Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon

Lázár János egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be még múlt héten, amely utat nyitna a kontrollálatlan költségvetési költekezés előtt. Várhegyi Éva szerint a javaslat mindenre jó, csak arra nem, hogy növelje az országba vetett bizalmat, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő, hiszen eddig is szinte mindenben a kormányfő és szűk stábja döntött. Szükségtelen nyíltan rendeleti kormányzást folytatni ott, ahol egyetlen nap alatt átmegy egy törvénymódosítás. Bokros Lajos szerint a jogállam szétverésének következő áldozata az Országgyűlés, Bárándy Péter pedig úgy látja: minderre azért van szükség, mert a hatalom immár a sajátjaiban sem bízik.

Nem lelkesednek Lázár János ötletéért a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) – tudta meg a Napi.hu. A kancelláriaminiszter február végén nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot, mely gyakorlatilag szabad kezet adna a kormánynak arra, hogy a költségvetési törvényen felül költekezzék, ezzel jó nagy gondot akasztva a mindenkori nemzetgazdasági miniszter nyakába.

Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben valamihez nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben – mert nem terveztek vele, és még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás –, módosították a költségvetési törvényt, amihez parlamenti többség kellett. Ezt kerülné ki az alig egyoldalas módosítás azzal, hogy a kormánynak immár csak határozatra lenne szüksége a költekezéshez. A kormányhatározathoz formálisan kormányülés sem kell, hiszen azt a kormányfő vagy annak helyettese bármikor kiadhatja.

További módosítás, hogy amíg korábban effajta kötelezettségvállalásokról szóló határozattervezetet csak a költségvetés végrehajtásáért felelős kormánytagként a nemzetgazdasági miniszter nyújthatott be, ezentúl ezt bármely miniszter a miniszterelnök elé terjeszthetné.

A módosítás szerint kifizetésikötelezettség-vállalás után kell csak a nemzetgazdasági miniszternek a forrásról gondoskodnia, ám a kötelezettségvállalás mögött álló szerződés megköthető, függetlenül attól, hogy annak nincs meg a tényleges költségvetési fedezete.

A javaslat szerint az NGM mindenkori első emberének legkésőbb folyó év december 31-ig elő kell előteremtenie a pénzt. Ha ez nem sikerül, a szerződésből eredő kötelezettség szerint akkor is fizetni kell, így a kiadás akár az éves folyó költségvetési hiányt is növelheti.

Ha változatlan formában megy át a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem az Országgyűlés beleegyezése. Így egyedül a mindenkori miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése – írja a portál.

Az államháztartási törvény módosításának célja nem a korlátlan költségvetési költekezés, hanem az, hogy a havonta és negyedévente fölhalmozódott költségvetési maradványok fölhasználásának –hogy hova csoportosítsa át azokat különböző fejlesztésekre – lehetősége – védte meg javaslatát Lázár a csütörtöki kormányinfón, melyet a héten tárgyal az Országgyűlés. Nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű.

Talán ennek is köszönhető, hogy a Moody’s hitelminősítő pénteken nem változtatott Magyarország eddigi besorolásán, azaz az ország maradt a bóvliban, tehát a kormányzat által várva várt és remélt fölminősítés elmaradt.

A módosítás célja, hogy kikerüljék az Országgyűlést, ami azért nevetséges, mert lényegében már 2010 óta rendeleti kormányzás folyik – mondta Várhegyi Éva az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Bármit át tudnak vinni akár egyetlen nap alatt is – magyarázta a Pénzügykutató tanácsadója, utalva ezzel a jegybanktörvény múlt heti módosítására. Szerinte eddig talán még a valódi rendeleti kormányzásnál is gyorsabban ment át egy-egy döntés.

„Nem vagyok meglepődve, egyszerűen csak nyíltan kimondják azt, ami évek óta folyik ebben az országban. Maga a kormányzás gyakorlata is az, hogy mindent a kormányfő és szűk stábja dönt el. Csak annyi változik, hogy ezentúl majd a költésekkel is így lesz” – hangsúlyozta a szakember.

