Fotó: Budapest Beacon

„Magyarország ma egy mácsó férfiország, amit fociöltözők izzadságszaga leng be” – közölte Szelényi Zsuzsanna, az Együtt független országgyűlési képviselőnője a Modern Magyarország Mozgalom elnöke, a Bokros Lajos vezette Szabadság és Reform Intézet által jegyzett szombati budapesti konferencián. Bokros szerint a jelenlegi baloldali pártok jelentős részét a Fidesz pénzeli. Ezek álpártok, melyek lemondtak a Fidesz legyőzéséről – mondta a konzervatív-szabadelvű politikus. Kéri László politológus leorángutánozta Németh Szilárdot. Kész Zoltán független országgyűlési képviselő sem fogta vissza magát: szerinte „ez a hatalom egy bűnöző hatalom, és úgy is kell őket tekinteni”.

A konferencián a közönség soraiban számos híresség jelent meg, például Komoróczy Géza történészprofesszor, hebraista, Vörös Imre volt alkotmánybíró, Csillag István és Draskovics Tibor volt miniszter, Bauer Tamás volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő.

Az eddigi ellenzéki megszólalások – beleértve a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) konferenciáit is – csak arról szóltak, hogy miképp építette le a Fidesz a demokráciát. Sokak elhitették, hogy a helyzet megváltoztathatatlan – mondta az SZRI Mondj jobbat! – Hogyan lehet legyőzni a Fideszt és helyreállítani a demokráciát? című, szombati budapesti konferenciájának bevezetőjében a konferansziéi feladatokat magára vállaló Kajdi József, az SZRI kuratóriumi tagja, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnökségi tagja. Úgy vélte: az átalakított választási rendszer a Fidesz ellen is fordítható és akár már 2018-ban legyőzhető a Fidesz és helyreállítható a demokrácia.

A cél az, hogy 2018-ban legyőzhető legyen „a Fidesz-diktatúra”. Legyen az a szemünk előtt, hogy Magyarország nem bír ki még négy fideszes évet – kezdte fölszólalását Bokros Lajos, a Moma elnöke, az SZRI kuratóriumi elnöke (nyitóképünkön középen), aki szerint a politikai erőket a hagyományos bal-és jobboldaliak helyett célszerűbb modernekre és populistákra osztani. Mint – utóbbiakra célozva – folytatta, a régi kommunisták nagy része a Nemzeti Frontra szavazott a legutóbbi franciaországi választáson.

Bokros nagy ívű előadásában a két csoport közti különbségekre hívta föl a figyelmet. A populisták szerint a gazdaság motorja, a munkahelyek, beruházások létrehozója az állam, a modernizáció hívei szerint ez a motor a társadalom és a vállalkozók.

A tőkebefektetés forrása a populisták olvasatában az állami adóbevétel és „a hanyatló Nyugattól” érkező támogatás. A modernizáció hívei szerint viszont ez a forrás a megtakarítás és a vállalkozók nyeresége – így a volt pénzügyminiszter.

A modernizáció hívei sem vitatják, hogy az államnak van szerepe a gazdaságban, de nem mindegy, hogy mi ez a szerep – folytatta az ellenzéki politikus. A populisták például az előnyöket és a hátrányokat politikai alapon akarják elosztani, a nagymértékű újraelosztásban és nagymértékű államban gondolkodnak. A modernizáció hívei viszont versenysemlegességet várnak el az államtól, a valóban rászorultakat támogatnák, a szabadság kiteljesedésében és a liberális demokráciában hisznek.

A populisták nem szeretik az önálló intézményeket, de hisznek a vezérelvű, az államot irányító személyiség küldetéstudatában. Zárt gazdaságot, nagy, nem hatékony, koszos és alávető államot szeretnek. A modernizáció hívei vallják az állam világnézeti semlegességét. Hívei a versenyképességnek, tudatosan és büszkén hirdetik a kicsi és hatékony államot.

A populista ideológia idegengyűlölő, kirekesztő, faji felsőbbrendűséget hirdet, belehajlik a fasizmusba. A modern hazafi ellenben nem nacionalista, viszont türelmes, befogadó, elfogadja és tiszteli a multikulturalizmust.

Az orbáni populizmus mintaképe: Oroszország, Törökország, Azerbajdzsán és Kazahsztán. Ezen országokban a sajtószabadság erősen korlátozott, napirenden van az ellenzéki politikusok meggyilkolása. Mindez modernizációs zsákutca – mondta Bokros, aki szerint a modernizáció híveinek értékmintája az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, vagy éppen Finnország.

