“A víz és tűz jó szolgák, de rossz mesterek” – boszniai mondás

“A fizikai pusztítás akkora, mint amit a háború okozott”  – Zlatko Lagumdzija, Bosznia külügyminisztere

Június 18-án a Világbank előzetes kárfelmerést tesz közzé a Bosznia-Hercegovinát sújtó hatalmas esőzések és az emiatt kialakult mintegy 2.400 földcsuszamlás miatt okozott károkról. Az épületekben, infrastruktúrában és a mezőgazdaságban okozott károk mértéke még az optimistább előrejelzések szerint is meghaladja a 2 milliárd dollárt. A különböző magántulajdonban lévő eszközökben – autók, bútorok, háztartási eszközök, más személyes tárgyak – keletkezett károk szintén sok százmillió eurónyi összeget tesznek ki, de a kár mértéke elérheti a milliárdos nagyságrendet is.

Háromhavi eső három nap alatt

Május 15. és 18. között Bosznia középső részén három nap alatt háromhavi átlagos esőmennyiség zúdult le. Az elmúlt 120 év során, amióta rögzítik a meteorológia adatokat, nem esett még ennyi eső – több mint 100 liter négyzetméterenként – ilyen rövid idő alatt Boszniában. A Boszna és Vrbas folyók partjai mentén fekvő településeket a víz teljesen elárasztotta, csakúgy, mint az északi szomszédban, Horvátországban eredő Száva folyó déli partján található falvakat és városokat.

A Boszna és a Száva találkozásánál fekvő észak-boszniai város Bosonki Samac szintén víz alá került, mivel mindkét folyó vízszintje a valaha mért legmagasabb szintet érte el. A polgármester-helyettes szerint egy húsz négyzetkilométeres terület 7-10 napig került víz alá. Ahogy az árvíz visszahúzódott, az alacsonyan fekvő területeken megmaradt a poshadt víz. Szerencsére a német és lengyel mentőcsapatok helyre tudták állítani az elektromos hálózatot és visszaszivattyúzták a vizet a Szávába. A Boszna és a Száva összefolyásának helyszínétől északra egy hatalmas ideiglenes tárolót hoztak létre, ahol kupacokban állnak az áradások által tönkretett bútorok, szőnyegek, padlóburkolatok és mindenféle egyéb anyag.

“A helyzet elkeserítő”

Tovább haladva a folyók Orasje városát is teljesen elöntötték, csakúgy, mint a Brcko-tól északra fekvő falvakat. Amellett, hogy saját otthonaikat és munkahelyeiket rendbe teszik, a helyi tisztségviselők mindent megtesznek azért is, hogy a mintegy 4.000 olyan család alapvető szükségleteit is kielégítse, akik gyakorlatilag mindenüket elvesztették az árvízben. “A helyzet elkeserítő” – mondta el Mato Brkić, a tartomány mezőgazdasági és erdészeti minisztere. “Az emberek mindenüket elvesztették. Az ivóvíz és az élelmiszer mellett az embereknek szüksége van fertőtlenítőszerekre, festékre, padlóburkoló anyagokra, háztartási eszközökre és bútorokra is.” A városban autózva megálltunk, hogy megmutassa nekünk az emberek által épített két, egyenként is több kilométer hosszú homokzsákokból felépített egy méter magas gátakat. Ott a bosnyák hadsereg és több ezer önkéntes több, mint egymillió homokzsákot helyezett el 24 óra alatt, hogy megvédjék az iskolákat és más fontos középületeket. Más helyeken a nemrég épített tartományi orvosi központot, a nyugdíjas-otthont és az óvodát öntötte el a víz.

A taposóaknák kockázata

Brcko-tól délre eső területeken a helyreállítási munkálatokat az is nehezíti, hogy az áradó víz elmozdította az 1992-1996 között folyó polgárháború során telepített taposóaknák egy részét. A polgárháborúban mintegy félmillió bosnyák vesztette életét vagy tűnt el. A Boszniában található 9.400 aknamező nagy részét, mintegy 120.000 aknát érintett az árvíz. Számos esetben a figyelmeztető táblákat is elmosta az ár.

