“Meg szeretnénk őrizni Budapestet, mint a magyar demokrácia újjáépítésének kiindulópontját . . . Ha valaha vissza akarjuk állítani a demokráciát, akkor kell egy független piacgazdaság és egy autonóm civil társadalom.” – Bokros Lajos, a MOMA elnöke, budapesti főpolgármesterjelölt

A Budapest Beacon nemrég beszélt a Modern Magyarország elnökével, Bokros Lajossal, Megkértük, hogy osszon meg velünk három alapüzenetet jelöltségével és Budapest jövőjével kapcsolatban. Beszélgettünk a kormány – korábban az önkormányzatokhoz tartozó – tőkeelosztásáról és a jövedelem árámlásáról, a civil társadalom védelmének fontosságáról az ellenséges kormánnyal szemben, valamint a MOMA és a magyar baloldali szövetség közötti különbségekről.

Ha három pontban kellene összefoglalni a szavazók felé az üzenetét, mik lennének ezek?

Először is szerintem fontos hangosan kimondani, hogy Budapest egy nyitott és szabad város. Budapest a nyugati kultúra és civilizáció része. Azok, akik le akarják ezt zárni, a város szabad szellemét, kulturális, gazdasági és szociális szellemiségét teszik tönkre. Az ilyen emberek hatalmas károkat okoznának, pont azokban a tulajdonságokban, amelyek ezt a várost jellemzik. Meg szeretnénk őrizni Budapestet, mint a magyar demokrácia újjáépítésének kiindulópontját. Úgy érzem ez az üzenet nagyon fontos pont most, amikor Orbán minszterelnök nemrég eretnek beszédet tartott az “illiberális demokráciákról” és hasonló butaságokról.

Úgy gondolom, a második pont az, hogy a szavazóknak tudnia kell és ki kell állnia azért, hogy az önkormányzat nem egy felülről elosztott előjog.

Mit ért ezalatt?

Vegyük például azokat a problémákat, melyek a hármas metró felújításával kapcsolatban merültek fel. A kormány bejelentette, hogy semmilyen támogatást nem nyújt a metróvonal felújításához. Ezután Tarlós István, a jelenlegi polgármester, előre lépett és képes volt „jóhiszeműen” tárgyalóasztakhoz ülni a kormány képviselőivel. Végül a kormány úgy döntött, odadaja neki a szükséges pénzt.

Budapest képviseli az ország GDP-jének 40 százalékát és az ország összes személyi jövedelemadó-bevételenek a fele itt képződik. Budapest rendelkezik a felújításhoz szükséges pénzzel, cska éppen elvezik azt tőle és centralizálják. A város által, a városért generált pénz nem olyan valami, amit a királynak kellene visszaosztani nekünk. Budapestnek képesnek kelleen leni arra, hogy saját forrásait felhasználva hozzon létre saját projekteket, és nem kellene egyeztetnie a nemzeti kormánnyal. Ha Budapestnek megvan a saját bevételi alapja, akkor meg kellene engedni, hogy használja is saját bevételeit.

Mindig is híve voltam a helyi-alapú adóztatásnak. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk azt a nemzeti jogalkotást megváltoztatni, ami ebbe a helyzetbe juttatta a fővárost. Ugyanakkor fontos, hogy megértsék az állampolgárok: az sosem jó ötlet, ha az embereknek könyörögniük kell valamiért a kormánynak, ami egyébként is az övék. Fontosnak tartom, hogy ez az üzenet eljusson az emberekhez, és hogy az emberek észrevegyék, hogy másféleképpen is lehet viselkedni a kormánnyal szemben.

Ön azt mondja Budapest egy szabad és nyitott város, és nem kellene könyörögnie a pénzekért a kormánytól. Ez úgy hangzik, mintha azt hangsúlyozná a szavazóknak, hogy Budapest függetlenségét nem felülről kellene eldönteni.

Pontosan, és ez vezet a harmadik ponthoz. Ki kell állnunk az önkormányzatiság alapelve mellett, mivel a jelenlegi kormány máris megkezdte az önkormányzatok pénzeinek és funkcióinak megcsapolását kétféleképpen.

