Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

A Modern Magyarország Mozgalom hetek óta járja az utcát, hogy bemutassa programját, amivel Bokros Lajos szerint ki lehetne húzni Magyarországot a gödörből. Már az elnevezés is beszédes: „Magyarország felemelkedésének programja”. Az egykori pénzügyminiszter ötszáz nap után új választásokat írna ki.

A programban egyetlen üres ígéret sincs — nyilatkozta a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) elnöke az ATV Start Műsorában kedden. Bokros Lajos a kitelepüléseiken azt tapasztalta, hogy az emberek elkeseredettek. A pártnak számos ígérete van, de a legfontosabb, miszerint amennyiben ésszerű, szakszerű, kiszámítható, becsületes és stabil befektető- és vállalkozóbarát gazdaságpolitikát folytatna a kormány, akkor lenne beruházás, lenne munkahely, lenne növekedés, lenne adóbevétel, és növekedhetne az életszínvonal.

Ezt megértik az emberek — mondja Bokros, aki szerint hiába a kormányzati üzenetek arról, hogy itt tejjel mézzel folyó Kánaán van, ha egyébként nincs pénzük arra, hogy megvegyék a húst, a kenyeret vagy a zöldséget.

A magyar államnak kizárólag azért van pénze, mert Brüsszel a nyugati adófizetők pénzéből beledugott Magyarország zsebébe. Ennek egy részét a magyar állam képviselői ellopják, a másik része azonban még mindig elegendő arra, hogy egyfajta látszatfelvirágzást és jólétet teremtsen, de nem az egész népnek, kizárólag a csókosoknak és oligarchiának — folytatta az egykori pénzügyminiszter.

Az utca embere Bokros elmondása szerint több dologra panaszkodik, de az egyik legjellemzőbb például a csupán 0,9 százalékos nyugdíjemelés. Ilyenkor el szokta magyarázni, miszerint a nyugdíj attól függ, hogy ma hányan dolgoznak, és mennyit fizetnek be. Egy olyan országban, ahol félmillió honfitársunk ment el külföldre — már Londonban fizeti a nyugdíjjárulékot —, ahol van kétszázötvenezer közmunkás — aki nem befizet, hanem kap az állami költségvetésből —, ahol nagyon magas a munkanélküliség, és ahol nagyon sokan minimálbéren vannak bejelentve csak azért, hogy elcsalják a járulékot, ott nem lehet azon csodálkozni, hogy nincs nyugdíj — magyarázta a politikus.

Szerinte vissza lehetne csalni a már külföldön dolgozókat, ha olyan környezetet teremtenének, ahol külföldi és belföldi tőkések és befektetők egymás sarkára taposva jönnének vissza Magyarországra. Hogyan? A MoMa elnöke szerint olyan jogi, szabályozási, közigazgatási, adózási és korrupciómentes állami viselkedési feltételeket kell teremteni, amivel Magyarország versenyképessé tehető.

Az emberek tudnák, hogy ugyanaz következik, ami bő húsz éve a Bokros-csomag idején, de nem a megszorítások vonatkozásában — teszi hozzá Bokros. Az akkori megszorító intézkedésekre szerinte sokan jószívvel emlékeznek vissza, mert annak volt eredménye, míg a mai, nagyobb megszorításoknak nincs, mert leszakad az ország. Annak idején fél év alatt elkezdtek a forint erősödésére spekulálni — szemléltette a kézzelfogható eredményeket az egykori pénzügyminiszter, aki szerint most sem kellene ennél sokkal több idő.

A demokratikus ellenzéki pártoknak csupán egy ötszáz napos programban kellene megegyezniük — a Fidesz elzavarásán túl az alkotmányos jogállam minimumát kellene ennyi idő alatt helyreállítani. Ez többek között azt jelenti, hogy szükség van egy arányos, többfordulós választásra, amelyen minden párt saját értékrendje és világnézete alapján indulhatna. Másfél év után Bokros ennek megfelelően új választásokat írna ki.

Ennyi idő alatt rendbe lehet hozni részlegesen a jogállamot, és nagymértékben a gazdaságot, a kulturális és erkölcsi rombolás helyreállítása azonban sajnos évtizedeket fog igénybe venni — mondja az egykori pénzügyminiszter.

Mit ajánl a MoMa?

