Forrás: boldogsagprogram.hu

A magyarok nyolcada boldog, a többiek boldogságszintje meglehetősen széles skálán mozog – derül ki az első hazai boldogságkutatásból. A legboldogabbak a nyugat-magyarországi kistelepülésen élő nagycsaládosok.

Az első hazai boldogságkutatást a Jobb Veled a Világ Alapítvány kezdeményezésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Oláh Attila professzor és munkatársai végezték. 737 településről több mint ötezren vettek részt a felmérésben, melyben a résztvevőknek egy 67 kérdésből álló kérdőívet kellett kitöltenie. A felmérésre vállalkozók átlagéletkora 40,6 év volt.

A boldogságszintet több általánosítható kategória határozza meg – mondta az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón a nol.hu beszámolója szerint Oláh Attila. A felmérésben föltett kérdésekkel az ember érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jólétét is mérték – ezek egyenként több tucatnyi apró részletből állnak össze.

A vizsgálat alapján a boldog magyar ember nő, a Dunántúlon él, valószínűleg kisebb településen, diplomás, 30 és 50 év közötti, családos, négy vagy annál több gyereke van, erős küzdő-, és fejlett boldogságteremtő képessége van. A legkevésbé boldog magyar férfi, észak-magyarországi településen lakik vagy a fővárosban, nyolc általánosa van, több mint 50 éves, magányos, gyermektelen, munkanélküli, gyenge a stresszel szembeni küzdőképessége, és nincs pozitív jövőképe.

A nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, és minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak – derült ki szintén a kutatásból. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok – minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel.

Oláh Attila szerint a boldogság érzésének alapja a pozitív érzések dominanciája, amibe erősen belekeveredik az öröm is, sőt, sokan szinonimaként használják állapotuk leírására. Csakhogy, utóbbi mindig aktuális lereagálása egy hatásnak, míg a boldogság tartósabban áll fenn, azaz egy pozitív élményfolyam: annak megélése, hogy „minden összejött”. Ez egészen addig tart, amíg intenzív, és sorozatos negatív élmények háttérbe nem szorítják. A professzor szerint maga a boldogság nem állítható elő, de az eléréséhez szükséges pozitív élmények megélésére tudatosan törekedhetünk, és törekednünk is kell.

A boldogságteremtés technikája elsajátítható – mondta Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. A szervezetnek országszerte 200 úgynevezett boldogságklubja van, ahol abban segítenek az embereknek, hogy miként teremthetik meg önmaguk számára a boldogságot. Hogyan küzdjenek meg a nehézségeikkel, és milyen technikával élhetik át minél hosszabban a pozitív élményeket.

A szakemberek úgy tervezik, hogy ezentúl évenként megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, hogyan alakul a magyarok boldogságszintje.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) bizonyos időközönként elkészíti a világ „boldogságlistáját”. A boldogságkutatásban legutóbb 157 ország népességét vizsgálták (az adatfelvételt 2013 és 2015 között végezték). A legboldogabb ország Dánia lett. Magyarország a 91. helyet szerezte meg. Szomszédaink közül Ausztria a 12., Szlovákia a 45., Szlovénia a 63., Románia a 71., Horvátország a 74., Szerbia a 86. Mögöttünk egyedül a listán a 123. helyet elfoglaló Ukrajna végzett. A legboldogtalanabbak a kelet-afrikai Burundi lakói.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):