Putyinnak az volt az érdeke, hogy Magyarországot ráfűzze az orosz birodalom járszalagjára. …Ez sikerült, ez pénzbe kerül természetesen, egy 10 milliárd eurós hitelbe, hát ennek fizetjük majd sok évig a kamatait.

–  Bokros Lajos, a MOMA elnöke

Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom (MOMA) elnöke, korábbi pénzügyminiszter az ATV-ben Kálmán Olgának mondta el június 26-án, hogy szerinte ennek a tízmilliárdos orosz hitelnek semmi köze a paksi bővítéshez.

Ugyanezen a napon a parlament megvitatta és elfogadta a hitel felvételéről szóló törvényt, bár a kormány állításával ellentétben a bíróság döntése értelmében nem készültek tanulmányok a paksi bővítésről.

A bíróság megállapításai megkérdőjelezik a magyar kormány szándékát, mivel a kormány a paksi atomerőmű bővítést csak ürügyként használta a 10 milliárd eurós orosz hitel felvételéhez. A korábbi orosz-barát ukrán vezető, Viktor Janukovics bukása előtt leegyeztetett végleges hitel-megállapodást azt követően írták alá, hogy a Krím félszigetet Oroszországhoz csatolták, és az Egyesült Államok és az Európai Unió eszközöket keresett az Oroszország elleni gazdasági szankciók alkalmazására.

Az alábbi szöveg az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elhangzott beszélgetés Kálmán Olga és Bokros Lajos között.

Meglepve hallottuk a héten, hogy a bíróság szerint nem készültek olyan hatástanulmányok a kormánynál, amelyek alátámasztanák a paksi atomerőmű bővítésének a szükségességét. A kormány ugyanakkor azt mondja, hogy készültek hatástanulmányok, de azokat még nem mutatták meg senkinek. Ön mire következet ebből?

Mondok valami meglepőt. Ennek a 10 milliárdos eurós hitelnek semmi köze a paksi atomerőmű bővítéséhez. Nem ezért veszik fel. Az egy külön kérdés, hogy lesz-e belőle atomerőmű, vagy sem.

Az én véleményem szerint teljesen felesleges atomerőművet építeni Magyarországon az elkövetkező húsz évben, és lehet, hogy akkor már a rendelkezésre álló technológia fejlettség olyan lesz, olcsóbbá teszi a megújuló energiákat, következésképpen a fejlődés, a tudomány, a technika, a társadalmi fejlődés egyszerűen túllép az atomenergián. Az is lehet, hogy a fúziós energia lép majd a hasadó energia helyébe, aminek nincsen szennyező hatása, következésképpen az már eleve olcsóbb ettől. Semmi nem indokolja, hogy atomerőművet építsünk úgy, hogy az nagyjából 2024-re működésbe lépjen.

Akkor miért vettük fel ezt a pénzt?

Ahogy említettem, valamiből ki kell fizetni azokat a veszteséget, amelyet a kormány más, populista intézkedéseivel termel. Nem gondolja szerkesztőasszony, hogy összefüggés lehet a devizahitelezés és a tízmilliárd eurós orosz hitel között?

Lehetséges, hogy el akarják azt költeni olyan gazdaságfejlesztési célokra, amelyet még inkább ki tudnak vonni adott esetben a parlament és a nyilvánosság ellenőrzése alól? Vagy abból tudják előállítani azt a 3 százalékos hiányt, amit mindenki megtapsol Európában, hogy lám-lám, a magyar kormány tudja teljesíteni a maastrichti követelményeket?

Nem hiszem, mert azt olvastam a Komszomolszkaja Pravdában… Csak vicceltem, csak azért mondtam, mert az orosz sajtóból és kormányzati honlapokról tudhatjuk csak meg a részleteket az orosz hitelről.

Tessék a Moskovszkije Novosztyi-t olvasni, az sokkal jobb.

Rendben, szóval azt olvashattuk, hogy ezt a pénzt nem kapjuk meg. Ezt a hitelt a Roszatom kapja meg az orosz banktól.

Persze, ezt nem adják oda.

Nem Magyarország kapja a hitelt. A magyar kormány nem fog tudni sáfárkodni ezzel a pénzzel. Amikor a Roszatom elvégez bizonyos munkákat, mondjuk betonozott, vagy felhúzott öt oszlopot a paksi erőmű bővítésénél, akkor lehívhatja a hitel bizonyos részét az elvégzett munka után. Tehát nem kapja meg a magyar állam a hitelt.

A Roszatom bármit tud szállítani, nem csak betont. Oroszországban úgy működik az állam, hogy rátelepszik az úgynevezett állami vállalatokra, személyi összefonódások is vannak, a miniszterek, maga a miniszterelnök-helyettes is állami vállalatok elnöke, vezérigazgatója, igazgatótanácsának a tagja.

De mondok egy még szörnyűbb dolgot. A Sberbanknak, a legnagyobb állami pénzintézetnek (ez az orosz bank adja a hitelt a magyaroknak) részvényese a jegybank. Hallott már olyat a szerkesztőasszony, hogy egy jegybank – amelynek semlegesnek kell lennie, és egyformán kell szeretni minden pénzintézetet, mert a monetáris politika nem lehet egyoldalú – az egyúttal részvényese valamelyik pénzintézetnek?

Oroszországban az állami vállalatok a nagy orosz politika alávetettjeinek tekinthetők, és ezek végrehajtják a kormány, illetve Putyin elnök politikáját.

Ha a Roszatomnak meg fogják mondani, hogy beton helyett és ásás helyett most valami mást szállítsál, áruhitel formájában, akkor nem teljesen mindegy, hogy azt egy másik állami pénzintézeten keresztül adják, vagy a Roszatomnak nevezett, egyébként atomerőművek építésére képes vállalaton keresztül? Nézze meg, mi történik Ukrajnában. Ukrajnában nem a Gazprom emelgeti az árakat. Az orosz kormány és Putyin az, aki a heti taktikai rezdülések és katonai helyzet függvényében fenyegeti meg Porosenko-t, hogy akkor most leállítjuk a gázt, vagy nem állítjuk le. Semmilyen kereskedelmi, üzleti érdek nem játszik ebben szerepet. Ez színtiszta hatalmi politika és geostratégiai érdek. Putyinnak az volt az érdeke, hogy Magyarországot ráfűzze az orosz birodalom járszalagjára. Ez sikerült, ez pénzbe kerül természetesen, egy 10 milliárd eurós hitelbe, hát ennek fizetjük majd sok évig a kamatait.