A magyar gazdaságpolitika szakmaiatlan és következetlen, Orbán értékei pedig nem összeegyeztethetők a nyugati értékekkel – egyebek mellett ezt mondta Bokros Lajos a Budapest Beaconnek adott interjújában. A volt pénzügyminiszter emellett arra figyelmeztetett, hogy nem szabad eltörölni az oroszokkal szembeni szankciókat, de a jövő évi adóváltozásokról, valamint a minimálbér emeléséről is szólt néhány szót.

Kétrészes interjút készített a Budapest Beacon Bokros Lajossal (az egyik itt, a másik pedig itt nézhető meg angol nyelven), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnökével, melyben a konzervatív-szabadelvű politikus a magyar gazdaságpolitikával, a jövő évi adóváltozásokkal, általánosságban az Orbán-rendszerrel, az Európai Unió jövőjével, valamint Oroszországgal és a nemzetközi gazdasági folyamatokkal kapcsolatos gondolatait is megosztotta.

Illiberális demokrácia vagy liberális nem-demokrácia nem létezik

A volt pénzügyminiszter azt vetette Orbán szemére, hogy a „populista nacionalizmus” világában él, miután a miniszterelnök az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján úgy fogalmazott: annak a történelmi eseménynek a második napján vagyunk (utalva ezzel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson – a szerk.), amikor „a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából”. Szavai szerint amit mi úgy hívunk, hogy liberal non-democracy (liberális nem-demokrácia), és amiben az életünk elmúlt húsz éve telt el, annak a korszaknak vége van: „visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez”, a problémákra pedig pragmatikus, „a common sense alapján álló” gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat.

Bokros úgy véli, az Orbán által hirdetett új világrend a „megújított nacionalizmus ideje lesz, ahol a nemzetek sokkal nyersebben és agresszívabban tartják majd szem előtt a saját érdekeiket, úgy, ahogyan azt Orbán is teszi Magyarország esetében”. Az ellenzéki politikus megjegyezte: „illiberális demokrácia vagy liberális nem-demokrácia” egyébként nem létezik; nem lehetséges „elválasztani a liberalizmust és a demokráciát”. Szabadság nélkül nincs igazi demokrácia – magyarázta.

A 2009 és 2014 között EP-képviselő Bokros szerint Orbán „illiberális értékei” nem összeegyeztethetők a nyugati értékekkel; sokkal inkább megfelelnek az olyan önkényurak értékeinek, mint amilyen Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Egy ideig ezek az értékek felkelthetik azoknak az embereknek az érdeklődését, akik úgy érzik, elszegényedtek vagy lemaradtak a globalizáció és a szabad piacok miatt” – hangsúlyozta az egykori pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy „hosszú távon viszont csak ezek az értékek egyeztethetők össze a gazdasági növekedéssel és a jóléttel”.

Bokros szerint Orbán nem szereti a versenyt, a kapitalizmust, és nem szereti a külföldi befektetést sem. Nem hisz a globalizált szabadpiaci világban. „Orbánt csak a saját hatalmának állandósítása érdekli, valamint az, hogy kezében tartsa a gazdaságot és a társadalmat. Orbán számára a siker fokmérője, hogy folytathatja-e a hatalom gyakorlását, és folytathatja-e a magyar emberek és a nyugati adófizetők bevételeinek a lenyúlását” – vélekedett a MoMa elnöke, hozzátéve, miszerint „Orbán tisztában van azzal, hogy a hatalom pénzt hoz, és hogy a pénz segít a hatalom állandósításában.”

Orbán világnézetét azonban „hatalmas mennyiségű tudatlanság” támasztja alá – folytatta. „Nem látja át a normális piacgazdaság és a világ működését, és fél tőle”.

A konzervatív-szabadelvű politikus azzal is megvádolta Orbánt, miszerint kisebbségi komplexusa van, és Magyarország sikertelenségeit arra fogja, hogy az egész világ ellene van. „A magyar kivételesség egy nacionalista propaganda, amivel a kormány él és visszaél hatalma fenntartása érdekében. Teszi ezt a magyar gazdaság versenyképességének és a magyar nemzet politikai szabadságának a kárára” – hangsúlyozta, egyenlőségjelet téve az orbáni gazdaságpolitika és a „neo-kommunizmus” közé.

