Bokros: neokommunista gazdaságpolitika költségvetési költekezéssel gazdaságot élénkíteni

november 11, 2016

bokros-lajos-16-09Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Varga Mihály több program támogatására is javaslatot tesz a jövő heti kormányülésen, miután közlése szerint majdnem hatvanmilliárd forintos többlet alakult ki a költségvetésben. Bokros Lajos szerint neokommunista gazdaságpolitikai felfogásra utal az, hogy valaki költségvetési költekezéssel akar gazdaságot élénkíteni, aminek rövi távon ugyan lehet hatása, de hosszú távon mindenképpen káros.

Korábban nem tapasztalt, 57,3 milliárd forint költségvetési többlet alakult ki az első tíz hónapban – közölte a nemzetgazdasági miniszter szerdán. Varga Mihály emiatt a jövő heti kormányülésen javaslatot tesz több program támogatására. Ezek között említette a modern városok program 52 milliárd forintos keretösszegének megemelését 30 milliárd forinttal, az ipari parkok kialakításának emelt összegű támogatását 60 milliárd forint értékben, továbbá javasolni fogja különböző, hitelkihelyezést segítő garanciaeszközök támogatásának megvizsgálását, és hogy az Eximbank tőkeemelése még az idén megtörténjen – mintegy 45 milliárd forint értékben.

Varga Mihály említést tett a pénteki, munkaadókkal és a munkavállalókkal töténő tárgyalásról, melynek várható fejleményeiről a Budapest Beacon is beszámolt, továbbá megjegyezte, miszerint arra számít, hogy folytatódik a kedvező tendencia az államháztartásban az év hátralévő részében is. A kormány által várt 1,7 százalékos – eredményszemléletű – hiány még kedvezőbben is alakulhat – jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy a kormánynak van mozgástere és lehetősége arra, hogy a 2017-es évet érintő döntéseket hozzon az idén.

A többlet egyáltalán nem biztos hogy megvan, de ha megvan, akkor is neokommunista gazdaságpolitikai felfogásra utal az, hogy valaki költségvetési költekezéssel akar gazdaságot élénkíteni, aminek rövi távon ugyan lehet hatása, de hosszú távon mindenképpen káros – reagált a bejelentésre Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke az ATV Start műsorában. Szerinte inkább a versenyképesség növelésével kellene a gazdaságot élénkíteni.

A versenyképesség javulásához viszont az adórendszertől kezdve az igazságszolgáltatás kiszámíthatóságán át a korrupció elleni harcig, a bürokrácia-csökkentésig, a vállalkozóbarát környezet kialakításáig vagy a beruházások ösztönzéséig számos tényező hozzájárul. Ez mind nincs Magyarországon, ezért vagyunk most már a 69. helyen a versenyképességi rangsorban – magyarázta Bokros.

Minden, amit Varga Mihály említett, a volt pénzügyminiszter szerint nem más, mint költségvetési túlköltekezés – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. Nem az állam fejleszti/élénkíti a gazdaságot – ez csak a fizikai és a humán infrastruktúra területén (például útépítés, kórház, iskola) van jelen –, hanem a vállalkozások, amelyek érdekeltek abban, hogy beruházzanak, és ezzel munkahelyet teremtsenek, növeljék a termelésüket, végső soron több adót befizetve ezzel az államkasszába. Csak ez tudja fellendíteni a gazdaságot – hívta föl a figyelmet Bokros.

Az Eximbanknál sincs szűkség tőkeemelésre, mert van elég tőkéje: ki sem tudja helyezni azt, mert nincs elég hitelképes exportfejlesztés – tette hozzá.

Bokros a beharangozott járulékcsökkentéssel kapcsolatban fölvetette a kérdést, miszerint akkor a nyugdíjakat, illetve az egészségügyi kifizetéseket is csökkenteni fogja a kormány? Ugyanis, egy felosztó-kirovó állami rendszerben ha csökkentjük a járulékot, akkor a járadékot is csökkenteni kell – figyelmeztetett. Lehetne persze ez egy lépés, de akkor például a kötelező magánnyugdíjpénztári-rendszer megőrzésére lett volna szükség, így viszont előbb-utóbb (már amennyiben nem csökkentik az idevonatkozó kiadásokat) akkora hiánya lesz a nyugdíjkasszának, hogy azt majd az állami költségvetésből kell finanszírozni.

Hogy mi lenne akkor a megoldás? Bokros szerint egy csomó olyan adó van, ami teljesen fölösleges Magyarországon, ráadásul ez a már oly sokszor említett bürokrácia-csökkentés elé is akadályt gördít. Az általános forgalmi adót (áfa) például lehetne csökkenteni, de alapvetően progresszív adózásra lenne szükség, 5-15-25 százalékos személyi-jövedelemadó (szja) kulcsokkal. Mindeközben a másik oldalon szűkülnie kellene a mentességet élvezők körének is – tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

De mit csinált a kormány?

Semmi olyat, ami lehetetlen lett volna: radikális válságkezelési programot hajtott végre a gazdaságban. Megadóztatta a bankokat, a kereskedelmi láncokat és a telekomcégeket – minden olyan iparágat kiválasztott, amelyek meg tudták ezt a pénzt fizetni, és nem tudtak ellene védekezni – ezt már Felcsuti Péter mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ingyen ebéd persze nincs: ezek az ágazatok a maguk módján reagáltak, például a bankszektor lényegében beszüntette a tevékenységét (2015 folyamán még mindig zsugorodott a szektor – minden erőfeszítés ellenére) – magyarázta a Bankszövetség és a Raiffeisen Bank egykori vezetője.

felcsuti-peter-atvFelcsuti Péter. Fotó: ATV

Orbán Viktor csütörtökön az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján visszautasította, hogy a magyar gazdaság elmúlt hat évét populizmusnak minősítsék. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának egy olyan politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növeli, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkenti.

Felcsuti a miniszterelnök által említett számokhoz némi kiegészítést fűzött: egyészt egy normális országban a minimálbér (meg persze a közmunka), egyáltalán nem adózik, sőt, negatívan adózik, ami azt jelenti, hogy még az állam meg is toldja az alacsony fizetést valamennyivel. Ami az államadósságot illeti: a szakember szerint valóban csökkent az államadósság, de abban hatalmas szerepe van a magánnyugdíjpénztárakból kivett több mint háromezer milliárd forintnak, a 7 százalék fölötti költségvetési hiány viszont végképp nem igaz, az országot a Bajnai kormány ugyanis 3-3,5 százalék közötti hiánnyal adta át 2010-ben.

Valótlanságot állítani egy ilyen konferencián persze ciki, hiszen az ott ülők pontosan tudják, hogy ez nem igaz – tette hozzá a Bankszövetség egykori elnöke.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):