Bokros: ez még gazdaságpolitikai értelemben is egy teljesen autoriter rendszer

november 29, 2016

A magyar gazdaságpolitika szakmaiatlan és következetlen, Orbán értékei pedig nem összeegyeztethetők a nyugati értékekkel – egyebek mellett ezt mondta Bokros Lajos a Budapest Beaconnek adott interjújában. A volt pénzügyminiszter emellett arra figyelmeztetett, hogy nem szabad eltörölni az oroszokkal szembeni szankciókat, de a jövő évi adóváltozásokról, valamint a minimálbér emeléséről is szólt néhány szót.

Kétrészes interjút készített a Budapest Beacon Bokros Lajossal (az egyik itt, a másik pedig itt nézhető meg angol nyelven), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnökével, melyben a konzervatív-szabadelvű politikus a magyar gazdaságpolitikával, a jövő évi adóváltozásokkal, általánosságban az Orbán-rendszerrel, az Európai Unió jövőjével, valamint Oroszországgal és a nemzetközi gazdasági folyamatokkal kapcsolatos gondolatait is megosztotta.

Illiberális demokrácia vagy liberális nem-demokrácia nem létezik

A volt pénzügyminiszter azt vetette Orbán szemére, hogy a „populista nacionalizmus” világában él, miután a miniszterelnök az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján úgy fogalmazott: annak a történelmi eseménynek a második napján vagyunk (utalva ezzel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson – a szerk.), amikor „a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából”. Szavai szerint amit mi úgy hívunk, hogy liberal non-democracy (liberális nem-demokrácia), és amiben az életünk elmúlt húsz éve telt el, annak a korszaknak vége van: „visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez”, a problémákra pedig pragmatikus, „a common sense alapján álló” gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat.

Bokros úgy véli, az Orbán által hirdetett új világrend a „megújított nacionalizmus ideje lesz, ahol a nemzetek sokkal nyersebben és agresszívabban tartják majd szem előtt a saját érdekeiket, úgy, ahogyan azt Orbán is teszi Magyarország esetében”. Az ellenzéki politikus megjegyezte: „illiberális demokrácia vagy liberális nem-demokrácia” egyébként nem létezik; nem lehetséges „elválasztani a liberalizmust és a demokráciát”. Szabadság nélkül nincs igazi demokrácia – magyarázta.

A 2009 és 2014 között EP-képviselő Bokros szerint Orbán „illiberális értékei” nem összeegyeztethetők a nyugati értékekkel; sokkal inkább megfelelnek az olyan önkényurak értékeinek, mint amilyen Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Egy ideig ezek az értékek felkelthetik azoknak az embereknek az érdeklődését, akik úgy érzik, elszegényedtek vagy lemaradtak a globalizáció és a szabad piacok miatt” – hangsúlyozta az egykori pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy „hosszú távon viszont csak ezek az értékek egyeztethetők össze a gazdasági növekedéssel és a jóléttel”.

Bokros szerint Orbán nem szereti a versenyt, a kapitalizmust, és nem szereti a külföldi befektetést sem. Nem hisz a globalizált szabadpiaci világban. „Orbánt csak a saját hatalmának állandósítása érdekli, valamint az, hogy kezében tartsa a gazdaságot és a társadalmat. Orbán számára a siker fokmérője, hogy folytathatja-e a hatalom gyakorlását, és folytathatja-e a magyar emberek és a nyugati adófizetők bevételeinek a lenyúlását” – vélekedett a MoMa elnöke, hozzátéve, miszerint „Orbán tisztában van azzal, hogy a hatalom pénzt hoz, és hogy a pénz segít a hatalom állandósításában.”

Orbán világnézetét azonban „hatalmas mennyiségű tudatlanság” támasztja alá – folytatta. „Nem látja át a normális piacgazdaság és a világ működését, és fél tőle”.

A konzervatív-szabadelvű politikus azzal is megvádolta Orbánt, miszerint kisebbségi komplexusa van, és Magyarország sikertelenségeit arra fogja, hogy az egész világ ellene van. „A magyar kivételesség egy nacionalista propaganda, amivel a kormány él és visszaél hatalma fenntartása érdekében. Teszi ezt a magyar gazdaság versenyképességének és a magyar nemzet politikai szabadságának a kárára” – hangsúlyozta, egyenlőségjelet téve az orbáni gazdaságpolitika és a „neo-kommunizmus” közé.