Ahdin Orahovac, a Bosnyák Aknamentesítési Központ igazgatója a BBC-nek elmondta, évekkel vetette vissza a munkát az áradás. “Minden aknára figyelmeztető táblánkat elmosta a víz. Figyelmeztetnünk kell a lakosságot, hogy ne siessenek vissza házaikba az emberek, mert bizonyos területeken az aknák már új helyeken vannak”.

Átázott föld, lecsúszott hegyoldalak

A Bosznia középső területein található hegyvidéki patakok folyókká duzzadtak, melyek utakat mostak el és teljes falvakat öntöttek el. Az ország egész területén a föld vízzel telítődött. Egy hónappal később, a spontán kialakult, folyamatosan változó patakok és vízfolyások továbbra is vizet hoznak a hegyekből, pedig az eső már rég nem esik. Egész hegyoldalak mozdultak meg, ami miatt teljes falvakat kell kitelepíteni. Számos esetben még kérdéses, hogy valaha visszatérhetnek-e lakhelyeikre. Sok helyen egyértelmű, hogy erre nem kerülhet sor.

Szarajevó megmenekült, de a környező területeken pusztított az árvíz és a földcsuszamlások

Bár a főváros, Szarajevó megmenekült, az attól északkeletre található Ilidza-t elárasztotta a víz, és az északnyugatra fekvő, 16.000 lakosú Vogosca településen 133 földcsuszamlás pusztított. Ott 23 olyan területet határoztak meg, ahol, „magas földcsuszamlási kockázat” tapasztalható, mondta el Edin Smajic polgármester. Szerencsére mindössze 15 ház dőlt össze, vagy károsodott súlyosan. További 27 ház esetében keletkeztek olyan károk, hogy ki kellett lakoltatni a lakókat. Az előzetes kárbecslés szerint mintegy 1,25 millió eurónyi kár keletkezett. Smajic polgármester elmondta:  “Nálunk csak kisebb mértékű károk keletkeztek az északabbra fekvő területekhez képest.”

Topcic-Polje

A közép-boszniai Topcic-Polje településen, ahol az Orahovacko patak a Bosna folyóba torkollik, a falu 200 házának mintegy felét temette be a földcsuszamlás, némelyiket egészen a háztetőig. A földcsuszamlás során az ablakokon és ajtókon át bejutott a föld és a törmelék a házakba, majd útjában mindent lesodort a hegyoldalakon. Csodával határos módon nem voltak halálos áldozatok. A mentőcsapatok éjjel-nappal dolgoztak. A svéd kormány által küldött ideiglenes víztisztító berendezésnek köszönhetően Topcic-Polje lakosai tiszta ivóvízhez jutnak.

A tartomány polgármestere, Huseijin Smajlovic elmondta, versenyt futnak az idővel, hogy kiássák a házakat és a lakók megkezdhessék otthonaik helyreállítását, és újrakezdhessék életüket. “Máskülönben az emberek egyszerűen elköltöznek és sosem térnek vissza.”  Topcic-Polje felhívást tett közzé nehéz-építőipari gépek és a kezelőszemélyzet bevonására. A jelenleg rendelkezésre álló, mintegy tíz nehéz-földmunka géppel Smajlovic polgármester becslése szerint több mint három hónapig fog tartani, mire a mintegy 3 millió köbméter földet eltakarítják.

“Kifutunk az alapvető élelmiszerkészleteinkből”

Az Orahovacko által elöntött völgy tetején két falvat kellett kiüríteni, mivel attól tartanak, hogy a falu magasabban fekvő részei rácsúsznak a mélyebben fekvő területre. Mirsad Heleg, a takarítási és helyreállítási munkálatokért felelős mérnök szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hegyoldalt valaha lehet-e annyira stabilizálni, hogy a lakók visszatérhessenek házaikba. Ugyanakkor nagyjából 850 családot szállásoltak el a közeli menekülttáborban. “Kifutunk az alapvető élelmiszerkészleteinkből”- mondta Arma Oruc, a Bosnyák Vöröskereszt zenicai szervezetének titkára.