Először elvették az iskolákat, kórházakat, egészségügyi intézményeket, stb. A kormány létrehozta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot és más ilyen jellegű országos adminisztrációs egységeket, amely cserébe megfosztotta az önkormányzatokat azoktól a nagyjeletőségű szolgáltatásoktól, melyeket korábban nyújtott. Ez azt jelenti, hogy az embereket már nem érdekli a helyi demokrácia, mivel nem kapnak semmi jelentőset a helyi hatóságoktól.

Másodszor pedig az önkormányzatokat olyan módon fosztották meg fontosságuktól, hogy centralizálták azokat a funkciókat, melyeket egyébként az önkormányzatok végeztek. A kormány egy új kormányhivatalt hozott létre minden egyes megyében, a járási kormányhivatalokat, amelyek számos feladatokat vettek át az önkormányzatoktól.Ezzel pedig kevés hatalom maradt az önkormányzatok kezében az olyan feledatok elvégzéséhez, amelyeket a saját területi közösségük érdekében végeznek.

Nem áll szándékomban, hogy az önkormányzatokat jelentéktelen színben tüntessem fel, mert nem erről van szó. Azonban azt gondolom, hogy mind az állampolgároknak, mind pedig az általuk megválasztott helyi önkormányzatoknak el kell kezdeniük abban hinni, hogy még mindig hatalmukban áll jelentős és fontos szolgáltatásokat nyújtani, külünösen Budapesten. Az ilyen hatalmat pedig úgy kell tekinteni, mint a demokrácia újjáépítésének és szerepének helyreállításának kiindulópontja olyan fontos területeken, mint a helyi szolgáltatások, a helyi bevételek és a helyi közigazgatási funkciók.

Szerintem a kormány szándékosan változtatta meg az önkormányzati választásra vonatkozó törvényt oly módon, hogy azzal kormányozhatatlanná teszik azokat helyi szinten. Például, az új törvény, amely megváltoztatja a budapesti közgyűlés összetételét, oly módon lett megszövegezve, hogy az a kerületi polgármestereket ex-officio közgyűlési tagokká is tette. Ennek következményeként azt remlik, hogy a budapesti főpolgármester függeni fog a kerületi polgármesterektől, nem pedig fordítva. És ez azért butaság, mivel ez töredezettséget, szétporlasztást és elkülönülést fog eredméynezni a különbözi kerületi önkormányzatoknál. Nincs köztük együttműködés olyan fontos kérdésekben sem, mint például az utak építése, vagy javítása, a közművesítés, vagy a fontos tömegközlekedési kérdések megtervezése és felújítása. Itt arról van szó, hogy a jogi szabályozással hatékonytalanná akrják tenni Budapestet, ezáltal a kormány jogosan mondhatja majd, hogy beavatkozik, és további funkciókat vehet el a fővárostól.

Nézzük csak meg, hogy mi történt a BKV-val:  a kormány egyszerűen bejelentette, hogy a budapesti tömegközlekedési rendszert el lehet venni Budapesttől, mivel az veszteségeket termel. Azt megértem, hogy a helyi önkormányzatok miért helyeselték ezta döntést, de az állampolgároknak kellene megértenie, hogy a BKV szolgáltatásai nem fognak javulni, ha a kormány átveszi azt. Ezzel szeben a kormány által átvett szolgáltatások nagyobb valószínűség szerint rosszabb minőségúek lesznek az államosítás és központosítás miatt, mert senki nem lesz elszámoltatható, vagy személyesen felelős.

A vagyon központosítása vagy államosítása csak a további korrupció melegágya, különösena veszteségtermelő vagyontárgyak esetében, mivel lehetetlen azt mérni, hogy a veszteséget a a gyenge jogi szabályozás, a üzletmenet jellege, vagy a korrupció okozta-e.

Egy másik példa arra, hogy hogyan „csalja meg” a kormány az önkormányzatokat, az az, ahogy a kormány átvállalta az önkormányzatok összesített adósságát. Akkro is figyelmeztettem mindenkit, hogy ha a kormány átveszi az adósságot, akkor a jövőbeni bevételáramlásra is ráteszi a kezét, ami csrébe tovább csökkenti az önkormányzatok képességét arra, hogy hitelt vegyenek fel a fejlesztési projektekrere. Bevétel nélkül az önkormányztaok nem kapnak hitelt. Ami még fontosabb, hogyb az Európai Unióhoz sem fordulhatnak a helyi pojektek finanszírozásáért, ami viszont abszolút életbevágó, mivel számos nagyprojektetek az EU finanszírozott akár 90 százalékban is.

