlburjánzott a bürokrácia, kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika, óriási a korrupció – sorolta a politikus. Mindezek szerinte összefüggenek, a NAV pedig megtestesíti ezt a kultúrát.

Bokros szerint teljesen mindegy, hogy az adóhivatal miképp van megszervezve, a kérdés az, hogy milyen az adórendszer, mennyire érzik azt az állampolgárok igazságosnak, és hogy az adóhivatal hatékonyan össze tudja-e gyűjteni a pénzt a költségvetés számára. Ez mind nincs meg Magyarországon – vélte.

Nem irreálisan magasak az adóterhek Magyarországon, a különbség csupán annyi, hogy például Svédországban mindenki fizet adót – mondta Bokros, aki szerint a probléma az, hogy minden volt kommunista országban „nemzeti sport az adócsalás”, és ezért szegény Magyarország is. A költségvetés állandóan azzal küzd, hogy megkapja-e azokat a bevételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jó minőségű közszolgáltatásokat – egészségügyet, oktatást, rendőrséget, közigazgatást – biztosíthasson az állam. Ha az állampolgár nem elégedett ezek minőségével, akkor talál egy jó ürügyet, hogy miért ne fizessen adót. Ez egy ördögi kör, amelyből Bokros szerint csak szerkezeti reformokkal lehetne kitörni.

Állandóan arról beszélünk, hogy miért lassul a gazdasági növekedés. Azért, mert nincsenek beruházások – magyarázta Bokros. „Kifektetés” van befektetés helyett, nincs elegendő minőségű munkahely, csak a közmunkával lehetett a foglalkoztatási mutatókat kozmetikázni. Ha nem növekszik a gazdaság, akkor nem várhatjuk a magasabb kereseteket, amiből majd szívesebben fizetjük az adót, amiből aztán majd jobb közszolgáltatásokat nyújthat az állam – tette hozzá.

Az egész gazdaságpolitika rossz, kiszámíthatatlan, ésszerűtlen, szakszerűtlen és becstelen – véli Bokros. Szerinte az adórendszer beleágyazódik abba az általános kormányzati kultúrába, aminek ez csak egy szelete, az általános kormányzati kultúra pedig visszatükrözi a társadalom kultúráját. Ha ezek egymást rombolják folyamatosan – mint ahogyan az elmúlt öt évben történt –, akkor a Moma elnöke szerint nem lehet azt várni, hogy valamiféle csodafegyver bevetésével jobb lesz az adóhivatal működése.

A NAV megelőző átszervezésekor megszüntették a kiemelt ügyek igazgatóságát a hivatalon belül – emlékeztetett Bokros, aki szerint nem is fogják azt visszaállítani, mert szerinte „túlságosan közel volt az áfa-csalás a kormányzathoz”.

A Világgazdasági Fórum már említett legfrissebb versenyképességi jelentése szerint Magyarország összesítésben a 63. helyen végzett. Csak viszonyításképp: Románia 53., Csehország 31., Ausztria 23. a listán, Szlovákiát és Horvátországot viszont Magyarország megelőzi. A részletes eredményekből kitűnik, hogy Magyarország a korrupció tekintetében kifejezetten siralmasan áll, irreálisan magasak a bürokratikus terhek, rosszul működik a közszféra – e tekintetben Magyarország nagyon hátul kullog –, de az üzleti szféra megítélése is igen negatív.

Az alapszintű oktatás minősége a jelentés szerint szintén siralmas, de a felsőoktatás sem sokkal jobb, mint ahogyan a vállalatok sem fordítanak túl nagy energiákat a munkavállalók képzésére.

További érdekesség, hogy bár a kormányzat számos intézkedésével – mint például a vasárnapi nyitva tartás tiltásával – azon fáradozott, hogy csökkentse piaci a monopolhelyzetet, a jelentés számai szerint ez nemhogy nem sikerült, hanem a korábbi évekhez képest még rosszabb is lett. Bokros úgy vélte: az adórendszer úgy ahogy van, rosszul teljesít, mert nem ösztönöz sem befektetésre, sem munkavállalásra.

Az is nagyon beszédes, miszerint ha Magyarországon valaki vesz valamit a boltban, akkor elsősorban az árat tartja szem előtt, nem pedig az áru minőségét. Ez utóbbi tényező tekintetében a romlás 2013 óta folyamatos.

A sok rossz közül a legrosszabb talán mégis az a szám, amelyik azt jelzi, mennyire képes az ország megtartani a tehetségeit: ebben Magyarország a 140 vizsgált ország közül a 123. helyen végzett.