Északabbra a festői Zepce és Maglaj városok is súlyos árvízkárokat szenvedtek el. Maglajban az ár házakat rongált meg, több száz fát döntött ki, és elmosta a folyó bal partján a termőréteget. Csak Maglajban a házakban és infrastruktúrában keletkezett kár mértékét 100 millió euróra teszik. Szerencsére a történelmi mecset és a régi városrész a folyó jobb partján fekszik, amely megmenekült. Sajnos azonban nem mondható el ugyanez a folyó bal partján megépült csodálatos új mecsetről, ami a török nép ajándékaként épült.

“Elviselhetetlen nehézségek”

A Szerb Köztársaságban, Maglajtól északra fekvő 35.000 lakosú Doboj városát teljesen elöntötte a víz, amely 6 méteres magasságban tetőzött. Emellett mintegy 400 utcai üzlethelyiséget és irodát és 3.500 lakóingatlant – beleértve 1.700 családi házat – öntött el a víz. Három héttel a víz visszahúzódását követően csak maroknyi üzlet tudta megszervezni, hogy újra kinyisson. Doboj polgármester-helyettese aggodalmát fejezte ki az árvíz által okozott lelki és fizikai károk miatt. “Elég nagy baj, hogy nagyjából 10.000 ember vesztette el az otthonát. De az, hogy ezeknek az embereknek nincs jövedelme, mivel a munkahelyeiket is elmosta az ár, már elviselhetetlen nehézségeket jelent”.

Számos menekült a várostól nyugatra fekvő dombokra, vagy a közeli településeken élő barátokhoz, vagy rokonokhoz költözött. Mások a közeli katonai barakkokban találtak menedéket. “Szeretnénk elkerülni, hogy ismét meg kelljen nyitni a menekülttáborokat” – mondta a polgármester-helyettes, utalva a boszniai háború során a szerb milíciák elől menekülő muzulmán és horvát menekülteket befogadó táborokra.

A döntést nagymértékben befolyásolja az, hogy sikerül-e helyreállítani a város legtöbb lakásának és üzlethelyiségének központi fűtéséért felelős 2 x 29 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőművét. “Jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy meg lehet-e javítani, és a boszniai telek nagyon hidegek és hosszúak lehetnek.”

Tuzla-t 1.900 földcsuszamlás sújtotta

Tuzlában mintegy 1.900 földcsuszamlást jegyeztek fel, és 850 otthon sérült meg részben, vagy dőlt össze. További 4.000 otthon lakóit kellett kitelepíteni, mivel attól lehet tartani, hogy a földmozgások miatt bármikor összedőlhetnek. Ott tizenkét szerkezeti mérnök és geológus csapat dolgozik a nap 24 órájában, hogy felmérjék a károkat. Jasmin Imamovic polgármester becslése szerint az épületekben és infrastruktúrában bekövetkezett károk meghaladják a 240 millió eurót.

Az erősen centralizált Szerb Köztársasághoz tartozó bosnyák részeken a takarítási és helyreállítási munkákat jórészt a régió fővárosából, Banja Lukából irányítják. A megyékre és tartományokra osztott muzulmán-horvát szövetség területén a helyreállítást megyei szinten szervezik. A Bosznia észak-nyugati sarkában fekvő Brcko-i kerületben, a többnemzetiségű városállam városi hatóságai (amelyek egyben  állami hatóságok is) hamar felfedezték, hogy, mint azt a küldöttségünk magyar tagja mondta, „két pad között a földre estek”. Nenad Kojic szerint a szövetség lassan lépett, hogy a forrásokat elérhetővé tegye a a brcko-i kerület számára. Mivel Brckot mind az árvizek, mind pedig a földcsuszamlások sújtották, nincs megfelelő számú képzett mérnök, akik megfelelően fel tudnák mérni a károkat.

Kojic úr elmondta, normális körülmények között az ország más területeiről hoznának szakértőket, vagy akár Szerbiából és Horvátországból. Azonban, mivel Bosznia északi és középső területein, kelet-Horvátországban és nyugat-Szerbiában több száz híd sérült meg, a szakértők azzal vannak elfoglalva, hogy felmérjék azokat a károkat, amelyeket az áradás a saját lakóhelyükön okozott, ezért „hiányoznak azok a képzett mérnökök, akik fel tudnák mérni a kerület tíz hídjában keletkezett károk mértékét”.