Ön azt mondja most, hogy az önkormányzatok a jövőben nem lesznek jogosultak EU-s források igénybevételére?

A helyi önkormányzatok továbbra is fordulhatnak az EU-hoz forrásokért, de nem fognak támogatást kapni, mivel nincs saját, helyi bevételük. Minden projekt eetében szükség van egy helyi hozzájárulásra is, még ha az csak szimbolikus mértékű is. A helyi önkormányzatok ezt nem fogják tudni biztosítani, mivel többé nincs saját bevételük. A magyar kormány nem vette el ugyankkor az összes bevételüket. De ahhoz eleget vett el, hogy a helyi önkormányzatok már ne legyenek képesek a helyi fejlesztési projektek megvalósításához elengedhetetlen pénzeket előteremteni.

Ha az önkrmányzatokat megfosztották a bevételeiktől, akkor ez nem okoz nehézségeket a helyi problémák helyi megoldásában?

De igen. De azt tudni kell, hogy számos érdekes módszere van a kormánynak arra, hogy a kormány megfossza az önkormányzatokat a bevételeiktől. Például, nézzük csak meg, hogy mi történt, amikor a kormány átvette az iskolákat. Addig a közoktatást számos különböző forrásból tudták finanszírozták. Ez egy több-csatornás típusú finanszírozás volt. Az alapvető finanszírozást a kormány által a tanulók után fizetett fejpénz jelentette. Az önkormányzatoknak is meg volt a bevételi forrása, például a géjárműadókból. Ha az önkormányzat saját hatáskörében további pénzt akart az iskolák számára juttatnia, akkor erre meg volt a lehetősége a saját bevételeiből. Ez egyfajta versenyhelyzetet teremtett az önkormányzatok között, hogy kinek jobb az iskolája. De ma már az iskolák nem az önkormányzatok hatásköre, igazgatása és vezetése alá tartoznak, hanem sokkal inkább a központi tulajdonó és közvetlenül irányított Oktatási Minisztérium alatt működnek. Az iskolák már nem kapnak fejpénzt a diákok után. A vagyon a bevételekkel együtt szállt el.

Ha a helyi ntézményeket megfosztották vagyonuktól és bevételeiktől, akkor ebből nem az következik, hogy rosszabb helyzetben vannak ma, mint korábban?

Valójában a helyi önkormányzatok egyre szegényebbekké válnak. Nem csak arról van szó, hogy elvették a funkcióikat. Az emberek nem vették észre, hogy amikor ezeket a funkciókat, szolgáltatásokat, és azokat az intézményeket, melyek ezeket nyújtották, mind központosították, akkor a bevételeiket is központosították. Most a helyi önkormányzatok olyan helyzetbe kerültek, ahol a helyi adók nagyon kis szerepet játszanak az önkomrányzatok működésében. Régebben a bevételeik nagy része a központi utalásokból érkezett, például a költségvetési szintű személyi jövedelemadó újraelosztásából. Ennek mára vége.

Tulajdonképpen ironikus módon ma olyan helyi képviseltért harcolunk, melynek egyre kisebb a hatalma, a funkciója, a szolgáltatása, a pénze és a hatásköre.

Tehát a kormány hatékonyan állította félre a szubszidiaritás elvét azon funkciók központosításával, aelyekről helyben kellene dönteni. Hogyan tudja valaki, mint ön, megakadályozni a kormányt abban, hogy megfossza az önkormányzatokat a jogaiktól?

Először is szerintem az én felősségem, hogy minden eszközzel felhívjam az emberek figyelmét arra, hogy valójában mi történt. Napjainkig, az emberek nem értették, hogy mi történt a szubsziidaritással, és mi történt az önkormányzatokkal. Sokan még örültek is, hogy ezeket a funkciókat centralizálták, hogy úgy mondjam, elvették az önkormányzatoktól. Sokan úgy érezték, hogy az önkormányzatok egyébként sem voltak elég erősek, mivel a pénzük 90 százalékát a központi költségvetésből kapták, akár általános, akár célzott támogatások formájában, mint például amilyen a iskolai fejpénz is volt, amelyet kizárólag a megjelölt célra lehetett elkölteni.

