A Budapest Beaconnek nyilatkozó Bokros Lajos élénken bírálta a pénzügyi kormányzatot a Quaestor-ügy kezelésének módja miatt. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke szerint a politikai és az üzleti szférának nem ártott volna elválnia egymástól.

A Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke, Bokros Lajos angol nyelvű videóinterjút adott a Budapest Beaconnek. Ebben a volt pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor brókerház egyaránt visszaélés vagy bűncselekmény okán ment csődbe, és a felügyelő szervezeteknek már rég vizsgálatot kellett volna indítaniuk. A Magyar Nemzeti Bankba (MNB) beolvasztott pénzügyfelügyeletnek „minden évben rendszeres vizsgálatot és ellenőrzést kellett volna tartania” – fogalmazott a konzervatív-szabadelvű politikus.

Úgy vélte: „gyanús”, hogy a kormány „fiktív kötvénykibocsátásról” beszél, miközben ez „szinte lehetetlen egy olyan szituációban, melyben minden egyes biztonsági kérdést a szabályozási és felügyeleti hivatal egyesével engedélyez”.

Bokrosnak az is gyanús, hogy az MNB-elnök már a Quaestor-csőd vizsgálatának első napján bejelentette, hogy egy tizenöt éves probléma jegecesedett most ki, illetve, hogy 150 milliárd forint a kár.

„Mégis honnan tudta ezt a nyomozás első napján? És ha tudta, miért nem kezdték el a nyomozást sokkal korábban?” – tette föl a költői kérdést a volt pénzügyminiszter.

A kormány bukása

Mindaz, ami történt, „nemcsak a piac, de a kormány bukása is” – mondta a volt konzervatív-reformer európai parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: nincs arra mód, hogy egy brókerház „fiktív kötvényeket” bocsásson ki.

Az első számú szabály a húsz éve megalkotott kincstári rendszerben, hogy a minisztériumok nem tarthatnak maguknál pénzt– fejtette ki Bokros. Az állami tulajdonban lévő cégek rendelkezhetnek „ideiglenesen nélkülözhető tőkével, melyet kizárólag állampapírokba fektethetnek” – mondta, hozzátéve, hogy teljesíthetik ezt a befektetést kincstári vagy magántulajdonban lévő brókercégeknél, de a valódi kérdés, hogy „miért pont a Quaestort választották, miközben a kincstári rendszer ingyenes szolgáltatást nyújt”. Annak a sejtésének adott hangot, hogy a kormány profitot akart termelni bizonyos brókercégeknek, melyek „közel álltak Orbán szívéhez”.

„A Quaestor a Moszkvában található vízumkibocsátó hivatalt is irányította, márpedig a két dolog egymással teljesen összeférhetetlen” – folytatta a politikus. Bokros szerint mindez azért is lényeges, mert azt láttatja, „hogy a kormányzat nem tartotta fontosnak, hogy az üzleti szférát távol tartsa magától”.

„A megfontolt kormányzás egyik legfontosabb szabálya, hogy ne keverjük a kincstári és az üzleti ügyeket egymással” – folytatta a Moma elnöke. „Úgy tűnik, nemcsak a vízumkibocsátó hivatal – melynek kétes ügyletei annak köszönhetőek, hogy egy maximális profitra törekvő brókercég irányította azt –, de egy teljesen állami tulajdonú cég, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház is inkább a Quaestorba fektette a pénzét, mintsem állami értékpapírokba, holott a kincstári rendszer arra kötelezte” – közölte Bokros Lajos.

Bennfentes kereskedelem

Bokros azt mondja: az is fontos kérdés, hogy volt-e bennfentes kereskedelem. Ez a kérdés „a miniszterelnök büszkén vállalt nyilvános bejelentésének következménye, melyben azt állította, miszerint ő maga értesített néhány minisztériumot és más állami vagy állami tulajdonban lévő szervezetet, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból, mielőtt késő lenne”.

A kisbefektetőket arról értesítették, hogy a cég csődeljárási védelem alatt ál, ennek okán pénzeiket nem kapják meg. „Tehát világos megkülönböztetés történt a kisbefektetők és az állami szervek között, és ha tényleg ez történt, akkor nem csak a bennfentes kereskedelem bűncselekményéről, de vagyonkimentésről is beszélünk” – közölte a volt pénzügyminiszter.