Orbán gazdaságpolitikájának hátterében az az ideológia áll, hogy inkább a kormány, sem mint a szabad piac biztosítja a munkahelyeket, ösztönzi az állampolgárokat, és hozza létre a jómódot.

A miniszterelnök ideológiáját Bokros – ahogyan említette – „neo-kommunistának” tarja: Orbán azt szereti, ha a kormány választhatja ki a győzteseket és a veszteseket. „Nem szereti, ha azonosak a feltételek” – magyarázta, megjegyezve, miszerint „nem meglepő, hogy a magyar gazdaság versenyképességi szintje meredeken csökken, és hogy Magyarország már a többi visegrádi ország, valamint a balti-államok mögé került”.

A volt pénzügyminiszter azt is az Orbán kormány szemére veti, hogy bünteti azokat a vállalkozókat, akik „nem a kormány akarata szerint viselkednek”, miközben „a kormány másokat támogat annak érdekében, hogy a rendszerhez hűeket győztesekké tegye”. Ez egy teljesen autoriter rendszer, még gazdaságpolitikai értelemben is – összegzett.

Futótűzként terjed a tekintélyelvűség

figyelmeztetett Bokros, akit aggasztónak nevezte az európai projekt jövőjét. Rámutatott, hogy az olyan önkényuralmi rendszerek, mint Oroszország vagy Törökország sokkal könnyebben pénzelhet populista pártokat más országokban, mivel nem köti őket a liberális demokrácia.

„Rendelkeznek a szükséges eszközökkel, hogy beavatkozzanak más országok politikai rendszerébe, ezek az országok pedig nem immunisak az ilyen fenyegetésekkel szemben” – mondta. Hozzátette: „ha úgy véljük, hogy Oroszország beavatkozott az amerikai elnökválasztásba” és, hogy „Oroszország pénzeli szinte az összes populista bal- és jobboldali pártot Nyugat-, és Kelet-Európában, akkor láthatjuk a leselkedő veszélyt”. Véleménye szerint az ilyen pártok „nemcsak a politikai berendezkedést, hanem a társadalom szövetét is gyengítik”. Rombolhatják az unión belüli összetartást és szolidaritást, ami Oroszország érdekeit szolgálja – figyelmeztetett.

A MoMa elnöke a Krím elcsatolását a nemzetközi kapcsolatok mérföldkövének nevezte: „ez az első alkalom a II. Világháború óta, hogy egy országhatárt egyoldalúan és erőszakosan változtatott meg egy ország egy másik ország kárára. Ha ez az új norma a nemzetközi kapcsolatok terén, akkor az valóban ijesztő”.

Oroszország populista pártokat pénzel, ezért az EU-nak fel kell ébrednie – magyarázta Bokros, aki óva intett az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlésétől, mivel szerinte azok biztosítják, hogy „Oroszország ne profitáljon az Európai Unió szétbomlásából”.

A Nyugatnak ki kell állnia saját értékeiért, ideológiájáért, szabadságáért, demokráciájáért, és a szabad piacért, ha túl akar élni. A demokráciát nem adják csak úgy ingyen. Minden egyes nap meg kell küzdenünk érte

– hangsúlyozta Bokros.

Márpedig az EU nem tart ki saját értékei mellett

– legalábbis a MoMa elnöke szerint. Példának a magyarországi korrupció magas szintjét említette, amiért megítélése szerint az Európai Uniót is jelentős felelősség terheli. A volt EP-képviselő úgy véli, az unió nem vizsgálja ki megfelelően, miként költi el a fejlesztési alapokat Magyarország és többi közép-kelet-európai tagállam.

Mint az EU Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagja, Bokros maga is látta, hogy mennyire felületesek az ellenőrzési folyamatok, és mennyire könnyű megkerülni azokat. „Sajnos ebben a környezetben, ahol a populizmus és a nacionalizmus egyébként is nő, az EU nem érdekelt az igazság felszínre hozásában” – vélekedett.