Ma az a helyzet, hogy ugyanannyian dolgoznak az önkormányzatoknál, de egyre kevesebb a munka és egyre kevesebb a funakció. Ezek a dolgozók örülnek. Ugyannyi fizetést kapnak, de kevesebbet kell dolgozni. Ez egy rendkívül perverz ösztönző szerkezet. Közel egymillió közalkalmazott van Magyarországon, egyre kevesebb és kevesebb funkcióval. Számos olyan közalkalmazott van, aki már nem tud semmivel sem hasznára lenni a közösségének.

Helyi szempntból az állampolgárokank észre kell venniük, hogy itt azért folyik a küzdelem, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba. Az önkormányzatok csak akkor lesznek képesek visszaszerznia vagyonukat, funkcióikat és bevételeiket, ha ehhez a polgárok támogatását élvezik. És ebben van a kihívás. Lehet, hgy ezt nem lehet megteni egy 200 fős kistelepülésen, ahol mindenki a „király” kegyelmében bízik, hogy az majd jön és elosztja a javakat. Viszont Budapesten egészen más a helyzet.

A budapestiek pontosan tudják, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, hogy ez a nagyszerű város a gazdasági, a tudományos, a társdaalmi és kulturális fejlődés szíve és motorja az egész országra nézve. Tudják, hogy hagyománya van annak, hogy Budapest egy nyugati város, egy nyitott közösség, és egy ablak a világra, nem pedig csak keletre. Ez a város nem Moszkvával akar versenyezni, hanem Béccsel, Berlinnel és Párizzsal. Budapest vibráló kultúrájának történelmi hagyománya van. A szó nemes értelmében Budapesten polgárok vannak, ami véleményem szerint nem feltétlenül áll egy kisvárosra, vagy egy falura.

A közelgő budapesti választásoknak szimbolikus jelentősége van több okból is. Ez a gazdasági függetlenség és erő helyreállításáról és a piaci alapú fejlődésről szól. Ez a civil társadalom támogatásáról szól, amely független és a létezése nem függ a központi kormányzattól. Különösen most. Arra utalok ezzel, amit Orbán fantasztikus eretnekbeszédével kapcsolatban mondtam, amelybencsak annyi újdonság volt, hogy a kormány háborút indít a független civil társadalom ellen. Minden mást már korábban is elmonott, beleértve az egész „illebrális demokrácia” nyilatkozatot is.

Nem ő lenne az első, aki üldözné egy ország független civil szektorát.

Ez a putyini út, amire Orbán lépett. Mindannyian tudjuk, hogy két évvel ezelőtt Oroszországban olyan törvényt fogatak el, mely szerint azoknak a civil szervezeteknek, melyek külföldi forrást is kapnak, idegen ügynökként kellett regesztrálniuk magukat. Most Orbán ugyanezt tette azáltal, hogy idegen ügynöknek címkézta a független civil szervezeteket. Ezért érzem szükségesnek, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a budapesti főpolgármesteri kampányomban a civil szektor támogatásának szükségességére.

Amikor a kormány a civil szervezeteket támadja, a helyi önkormányzatoknak ki kellene állnia védelmükben, és támogatnia kellene azokat. A civil társadalomnak hihetetlenül nagy szerepe van a kormány ellensúlyozásában, és különösen Budapesten nagyon fontos szerepet játszik a város mindennapi életében. A civil társadalom gyakran működik együtt az önkormányzatokkal alapvető szolgáltatások nyújtásában, mint például egészségügyi szolgáltatások, hajléktalanszállók, szociális szolgáltatások, a környzete rendbetételében, stb. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy a független civil társadalomnak hatalmas szerepe van a város életében. Nem hiszem, hogy ennek bármi köze lenne ahhoz, hogy ki szocialista és ki konzervatív. Fel kell lépnünk és meg kell védenünk a demokráciát a kormánnyal szemben, amely tönkreteszi azt. Annak érdekében, hogy megerősítsük azt, ami megmaradt a nem-állami szereplőkből, a társadalom összes civil elemét támogatnunk kell. Ez lehet a kiindulópontja a demokrácia helyreállításának országos szinten.

