Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Bokros Lajos néhány nap leforgása alatt két interjút is adott lapunknak. Míg az egyikben kizárólag a vasárnapi népszavazásról faggattuk, a másikban gazdasági, és külpolitikai kérdések is szóba kerültek. 

Alig néhány nappal azután, hogy Bokros Lajos rövid interjút adott a Budapest Beaconnek a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) Kossuth térre szervezett demonstrációját megelőzően, a párt elnöke hosszú videóinterjút adott lapunknak, melyben már nemcsak a népszavazásról, de sok más témáról is szót ejtett.

A történelem ismétli önmagát Magyarországon – mondta Bokros. Ahogyan arra már korábban is rámutatott, szerinte „Magyarországon régi hagyománya van az idegengyűlöletnek és a nacionalizmusnak”, ahol a kormányzó elit „használja és kihasználja az embereknek a magyar kultúra és identitás elvesztése miatt érzett félelmeit”. A menekültválság jó ürügyet biztosít a kormánynak, „hogy a magyarság megmentőjeként fesse le önmagát” – tette hozzá.

A közös plakát. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Ahogyan arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, a Moma – továbbá az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) – arra szólította föl szavazóit, hogy bojkottálják a népszavazást. Bár a közös kampány óriásplakátján látható, fölmutatott középső ujjat a lapunknak nyilatkozó szakpszichológus kifejezetten negatív kritikával illette, Bokros Lajos szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a társadalom többségének tetszik.

Úgy véli, a megosztó óriásplakát arányos válasz egy olyan kérdésre, amely szerinte szörnyű, káros, félrevezető és „mérgezi a magyar emberek elméjét”.

A népszavazási kérdés nem fontos, mivel az Európai Unió nem is tervezi, hogy erővel vagy más módon illegális bevándorlókat telepítsen le Magyarországon

– mondta Bokros, majd hozzátette, hogy a migránsok nem is akarnak Magyarországra jönni, „mivel rettenetesen rossz tapasztalatot szereztek, amikor keresztülhaladtak az országon, és tudják, hogy ez nem egy barátságos hely” számukra.

Az egykori pénzügyminiszter szerint a népszavazást azért tartják meg, hogy eltereljék a társdalom és a nemzet figyelmét a kormány gyalázatos teljesítményéről. Nem igaz, hogy a gazdaság jól teljesít, ahogy az sem, hogy az emberek jobban élnének – jegyezte meg. „Meredeken romlik” az olyan közszolgáltatások szintje, mint az oktatás vagy az egészségügy, és csökken a magyarok általános életszínvonala is – fejtegette. „Fontos a kormánynak, hogy ezekről elterelje a figyelmet” – ismételte.

A bojkott a legjobb védelem a választási csalás ellen

22 civilszervezet érvénytelen szavazásra buzdító közös felhívására reagálva az ellenzéki párt elnöke a választási csalás kockázatára hívta föl a figyelmet: sokkal könnyebben lehet csalni, ha az emberek részt vesznek a referendumon. Ha a szavazó aláírta a nevét a jelenléti íven, akkor könnyű oly módon befolyásolni a szavazás végeredményét, hogy az érvénytelen szavazólapot kicserélik egy „jóra”, ami a kormányt támogatja. Ahogyan azt már korábban is említette: a szavazólapoknak nincs már sorszámuk, ami megkönnyíti az azokkal való visszaélést.

Még ha valaki szándékosan meg is rongálja a szavazólapját, azt ki lehet cserélni egy érvényesre, így is növelve a részvételi arányt.

A konzervatív-szabadelvű politikus szerint részben a „korlátozó” választási törvény felelős azért, hogy a vasárnapi népszavazáson a szavazóköri választási bizottságok kevesebb, mint negyven  százalékában lesznek csak  jelen ellenzéki delegáltak.

„A törvény szerint csak a parlamenti frakcióval rendelkező pártok küldhetnek delegáltakat, és ezek közé nem tartoznak bele a parlamenten kívüli pártok, mint amilyen a Moma, vagy azok a parlamenti pártok, amelyek nem rendelkeznek frakcióval” – magyarázta, hozzátéve, hogy a Fidesz okosan használja ki és él vissza azzal a helyzettel, hogy a magyar politikai ellenzék nem egységes.

Nincsenek beruházások

Ahogyan azt említettük, Bokros a népszavazáson kívül más témákat is boncolgatott, így például a gazdasági helyzetet is értékelte.

Bár azt elismeri, hogy a fizetési egyenleg hiányát csökkentették, ugyanakkor szerinte látni kell, hogy azoknál az országoknál, ahol további befektetésre és tőkére van igény, nem feltétlenül pozitív jel, ha többletet mutat az államháztartás egyenlege, mivel az arra utalhat, hogy a külföldi befektetések nem érkeznek megfelelő mértékben az országba.