A MoMa programja húsz fő- és számos alpontból áll, ezért képtelenség lenne mindegyikről szót ejteni, néhányra azonban így is érdemes kitérni.

Az első három pont afféle történelmi visszatekintés, mely két részre bontható: az elsőben a Kádár-korszaktól egészen a Bajnai Gordon vezette kormányig tárgyalja az eseményeket és az abból levonható tanulságokat, míg a második, harmadik és negyedik felében a harmadik Orbán-kormány első időszakának tevékenységét ekézi — egyebek mellett három év pusztításnak titulálva azt.

Ezután kezdődik az a rész, melyben Bokrosék azt részletezik, milyen Magyarországot szeretnének. Idézzük: olyat, „ahol a modern, európai ihletésú alkotmány az állam nevében is megvédi az egyének, családok, kisközösségek, vállalkozások, felekezetek, kultúrák, népek és nemzetek szabadságát.”

A program Orbán leváltása érdekében demokratikus ellenzéki összefogást sürget — ahogyan azt Bokros a dunaújvárosi időközi választással kapcsolatban a minap említette —, melynek kétharmados sikere esetén a Fidesz kreálta Alaptörvény módosíthatóvá válik, így helyre lehetne állítani a demokrácia alapvető intézményeit. „Ha az Orbán-kormányt váltó koalíció csak abszolút, de nem kétharmados többséget nyer, akkor az új kormány működőképességét a jelenlegi jogrend keretei között kell megtalálni. Ez nehéz, de nem lehetetlen feladat” — olvasható a programban.

Kisebb állam, több minisztérium

A MoMa kisméretű és hatékony központi kormányzatot vizionál: „meg kell semmisíteni azt a százkarú polipállamot, amely megfojtja a magánkezdeményezést, aláássa a civil szervezetek működését, és kiüresítette a települési önkormányzatokat.” Ennek keretében megszüntetnének, de létre is hoznának új minisztériumokat; lenne mezőgazdasági és vidékfejlesztési, munkaügyi és oktatási, környezetvédelmi és vízügyi, szociális és egészségügyi, valamint pénzügyminisztérium. A párt több tárcát képzel el, mint amennyi jelenleg van, de fölösleges átfedések, feladat nélküli államtitkárságok és belső hivatalok tucatjait lehetne megszüntetni, ezáltal a kormányzat összességében kisebbé válna — mondják.

Bokrosék mindemellett az alapvető közszolgáltatásokat a legalsó, lakossághoz legközelebbi szintre vezényelnék — ezzel is megerősítve az önkormányzatiságot —, a helyhatóságok számát ugyanakkor drasztikusan csökkentenék, meglátásuk szerint ugyanis „életképesnek az az önkormányzat tekinthető, amelyik képes jó minőségű közjavakat költséghatékonyan szolgáltatni”. Ennek alapján a jelenlegi csaknem 3200 önkormányzat helyett elegendő lenne körülbelül 240-270;  rögzítenék, miszerint tízezer lakos alatt nincs szükség helyhatóságra.

Arányos közteherviselés, ingatlanadó

A MoMa alacsony adókat, de legfőképpen arányos közteherviselést ígér: a minimálbér kétszereséig maximum jelképes, tíz százalékos adóval terhelné a jövedelmeket, ebből viszont az is következik, hogy a párt szerint célszerű lenne visszatérni a többkulcsos személyijövedelem-adó (SZJA) rendszerre: a tíz százalékos induló adómérték mellett így szükséges lenne egy húsz, az igazán magas jövedelmekre pedig egy harminc százalékos adósáv is. A kellő mennyiségű adóbevétel és társadalmi igazságosság elérése végett célszerű minden kedvezményt és mentességet megszüntetni — teszik hozzá.

„A nemzetközi gyakorlat szerint a legjobb helyi adófajta az ingatlanadó. […] A tárgyiasult jövedelmeket be kell vonni a társadalmi közteherviselésbe” — olvasható a programban, amely szerint azonban ez még nem fedezné az önkormányzatok többletfeladatait, ezért az SZJA-bevételt is a helyhatóságokhoz irányítanák.

Bokros pártja a vállalkozói nyereségadók legkisebb kulcsát is tíz százalékra csökkentené, emellett pedig az összes ágazati jellegű, büntető célzatú, versenytorzító adófajtát kivezetné.

