Bokros Lajos, a MoMa elnöke, egykori pénzügyminiszter.

Már betanított munkást sem igen találni a nyugati megyékben, de Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a határtól távolabb eső megyéről is tud, ahol óriási a munkaerőhiány. Bokros Lajos szerint a magánszektor béreit a piac határozza meg, a kétségbeejtő helyzeten ezért minden elemében más gazdaságpolitikával lehetne csak javítani.

Vas és Győr-Moson-Sopron megyében lassan nem a jól képzett szakemberek fogynak el, hanem gyakorlatilag mindenki, aki munkát vállalna. A nyugati megyékből már nemcsak Ausztria, hanem Szlovákia is szívja el a munkaerőt – írta meg néhány napja a Határátkelő. Az állásbörzéken már nem a munkavállalók, hanem a cégek állnak sorba. A portál szerint míg korábban több ezer szlovákiai ingázó járt át a győri ipari parkba dolgozni, mostanra inkább a győriek mennek a pozsonyi régióba, például az ottani Volkswagen-gyárba munkát vállalni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint közel 117 ezer magyarországi lakos dolgozik külföldi telephelyen, számuk pedig folyamatosan nő. A szakemberek szerint legalább harminc százalékkal kellene emelni a béreket ahhoz, hogy az ingázók egy része egyáltalán elgondolkozzon egy hazai munkalehetőségen – írta az orgánum.

Nem tudok már olyan munkát mondani, amit ne vállalnának el odakint. Vendéglátás, ipari szektor, szolgáltatószektor, mezőgazdaság: mindenhol ott vannak a magyarok – mondta Dávid Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a szervezet egyik levelezésére alapozva azt mondja: csak Veszprém megyében kétezer embert tudnának foglalkoztatni a vállalkozások most azonnal, tehát nemcsak a határ menti megyékben okoz problémát a munkaerőhiány. A levélben lehetőségeket is vázolnak a magyarok pótlására: Ukrajna háborúval sújtott területeiről lehetne hozni munkaerőt. Magyarország rendkívül drámai helyzetben van – összegzett Dávid Ferenc.

A magánszektorban a béreket a piac határozza meg, központi akarattal nem lehet azokat megemelni. Ha ezt tennék, akkor valószínűleg nagyon sok cég menne el Magyarországról, mert a béreknek a termelékenységgel kell arányban lenniük – mondta Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke ugyancsak az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön. A munkaerőhiányt egyébként önmagában ez sem oldaná meg teljes egészében.

Nem lehet általában munkaerőhiányról beszélni, mint ahogyan munkanélküliségről sem. Egyes szektorokra az egyik, míg másokra a másik igaz – magyarázta az egykori pénzügyminiszter. Szerinte elsősorban az oktatással lehetne a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő munkaerőt képezni. A jelenleg csaknem egymilliós szakképzetlen munkaerőből így lehetne kiemelni olyanokat, akik az elvándoroltak helyébe lépnek.

Nem teheti meg ugyanakkor mindenki, hogy Ausztriában vagy Szlovákiában dolgozzon – folytatta a MoMa elnöke. Szerinte ehhez tapasztalat, iskolázottság és nyelvtudás is szükségeltetik.

Varga Mihály korábban többször is említette, hogy munkaerőimporttal kell foglalkoznunk. Normális országokban külön kormányzati program készül arra, hogy milyen szaktudású munkaerő importjára érdemes sort keríteni – mondja Bokros. Szerinte ez általában összefüggésben van a bevándorlással is: Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is léteznek olyan programok, amelyek bizonyos pontszámmal jutalmazzák az olyan letelepülni vágyó bevándorlási kérelmét, aki hiányszakmával rendelkezik – folytatta Bokros.

Normális országokban nincs bevándorláspárti, és bevándorlásellenes politika. Ennél sokkal értelmesebben végiggondolják azt, hogy a gazdaság fölvirágoztatásához milyen jellegű, milyen képzettségű és milyen korösszetételű munkaerőre van szükség, és támogatják a kritériumoknak megfelelő emberek bevándorlását.

Ha a munkaerő elmegy, és máshol keres munkát, attól még a munkahely nem szűnik meg, csakhogy Magyarországon a munkahelyek is megszűnnek. Önmagában még ez sem lenne probléma, mert egy normálisan működő gazdaságban létrejönnének új munkahelyek, de Magyarországon erre nincs lehetőség, mert nincsenek beruházások.

„Hanyatlás és leszakadás; osztályrészünk ez immár közel tíz éve. […] Olyan körülmények között, amikor az ország nem eléggé nyitott, és nem gondolja azt, hogy a külföldről jövő nemcsak, beruházások, hanem szaktudás, szabadság, jogintézmények, jogállamiság mind része annak a felemelkedésnek, amire Magyarországnak szüksége van a felzárkózáshoz, hanem éppen ellenkezőleg, olyan intézkedések sorozatát hozza a kormány, amelyik pontosan hogy szétveri a vállalkozói kedvet, a megtakarításokat és a beruházásokat”, akkor dőreség lenne azt várni, hogy néhány ilyen pótlóintézkedés majd megváltja Magyarországot – magyarázta Bokros.

„Minden elemében más gazdaságpolitikára volna szükség, ami pedig a jogállam újjáépítésével függ össze első helyen” – tette hozzá.