A magyar fiskális szektor javulása a Moma elnöke szerint két külső okra vezethető vissza: az egyik, hogy az EU elképesztő mértékű támogatást ad – ez eléri a GDP három százalékát. E támogatások nélkül a fiskális deficit elérné a hat százalékot, ami nem tekinthető fenntarthatónak. A másik az egész világon tapasztalható alacsony kamatszint-környezet, ami lehetővé tette a kormány számára, hogy jelentős mértékben csökkentse a hitelek visszafizetésével járó terheket. Ez csak egy adott évben segít a fiskális deficit csökkentésében – hangsúlyozta.

A munkanélküliséggel kapcsolatos statisztikákat „olyan módon változtatták meg, hogy a kormány rózsás képet festhet a helyzetről”, ám a hivatalos számoknál nem veszik figyelembe például azt a félmillió magyart, akik 2010 óta elhagyták az országot – váltott témát Bokros. „Ezek az emberek Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban találtak munkát. Csak ezekben az országokban sikeres a munkahely teremtés” – jegyezte meg, majd gyorsan hozzátette: „ha kivennénk a 300 ezer közmunkaprogramban résztvevőt a statisztikából, akkor a munkanélküliségi ráta kilőne”.

További probléma a magas köztisztviselői létszám. a 3,8 vagy 3,9 millió dolgozó ember közül több mint egymillióan közalkalmazottak vagy köztisztviselők. Ez a szám elég magas, azokhoz az átalakuló gazdaságokhoz képest legalábbis, ahol az állam számára a fenntartható növekedés fő motorját jelentő fenntartható bevételek és adóbevételek egyértelműen a magánszektorból érkeznek. „A magánszektorban a munkavállalás alacsony szinten van. A magánszektor befektetése nagyon alacsony, és ennek az a következménye, hogy az állam túlzott szerepet próbál vállalni a munkahelyteremtésben és a beruházásokban, ezzel egy időben pedig a jólét illúzióját kelteni” – magyarázta az egykori pénzügyminiszter.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) talpra állításáról – amióta az MNB megvette azt – Bokros azt mondta: a BUX, azaz a tőzsde részvényindexe ugyan már felpattant a mélypontról, de hosszú távon a BUX nem teljesít jól.

A V4-ek kettészakadt

A volt pénzügyminiszter szerint a Visegrádi Négyek (V4) országai két csoportra bomlottak. „Egyfelől ott van Csehország és Szlovákia, akik nem vívják meg buta szabadságharcukat az EU ellen, és akik elismerik, hogy előnyük származik az EU segítségéből, valamint megpróbálnak a szabályokat betartva játszani”.

A másik oldalon ott van Magyarország és Lengyelország, Bokros szerint ugyanakkor Orbán Viktor csúnyán elbukott a legutóbbi pozsonyi EU-csúcson: „mind Szlovákia, mind Lengyelország miniszterelnöke nyíltan elhatárolódott Orbántól”. A V4-ek egy lengyel-magyar tengelyre zsugorodtak, de még így is maradtak jelentős véleménykülönbségek és ellentétek, az egyik ilyen Oroszország kérdése – tette hozzá.

A lengyel kormányzópárton belül még mindig sokan érzik úgy, hogy Lengyelország első számú ellensége Oroszország, ami egyenesen egzisztenciálisan veszélyezteti az országot. Bokros szerint a balti-államokkal együtt Lengyelország a leghűségesebb NATO-szövetséges, ha Ukrajna függetlenségének és területi integritásának védelemről van szó, ami szerinte „nem mondható el Orbán esetében”.

Orbán Putyinnal játszik

Bokros azzal is megvádolta Orbánt, hogy „Putyinnal játszik”, rámutatva, hogy bár az Oroszország elleni szankciókat be kellett tartani, Orbán volt az első, aki javaslatot tett a szankciók eltörlésére, ami szerinte bizonyítja, hogy Orbán de facto szerepel Putyin fizetési listáján.

„Az a tény, hogy Orbán Putyint fogadja Budapesten a krími válság tetőpontján, azt mutatja meg, hogy a kormány mennyire korrupttá vált erkölcsi és kulturális értelemben egyaránt. Nagyon érdekes azt látni, hogy Orbán elfogadta Vlagyimir Putyin felkérését a szerepre, hogy a létező összes területen, minden szempontból gyengítse az Európai Unió kohézióját és integritását. Orbán az orosz hatalom ötödik oszlopaként cselekszik az Európai Unión belül. Ennek eredményeként még azt is mondhatom, hogy az Orbán-rendszer fenyegetést jelent mind a NATO, mind pedig az Európai Unió számára.”

A Bokros Lajossal készült interjúnkat az alábbiakban angol nyelven teljes egészében megtekinthetik:

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):