Orbán gazdaságpolitikájának hátterében az az ideológia áll, hogy inkább a kormány, sem mint a szabad piac biztosítja a munkahelyeket, ösztönzi az állampolgárokat, és hozza létre a jómódot.

A miniszterelnök ideológiáját Bokros – ahogyan említette – „neo-kommunistának” tarja: Orbán azt szereti, ha a kormány választhatja ki a győzteseket és a veszteseket. „Nem szereti, ha azonosak a feltételek” – magyarázta, megjegyezve, miszerint „nem meglepő, hogy a magyar gazdaság versenyképességi szintje meredeken csökken, és hogy Magyarország már a többi visegrádi ország, valamint a balti-államok mögé került”.

A volt pénzügyminiszter azt is az Orbán kormány szemére veti, hogy bünteti azokat a vállalkozókat, akik „nem a kormány akarata szerint viselkednek”, miközben „a kormány másokat támogat annak érdekében, hogy a rendszerhez hűeket győztesekké tegye”. Ez egy teljesen autoriter rendszer, még gazdaságpolitikai értelemben is – összegzett.

Futótűzként terjed a tekintélyelvűség

– figyelmeztetett Bokros, akit aggasztónak nevezte az európai projekt jövőjét. Rámutatott, hogy az olyan önkényuralmi rendszerek, mint Oroszország vagy Törökország sokkal könnyebben pénzelhet populista pártokat más országokban, mivel nem köti őket a liberális demokrácia.

„Rendelkeznek a szükséges eszközökkel, hogy beavatkozzanak más országok politikai rendszerébe, ezek az országok pedig nem immunisak az ilyen fenyegetésekkel szemben” – mondta. Hozzátette: „ha úgy véljük, hogy Oroszország beavatkozott az amerikai elnökválasztásba” és, hogy „Oroszország pénzeli szinte az összes populista bal- és jobboldali pártot Nyugat-, és Kelet-Európában, akkor láthatjuk a leselkedő veszélyt”. Véleménye szerint az ilyen pártok „nemcsak a politikai berendezkedést, hanem a társadalom szövetét is gyengítik”. Rombolhatják az unión belüli összetartást és szolidaritást, ami Oroszország érdekeit szolgálja – figyelmeztetett.

A MoMa elnöke a Krím elcsatolását a nemzetközi kapcsolatok mérföldkövének nevezte: „ez az első alkalom a II. Világháború óta, hogy egy országhatárt egyoldalúan és erőszakosan változtatott meg egy ország egy másik ország kárára. Ha ez az új norma a nemzetközi kapcsolatok terén, akkor az valóban ijesztő”.

Oroszország populista pártokat pénzel, ezért az EU-nak fel kell ébrednie – magyarázta Bokros, aki óva intett az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlésétől, mivel szerinte azok biztosítják, hogy „Oroszország ne profitáljon az Európai Unió szétbomlásából”.

A Nyugatnak ki kell állnia saját értékeiért, ideológiájáért, szabadságáért, demokráciájáért, és a szabad piacért, ha túl akar élni. A demokráciát nem adják csak úgy ingyen. Minden egyes nap meg kell küzdenünk érte

– hangsúlyozta Bokros.

Márpedig az EU nem tart ki saját értékei mellett

– legalábbis a MoMa elnöke szerint. Példának a magyarországi korrupció magas szintjét említette, amiért megítélése szerint az Európai Uniót is jelentős felelősség terheli. A volt EP-képviselő úgy véli, az unió nem vizsgálja ki megfelelően, miként költi el a fejlesztési alapokat Magyarország és többi közép-kelet-európai tagállam.

Mint az EU Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagja, Bokros maga is látta, hogy mennyire felületesek az ellenőrzési folyamatok, és mennyire könnyű megkerülni azokat. „Sajnos ebben a környezetben, ahol a populizmus és a nacionalizmus egyébként is nő, az EU nem érdekelt az igazság felszínre hozásában” – vélekedett.