A populisták példaképe gróf Tisza István, Horthy Miklós, Hóman Bálint, vagy éppen Vlagyimir Putyin, Silvio Berlusconi, Recep Tayyip Erdoğan, İlham Heydər oğlu Əliyev, vagy éppen Nurszultán Nazarbájev. „Ők kudarcok példaképnek” – tette hozzá Bokros, úgy folytatva: „mi Deák Ferencet, Eötvös Józsefet, Trefort Ágostont, vagy Angela Merkelt, Ivan Miklošt és Leszek Balcerowiczot tartjuk példaképnek”.

A populizmus és a modernizáció egymásnak mindenben az ellentéte – mondta.

A Moma elnöke szerint mind a százhat egyéni választókerületben egy közös egyéni jelöltje kell, hogy legyen a modernizációnak. „Nem akarjuk a Fideszt és a Jobbikot, kevésbé náci és inkább náci formájukban sem” – tette hozzá. A Moma elnöke szerint a modernizáció erőinek egy ötszáz napos újjáépítési programot kell hirdetniük. Ennek része lenne az alkotmányos jogállam helyreállítása, egy arányos, kétfordulós választási rendszer, a sajtó- és a lelkiismereti szabadság helyreállítása és a korrupció elleni harc.

„A Moma semmiben sem ért egyet a populista-nacionalista, a fasizmussal kacérkodó hatalommal” – folytatta Bokros, aki szerint a jelenlegi baloldali pártok jelentős részét a Fidesz pénzeli. Ezek álpártok, melyek lemondtak a Fidesz legyőzéséről – vélte.

A jogállam helyreállítása érdekében a modernizáció híveinek úgy kell tenni, mintha jogállam lenne, „hogy egyszer majd szavazhass a saját kedvenc pártodra” – zárta előadását Bokros Lajos.

Óvakodnunk kell attól, hogy most a hatalom megszerzésének mikéntjéről beszéljünk. Nincs választási technikai csodafegyver; most erről beszélni most csak a Fidesz érdeke – kezdte felszólalását Szelényi Zsuzsanna, az Együtt független országgyűlési képviselőnője (nyitóképünkön balról a második).

„Orbán Viktor parancsuralmi rendszere maga a Kelet” – mondta Orbán Viktor volt frakciótársa. Mint fogalmazott, polgárokra, nem pedig alattvalókra van szükség, mint ahogy azt Orbán szeretné. „A fojtogató, parancsuralmi Magyarország bukásra van ítélve” – látta meg a fényt az alagút végén az együttes politikus, aki az oktatás fontosságát hangsúlyozta: Magyarországnak se tengere, se olaja, „itt csak az emberi tudás az egyetlen erőforrás, de Orbán Viktor egy tudásellenes rendszert épített föl”. Szelényi arra hívta föl a figyelmet, hogy a PISA-tesztek eredményei is ezt támasztják alá.

Szelényi Zsuzsanna. Fotó: Budapest Beacon

Szelényi szerint „a parancsuralmi rendszer nőellenes”. Mint folytatta „Magyarország ma egy mácsó férfiország, amit fociöltözők izzadságszaga leng be”. A kormányban nincs nő, a parlamentben is alig.

Mivel a jobboldal „kényelmesen berendezkedett a múltban, de otthagyta a jövőt”, a politikai piacon van egy rés, amit érdemes lenne elfoglalni – vélte Tóta W. Árpád, a Hvg.hu közírója (nyitóképünkön jobbról a második). Hangsúlyozta: a kormányzó erők számára a jelen és főleg a jövő megfoghatatlan. „A liberális demokráciák idegesítő életminősége, vagy a multikulti is cáfolja az állításaikat” – folytatta. Arra hívta föl a figyelmet, hogy abban az interjúban, melyben Balog Zoltán a bicikli túltolásáról értekezett, az emberminiszter azt is mondta, miszerint túl van dimenzionálva az a kérdés, hogy nincsenek az iskolában számítógépek vagy le vannak rohadva.

Nyilvánvaló, hogy a Párbeszéd Magyarországért meg az Együtt megy a levesbe. „Teljesen esélytelenek, még a jelöltállítással is gondjaik lesznek” – vélte Tóta W. Az újságíró az MSZP-nek is nekiment: az MSZP azt hitte, hogy Gyurcsány Ferenc távozásával tiszta lapot nyit, csakhogy „erre a tiszta lapra azóta sem voltak képesek írni egy sort sem”.