Szerinte azért is furcsa ez a lépés, mert a kormány egy ideje mindent megtesz azért, hogy a hitelminősítők fölminősítsék az országot, ennek pedig a legfőbb akadálya a kiszámíthatatlanság. A mostani módosítás mindenre jó, csak arra nem, hogy növelje az ország iránti bizalmat – tette hozzá a közgazdász.

Senkinek nem érdeke, hogy bóvli kategóriában maradjon Magyarország – folytatta. A fölminősítésre minden esély megvolna, ha a kormány nem volna ennyire diktatórikus, kiszámíthatatlan, nem hozna diszkriminatív és ad hoc intézkedéseket – vélte Várhegyi Éva.

Közgazdasági szempontból a törvénymódosításnak semmi értelme, csupán arról van szó, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál: hogy kivonják a dolgot az állampolgárok ellenzőrése alól – mondta Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke az ATV Start című műsorában kedden.

Ha Varga Mihály valóban fölháborodott volna a javaslaton, akkor föl kellett volna állnia, és nyilvánosan bejelenteni a lemondását – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter. A költségvetésnél fontosabb gazdasági kérdés nincs, ezentúl ráadásul még értelmetlenné is válik. Elérkeztünk a jogállam szétverésében oda, amikor az Országgyűlés lényegében funkcióvesztett intézménnyé válik – mondta a Moma elnöke.

Nem működik az Alkotmánybíróság, a versenyhivatal, szétverték a médiahatóságot, nincs sajtószabadság, megszüntették az MNB monetáris politikával kapcsolatos lényegi intézkedéseit, és ott az egészségügy meg az oktatás – sorolta a szabadelvű-konzervatív politikus, aki szerint semmi csodálkozni való nincs azon, hogy most az Országgyűlésen a sor. „Ez a cél. Ez egy neokommunista diktatúra, amely nem szereti az önálló gazdasági alanyokat […], és nem szereti a politikai pluralizmust se” – közölte Bokros.

Adott esetben még az is előfordulhat, hogy nem lesznek szabad választások –utalt ezzel a terrorveszély esetleges Alaptörvénybe való beemelésére Bokros.

Bárándy Péter szerint nemcsak a kétharmadot veszítette el a Fidesz, hanem a bizalmat is saját embereiben. Ilyenkor szokott fölmerülni az ilyen rendeleti kormányzás — mondta hétfőn, szintén az ATV Start műsorában az egykori igazságügy-miniszter. Bárándy szerint a vita ellenzék és kormány között már korábban megszűnt, tehát ebben nincs nagy különbség, a lényeg viszont marad: a népnek csak a kormányerőre szavazó része jelenik meg akaratként, a népesség másik része az elhatározásokból kikerül. Ilyen volt 1933-ban Németországban, 1947-ben Magyarországon, de ha visszafelé megyünk, ennek megjelent egy pozitívabb formája is II. József idején – magyarázta az ügyvéd.

A rendeleti kormányzás nem szükségszerűen a pénzről, sokkal inkább a hatalomkoncentrációról szól – mondta Bárándy, Bokrossal szinkronban. Nem kizárt, hogy Áder János köztársasági elnök visszaküldi a törvényt aláíratlanul, de ennek a hatalomnak a természete akkor sem fog megváltozni – tette hozzá.

A rendeleti kormányzásba való átlépés nagyon fontos állomása a demokrácia megszűnésének, ám ez a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásával már korábban elindult – hangsúlyozta a volt igazságügy-miniszter, aki Bokrossal ellentétben a választás elmaradását egyelőre nem tartja reális forgatókönyvnek, ugyanakkor az szerinte könnyen formálissá válhat, ami oda vezethet, hogy nem rendezett módon történik valamiféle akaratnyilvánítás a nép részéről. „Azt látom, hogy a csatornák lezárásával efelé tolódik el az ország közeljövőbéli lehetősége, de nagyon remélem, hogy nem így lesz” – mondta Bárándy.