“10.000 ember hiányzik”

A Szerb Köztársaság területén felfelé haladva Bosonki Brod-nál, ahol több millió homokzsákkal erősítették meg a Száva partjait, hogy megelőzzék a város eláradását, az önkormányzat is megszenvedi a csatornahálózatban és a rakpartokban bekövetkezett károk felmérését elvégezni képes szakértők hiányát. “Most szerencsénk volt” – mondta el Ilija Jovicic polgármester. “De a szennyvízkezelő telep tönkrement, és a rakpartokban szerkezeti károk keletkeztek. Meg kell erősíteni azokat, ha nem akarjuk, hogy katasztrófa történjen”. Jovicic polgármester kifejezte háláját a Száva túlpartján fekvő horvát Slavonski Brod lakossága felé, amely ideiglenes elektromos árammal látta el a területet. Jovicic polgármester, a szerbiai gyökerekkel rendelkező joviális, korai hatvanas éveiben járó éles eszű, a fontos statisztikákat és számokat fejből idéző, határozott városvezető elmondta, tragédia, hogy a város horvát lakosságának el kellett hagynia települést a háború idején, és ők úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza. “Sokuknak továbbra is vannak házaik és üzleti érdekeltségeik Bosanskiban, de inkább a szomszédos Horvátországban laknak” – mondta Jovicic. “10.000 ember hiányzik”.

Hála a megyei, tartományi és állami szervek és persze a boszniai hadsereg gyors reagálásának, az emberáldozatot sikerült minimális szinten tartani. A jelentések szerint 36 bosnyák vesztette életét, közülük többen ragaszkodtak ahhoz, hogy állataikkal maradnak. Emellett több millió hektárnyi területen semmisült meg a termény, és több százezer állat pusztult el. Savacban teljes tehéncsordák fulladtak a megáradt folyóba.

A hivatali korrupció komoly gondot okoz a rekonstrukciós munkában

A Világbank és az Európai Unió valószínűleg több milliárd euró értékű forrást tesz elérhetővé Bosznia Hercegovina számára támogatások és hitelek formájában. Azonban komoly aggodalom tapasztalható az emberek és a helyi hivatalnokok részéről egyaránt, hogy a pénzek csak minimális vagy semekkora része sem fog eljutni a tartományok szintjére, ahol a legnagyobb szükség lenne arra. Boszniában továbbra is hatalmas problémát jelent a nemzeti és regionális vezetők szintjén tapasztalható korrupció. A finanszírozási verseny az ország alkotmányos entitásai – a Szerb Köztársaság, a muzulmán-horvát szövetség és Brcko kerület – között, és a nacionalista erők már most is fenyegetik az egyébként is törékeny többnemzetiségű államot összetartó kötelékeket.

Három nemzet Isten alatt

Bill Clinton elnöksége idején az Egyesült Államok által tető alá hozott daytoni békeegyezmény értelmében Bosznia-Hercegovina szolgál az ország alkotmányos alapjaként. A Szerb Köztársaságban rossz szájízt hagy maga után a nemzeti zászló kitűzése. A Banja Luka-i városházán kifüggesztett zászló és domborzati térkép alapján a Szerb Köztársaság független nemzet, melynek teljes egészében része a Brcko kerület. Egy nemrég megrendezett nemzeti közösségi rendezvényen a szerb miniszterelnök elhagyta a színpadot és leült, mialatt a nemzeti himnuszt játszották.

Palástolt áldás?

Másrészről mindhárom nemzetet keményen sújtották az árvizek és a földcsuszamlások, és a természeti katasztrófa talán még áldás is lehet, mivel a szerb, a horvát és a muzulmán települések egymásnak nyújtottak segítő kezet. Az áradások első napján a boszniai Gradacac városa volt az első, amely Samac segítségére sietett. Mivel Samacot az ár elvágta a Szerb köztársaságtól, nagy hálával fogadták azt.

Hivatkozás:

Balkan floods: ‘Quarter of Bosnia’ without clean water, BBC.com, 19 May 2014