Mit gondol ön az ellenzéki szövetség jelöltjéről, Falus Ferencről? Ismeri őt személyesen?

Nem, nem ismerem személyesen. Teljesen helytelen lenne, ha olyan emberre tennék bármilyen megjegyzést, akit nem ismerek személyesen. Ugyanakkor a baloldali szövetségről sem seretnék megjegyzésket tenni. Mi, a MOMA, úgy döntöttünk, hogy nincs más lehetőségünk, mint egyedül kiállni az önkormányzati válsztásokon, mivel nem vettünk részt az áprilisi országgyűlési választásokon. Ez volt az áldozatunk azért, hogy szélesebb körő legyen a mozgalom. Támogattuk kívülről a „rendszer-váltókat”, de nem következett be a rendszerváltás.

Sajnos a baloldal presztízse, politikai ereje és hitelesége számos ok miatt megfogyatkozott, ait szintén nem nekem kellene kommentálnom. De a baloldal megcsappant fontosságának következményeként, úgy gondolom, hogy életbevágó a demokrácia és a MOMA életben maradásához az, hogy független erőként veszünk részt a választásokon, és megmutassuk a polgároknak, hogy van alteratíva.

Az én véleményem szerint a baloldal nem hiteles alternatíva, mert sok esetben pont annyira poplisták és statisztikusak, mint a jelenlegi kormány. Ők is a nagy államban hisznek, központosítani akarják a funkciókat és ők is államosítani akarják a vagyont és a tulajdont. A mi alternatívánk azért jobb, mert mi a piacgazdaságot és a civil társadalmat akarjuk megerősíteni, annak érdekében, hogy mindkettő független maradhasson a központi kormányzattól ahelyett, hogy általa felszívódnának. Mind az üzleti élet, mind pedig a civil szféra aktív szereplőinek a politikai, kulturális, és szociális tevékenységük által sokkal több konrollt kellene magukon és a kormányon gyakorolniuk, semmint fordítva. Erről van it szó. És ez az a feldata, nem csak itt és most Magyarországnak, hanem az ország jövője miatt is. Ha valaha vissza akarjuk állítani a demokráciát, akkor kell egy független piacgazdaság és egy autonóm civil társadalom.

Ha lenne lehetőség a főpolgármester jelölteknek egy nyilvános vitán részt venni, akkor Ön részt venne ezen?

Természetesen, mindig szívesen vettem részt mindenféle nyilvános vitában, mivel szerintem kulcsfontosságú politikai és erkölcsi kötelezettsége minden politikusnak, hogy nyilvánosan ossza meg elképzeléseit. A nap végén úgyis a szavazók döntenek. De a mi felelősségünk a válsaztóknak bemutatni a helyzetünket, és így tájékozottan hozhatnak döntést, amikor elmennek szavazni.

Sajnos az elmúlt öt-hat évben a viták népszerűtlenek lettek a magyar politikai elit köreiben. Olyanok is voltak, akik azt hitték jogukban áll nem részt venni az ilyen vitákon. És mégis, valahogy ezeket a politikusokat ma is hitelesn alternatívának gondolják az emberek.

Valójában, ma is itt vannak azok a mainstream pártok, amelyek még kampány-programot sem hirdettek, ami bemutatná az álláspontjukat és céljaikat. Az ilyen hozzáállás megnehezíti az olyan pártok, mint amilyen a MOMA, hogy vitába szálljunk velük, mivel azt sem tudjuk, hogy ők mit hisznek. A MOMA viszont elérhetővé tette programját a választók felé, mert a szavazók megérdemlik, hogy mi a MOMA álláspontja. Remélem, hogy a többi párt is nyilvánosságra fogja hozni álláspontját és terveit az aláírásgyűjtés határidejére, ami lehetővé teszi a jelölteknek az indulást. Ha ez megtörténik, akkor képesek leszünk megfelelni a szavazók azon elvárásainak, és részt tudunk venni egy nyilvános vitán, ami mindenkinek az előnyére szolgál. Ebben az esetben én készen fogok állni.