A helyzet mégsem reménytelen – folytatta. Egy év múlva föl kellene állni az árnyékkormánynak, hogy a szakpolitikáknak legyen illetékese, mert most nincs. Azt ne mondják az ellenzéki politikusok, hogy nem készek árnyékminiszterek vagy árnyékállamtitkárok lenni – adott egy tanácsot, amit meg is indokolt: aki ezt mondja magáról, az Czunyiné Bertalan Juditot nézze meg, „akinek a teljesítményét krumpliból és rézhuzalból össze tudom rakni”. (Nagyjából e mondatok elhangzásával egy időben Czunyiné távozott államtitkári hivatalából – Sz. P.)

Manapság úgy zajlik a belpolitikai kommunikáció, hogy a Fidesz elindít egy témát, amire az ellenék reagál, de az ellenzék részéről „semmi proaktivitás nincs” – fogalmazott Kész Zoltán, Veszprém független országgyűlési képviselője (nyitóképünkön balról az első). Kész úgy látja: a korrupció lehetne egy olyan téma, „amit az ellenzéknek lehetne vinni”, mert a kormány nemcsak az országot lopja el, hanem a jövőt is. A politikus hangsúlyozta: ennek jegyében indította el lopásgátló népszavazási kezdeményezését. „Ez a hatalom egy bűnöző hatalom, és úgy is kell őket tekinteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezt el kell magyarázni a választóknak.

A képviselő úgy vélte: hinni kell abban, hogy el lehet érni változást. A lopásgátló népszavazási kezdeményezést azért indította – mondta –, mert csak a nép állíthatja meg Magyarország szétlopását. A lopásgátló népszavazás azt is megmutathatja, hogy Polt Péter nem végzi a munkáját – nézett optimistán a jövőbe.

Mint mondta, május 1-én indul az aláírásgyűjtés a népszavazás ügyében. Az ő egy évvel ezelőtti választási győzelme után egy sikeres népszavazás újabb téglát verne ki a Fidesz-falból: megmutatná, hogy a Fidesz már 2018-ban is legyőzhető – közölte.

Az elmúlt hat év alapján a következő kettőre nagyon optimistán nem tekinthet az ellenzék – mondta Kéri László politológus (nyitóképünkön jobbról az első), aki szerint a mostani ellenzéki pártokkal a Fideszt nem lehet megverni. A szakember egy népfelkelést is kizárt dolognak tart, „bár a Fidesz sokat tesz érte”. Az elmúlt huszonöt év tanulsága az, hogy a mozgalmakat nem szabad alábecsülni. Kéri a Demokratikus Chartát és a polgári köröket említette: a Demokratikus Charta jelentős szerepet vitt a baloldal 1994-es választási győzelmében, a polgári körök pedig megakadályozták a jobboldal 2002 utáni szétesését. „Ellenzékben is számtalan cselekvési lehetőség van, nemcsak a választás napjára várás” – hangsúlyozta Kéri.

„A leendő ötmillió, a választásra elmenő emberből akár háromszázezer is megérti, mi az ötszáz napos program lényege. Ezt nem iróniából mondom” – szúrt oda Bokrosnak.

Ha – mint tavaly Veszprémben – a százhat egyéni választókerületben meglenne a Fidesszel szembeni programalapú összefogás, akkor a fideszes választási rendszer a Fidesz ellen fordítható – mondta. Szerinte három csoportot kell meggyőzni: az oktatási, az egészségügyi és a közlekedési dolgozókat. „Őket sokat szívatták az elmúlt hat évben, sokan vannak és milliókkal találkoznak nap mint nap” – tette hozzá Kéri.

„Nem az a baj, Zoli, hogy túltoltátok a biciklit, hanem az, hogy lopott az a bicikli. Adjátok vissza” – zárta előadását Kéri Balog Zoltánnak címezve szavait – általános derültséget keltve.

Hatalmas derültséget keltett Kéri akkor is, amikor egy, a hallgatóságból érkező kérdésre Tóta W. válaszára reagált. Tóta W. azt mondta: sok fideszes lakossági fórumon volt. „Ha egy orángutánt bevezetnének (mármint a fideszes lakossági fórum színpadára – Sz. P.), őt is megtapsolnák.” „Van. Úgy hívják, hogy Németh Szilárd” – kontrázott Kéri.

Meg kell találni azokat a pontokat, amelyektől a társadalom kedvet kap ahhoz, hogy visszavegye a szabadságát. Legyen modernizáció, verseny, választási lehetőség, tanszabadság, virágozzék száz virág – mondta Bokros Lajos. „A választás fényét, a szabadság lehetőségét kell felvillantani” – zárta a konferenciát a Moma elnöke.