Csökkenő társasági adó, emelkedő minimálbér: kísérlet a korábbi visszalépés kompenzálására

A társasági adó kilenc százalékra való csökkentéséről és a minimálbér emeléséről Bokros elmondta: mindez a korábbi visszalépés kompenzációjára tett kísérlet – a második Orbán-kormány (2010-2014) által bevezetett iparági büntetőadók például ilyenek voltak.

A közgazdász rámutatott, hogy a szolgáltatóipar jelenti a fejlődés motorját, de a társasági adó csökkentéséből csak néhány vállalat fog profitálni: azok, amelyek évi ötszázmillió forintnál nagyobb bevétellel rendelkeznek (ezek nyilván nem a szolgáltató-szektorban vannak – a szerk.). Az adókulcs egyébként nem a legfontosabb szempont a nagyvállalatok esetében, amikor arról döntenek, hová helyezzék a gyártási tevékenységüket – jegyezte meg Bokros, hozzátéve, miszerint a magyar beruházási szint az elmúlt hét évben nagyon alacsony szinten volt/van, a befektetési környezet bizonytalansága pedig azt eredményezte, hogy a GDP 20 százaléka alá csökkent a beruházási szint.

A volt pénzügyminiszter nem tartja jó ötletnek ilyen nagymértékű fiskális bevétel elengedését, és arra is figyelmeztet, hogy a minimálbér ilyen jelentős mértékű emelése sem fér össze a gazdaság termelékenységének alacsony növekedésével.

Amikor ilyen jelentős emelkedés következik be a minimálbérnél, az növelni fogja a munkanélküliséget,

különösen azért, mivel a teher elsősorban a munkaadókat sújtja, nem pedig a kormányt. Magyarországon túl sokan keresnek minimálbért, és ez az adóelkerülést tükrözi – tette hozzá Bokros. „A bérből élők közel 40 százaléka nem keres többet a minimálbérnél, ami azt jelenti, hogy a munkaadók és a munkavállalók összejátszanak a kormány ellen annak érdekében, hogy minimalizálják a megfizetendő járulékok mértékét”.

Az 5 százalékos munkaadói járulékcsökkentéssel kapcsolatban a Moma elnöke szerint felmerül a kérdés, hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet és a nyugdíjrendszert a jövőben, azzal érvelve, hogy „a kormány tönkretette a nyugdíjrendszer magánpilléreit” még 2011-ben. Szerinte a járulék csökkentése óriási kiesést okoz majd a bevételi oldalon.

Bokros mindezek alapján azzal vádolja a kormányt, hogy szándékosan igyekszik rombolni a fiskális szektort. „Nincs értelme továbbra is fenntartani a társadalombiztosítási alapot, mivel óriási hiány lesz benne”, és annak sincs értelme, ha a társadalombiztosítást és az egészségügyet a központi költségvetésből kell jelentős mértékben támogatni – magyarázta.

Kedvező a nemzetközi környezet

Az átlag feletti gazdasági növekedés magyarázataként a MoMa elnöke megjegyezte: „az Orbán kormány kivételesen kedvező nemzetközi környezetben működik”, ideértve az alacsony olajárakat, a rendkívül alacsony kamatszintet, de az irdatlan mértékű EU-s támogatást is. Mindezek eredménye a gazdasági siker látszata – jegyezte meg.

A volt pénzügyminiszter arra is rámutatott, miszerint ez az első alkalom Magyarország történetében, hogy ilyen sok magyar dolgozik külföldön. Hozzátette: a hazai munkaerő egy jelentős részét mesterségesen foglalkoztatják a közmunkaprogramban. Mindezzel csak arra akart célozni, hogy a munkaképes korú magyarok közül az európai normák szerint továbbra is kevesen dolgoznak.

A magyar modell persze egy ideig még működhet, ám rendkívül törékeny, mivel a nemzetközi környezet változhat, illetve a modell mögötti gazdaságpolitika annyira szakmaiatlan és következetlen, hogy egy probléma megoldására tett kísérlet közben a kormány számos más problémát hoz létre – összegzett Bokros Lajos.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):