Csökkenő társasági adó, emelkedő minimálbér: kísérlet a korábbi visszalépés kompenzálására

A társasági adó kilenc százalékra való csökkentéséről és a minimálbér emeléséről Bokros elmondta: mindez a korábbi visszalépés kompenzációjára tett kísérlet – a második Orbán-kormány (2010-2014) által bevezetett iparági büntetőadók például ilyenek voltak.

A közgazdász rámutatott, hogy a szolgáltatóipar jelenti a fejlődés motorját, de a társasági adó csökkentéséből csak néhány vállalat fog profitálni: azok, amelyek évi ötszázmillió forintnál nagyobb bevétellel rendelkeznek (ezek nyilván nem a szolgáltató-szektorban vannak – a szerk.). Az adókulcs egyébként nem a legfontosabb szempont a nagyvállalatok esetében, amikor arról döntenek, hová helyezzék a gyártási tevékenységüket – jegyezte meg Bokros, hozzátéve, miszerint a magyar beruházási szint az elmúlt hét évben nagyon alacsony szinten volt/van, a befektetési környezet bizonytalansága pedig azt eredményezte, hogy a GDP 20 százaléka alá csökkent a beruházási szint.

A volt pénzügyminiszter nem tartja jó ötletnek ilyen nagymértékű fiskális bevétel elengedését, és arra is figyelmeztet, hogy a minimálbér ilyen jelentős mértékű emelése sem fér össze a gazdaság termelékenységének alacsony növekedésével.

Amikor ilyen jelentős emelkedés következik be a minimálbérnél, az növelni fogja a munkanélküliséget,

különösen azért, mivel a teher elsősorban a munkaadókat sújtja, nem pedig a kormányt. Magyarországon túl sokan keresnek minimálbért, és ez az adóelkerülést tükrözi – tette hozzá Bokros. „A bérből élők közel 40 százaléka nem keres többet a minimálbérnél, ami azt jelenti, hogy a munkaadók és a munkavállalók összejátszanak a kormány ellen annak érdekében, hogy minimalizálják a megfizetendő járulékok mértékét”.

Az 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentéssel kapcsolatban a Moma elnöke szerint felmerül a kérdés, hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet és a nyugdíjrendszert a jövőben, azzal érvelve, hogy „a kormány tönkretette a nyugdíjrendszer magánpilléreit” még 2011-ben. Szerinte a járulék csökkentése óriási kiesést okoz majd a bevételi oldalon.

Bokros mindezek alapján azzal vádolja a kormányt, hogy szándékosan igyekszik rombolni a fiskális szektort. „Nincs értelme továbbra is fenntartani a társadalombiztosítási alapot, mivel óriási hiány lesz benne”, és annak sincs értelme, ha a társadalombiztosítást és az egészségügyet a központi költségvetésből kell jelentős mértékben támogatni – magyarázta.

Kedvező a nemzetközi környezet

Az átlag feletti gazdasági növekedés magyarázataként a MoMa elnöke megjegyezte: „az Orbán kormány kivételesen kedvező nemzetközi környezetben működik”, ideértve az alacsony olajárakat, a rendkívül alacsony kamatszintet, de az irdatlan mértékű EU-s támogatást is. Mindezek eredménye a gazdasági siker látszata – jegyezte meg.

A volt pénzügyminiszter arra is rámutatott, miszerint ez az első alkalom Magyarország történetében, hogy ilyen sok magyar dolgozik külföldön. Hozzátette: a hazai munkaerő egy jelentős részét mesterségesen foglalkoztatják a közmunkaprogramban. Mindezzel csak arra akart célozni, hogy a munkaképes korú magyarok közül az európai normák szerint továbbra is kevesen dolgoznak.

A magyar modell persze egy ideig még működhet, ám rendkívül törékeny, mivel a nemzetközi környezet változhat, illetve a modell mögötti gazdaságpolitika annyira szakmaiatlan és következetlen, hogy egy probléma megoldására tett kísérlet közben a kormány számos más problémát hoz létre – összegzett Bokros Lajos.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):