Nyugdíjban a svéd modellre építene, az egészségügyben teret engedne a magántőkének

A MoMa a nyugdíjrendszert is átszervezné, méghozzá leginkább a svéd modell alapján. E modellben a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal párhuzamosan emelkedik, összességében pedig annyi nyugdíjat osztanak ki, amennyi a dolgozók befizetése, és minden egyes nyugdíjas viszonylagos értelemben annyi nyugdíjat kap, amennyit élete során relatíve befizetett az összes többi polgárhoz képest. Az állami rendszerek közül ma ez a legjobb — állítja a párt, amely kiegészítésképp a magánnyugdíj-pénztári rendszert is újraindítaná.

Az egészségügyben egyebek mellett megszüntetnék az államosítást és a központosítást, visszaállítanák az önkormányzati tulajdont, valamint a szabályozott verseny feltételeit is megteremtenék egyúttal teret engedve a magántulajdonnak is az egészségügyi rendszerben.

A gépesített nagybirtokra és élőmunkaigényes kisbirtokra egyaránt szükség van — állítja a párt, mely energiatermelésben szintén többféle megoldásban gondolkodik. A program szerint a mindenkori minimális áramfogyasztásnak megfelelő mennyiséget az atomenergia hivatott biztosítani, de a megújulók felé is nyitni kell: a napelemeket pártolják, a szélenergiát ugyanakkor kiszámíthatatlannak tartják Bokrosék.

Közlekedési reformokra is szükség van — hangsúlyozza a MoMa. A vasút katasztrális állapotban van, ami nem teszi lehetővé, hogy kiaknázzuk a földrajzi elhelyezkedésünkben rejlő lehetőségeket, „a veszteséges állami cégek ráadásul a korrupció melegágyai és a politikai vagyonfosztogatás áldozatai” — magyarázza a párt.

Visszaadnák az iskolákat az önkormányzatoknak, javítanák a pedagógusképzést

„Az ország teljesítményét, az állam szilárdságát és az élet minőségét nem pusztán a gazdaság, hanem legalább ugyanolyan mértékben a kultúra határozza meg. Az oktatás színvonala, a tudományos tevékenység minősége és elismerése, a civil szerveződések sokfélesége, az információ szabadsága visszahatnak a gazdaságra, az államra, a családok és a nemzet sorsára” — vallják Bokrosék.

Húsz év tapasztalata azt bizonyítja, miszerint Magyarországon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség — ez alapvető szerkezeti probléma. A kialakult helyzeten az oktatás színvonalának, a munkaerő minőségének, szakmai képzettségének és általános műveltségének látványos emelésével lehet változtatni. Ez évtizedekre szóló hatalmas nemzeti feladatot jelent — olvasható a programban.

Az oktatási reform kiindulópontjaként a MoMa visszaadná az önkormányzatoknak az iskolákat, azok gazdái pedig a helyi társadalom, az önkormányzat, a tanárok, a szülők és a diákok lennének. A tankötelezettséget is visszaemelnék tizennyolc évre. A párt szerint szükség van az egész napos iskolára is — különösen a roma származású tanulók felzárkózása végett —, és a pedagógusképzés minőségének javítására is. A Nemzeti Alaptantervbe is belenyúlna a MoMa: abban szerintük alapvetően nem konkrét ismeretek, hanem készségek elsajátítását kellene előírni a tanári témaválasztás jelentős szabadsága mellett.

A párt szerint a felsőoktatás nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhető ingyenes közszolgáltatás, hanem csak a fiatal korosztályok nagyjából fele számára célszerűen elérendő, egész életre szóló befektetés. Az állami költségvetés csak korlátozott ideig és mértékben vállaljon részt a felsőfokú tanulás finanszírozási terheiből: a tehetséges jómódúak esetében csak jelképesen, a tehetséges szegények javára jelentős mértékben, a tehetségtelenek esetében viszont egyáltalán nem — magyarázza a program, amely a felsőoktatási intézmények finanszírozását is átalakítaná.

A MoMa mindemellett a kutatás-fejlesztés-innováció hármasra, a kultúra és a média szabadságának megteremtésére, a civil szféra megerősítésére, valamint a határon túli magyarok helyzetére is rendkívül nagy hangsúlyt fektet.