A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. gazdaságának szétdarabolása miatt Ernst József visszaküldi az agrárminiszternek az augusztus 20-i állami ünnepen átvett életműdíját. A nyolcvanéves agrárszakember szerint a elmúlt kétszázharminc évben forradalmak, államformák változásai, politikai rendszerek bukásai és újak feltűnése, a két világháború, és a földosztás sem rendítette meg Mezőhegyest. Egészen eddig.

Ernst József (képünkön) életművének elismeréseként vehette át Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől az Életfa Emlékplakett ezüst fokozatát augusztus 20-án. A kitüntetést most egy nyílt levél formájában küldte vissza postán a miniszternek, mert szerinte a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. – korábban állami gazdaság – tevékenységét jól ismerve úgy véli, annak szétdarabolásával egy olyan, kétszázharminc éves mezőgazdasági komplexumot tesznek tönkre, amelynek neve és híre nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert.

A levelet a szakember a Hvg.hu szerkesztőségének is eljuttatta. Ebben többek között azt írja: „A törököktől »karddal szerzett« koronabirtokon II. József alapította meg a ménesgazdaságot azzal a kifejezett céllal – és a »Végezés« című dokumentumában is megfogalmazva –, hogy jó minőségű tenyészállatokkal segítse a falvak népének gazdálkodását.” Ernst szerint a kétszázharminc év során sem forradalmak, sem államformák változásai, sem politikai rendszerek bukásai, sem világháborúk, sem pedig a földosztás sem rendítette meg Mezőhegyest, amely mindenkor iskolaműhelye volt a magyar gazdászgenerációk sorának, akiknek köszönhetően a magyar mezőgazdaság a világ legjobbjai közé emelkedett.

Ahogy arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, 380 ezer hektárnyi állami tulajdonú föld privatizációjára készül a kormány, az ügyleteket ez év végéig le is zárnák. Volt fideszes államtitkároktól kezdve ellenzéki pártokon át egészen a szakértőkig szinte mindenki arra figyelmeztetett: az állami föld oligarchák kezére juthat, ráadásul fillérekért. Ez lehet a sorsra a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kezelésében álló földterületnek is.

Az eredetileg 18 ezer hektáros birtokot – ahogyan azt Ernst is említette levelében – még II. József alapította. Magyar kézbe a kiegyezés után került, és kezdett iparinövény-termesztéssel, illetve sertés- és szarvasmarhatartással foglalkozni. A rendszerváltás után a birtok nyolcezer hektárosra zsugorodott. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején a terület kezelőjét privatizálták. E lépést a Fidesz később keményen támadta, sőt, 2010-ben Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője még feljelentést is tett, ám a vizsgálat nem hozott eredményt.

Korábban, az állami földbérletpályázaton a birtok mintegy hatezer hektárját is megpályáztatták, a 101 földrészlet nyerteseit idén hirdették ki. A földek mintegy fele került helyiekhez – kapott földet a Fidesz-elnök és az iskolaigazgató is –, a másik fele pedig többek között Simonka György fideszes országgyűlési képviselő érdekeltségébe – írja a Hvg.hu.

Az új bérlők 2017 januárjától használhatnák földjeiket, mivel a ménesbirtok szerződései akkor járnak le, csakhogy a kormány ezeket is árverésre bocsátja a mostani privatizáció során, a bérlőknek pedig nem lesz elővásárlási joguk, hiszen nincsenek három éve birtokon belül, márpedig az elővásárláshoz arra lenne szükség a jelenlegi szabályok szerint. Mezőhegyesen tehát a földek akár vissza is kerülhetnének a Ménesbirtok Zrt. kezelésébe, amely viszont csak tizennyolc év múlva vehetné azokat saját használatba.

A cég ennek megfelelően licitálni is fog, nyilatkozta a Hvg.hu-nak a közelmúltban a mintabirtok vezetője, Kun Mihály. „Tiszta a lelkiismeretem, a Ménesbirtok Zrt-t, s vele együtt a települést nem én tettem tönkre. Negyvennyolc évesen visszavonulhatnék búsongva, hiszen ez volt az életem, megviselt. De gyarló ember vagyok, inkább elmegyek a licitekre” – magyarázta Kun.

Szerinte a korábbi pályázatokkal nemcsak vele, a „gaz tőkéssel” toltak ki, hanem az egész várossal. Mezőhegyes költségvetésével azonos összegű bért fizetünk négyszáz dolgozónak, nem feketén, és még csak nem is szürkén, akik itt a városban költik el az 1,3 milliárd forint nettójának, mintegy nyolcszázmillió forintnak legalább a harminc-negyven százalékát. Ez 2017 után, amikor kimegy alólunk a földjeinknek a nagy része, hiányozni fog az itteni vállalkozásokból – mondta a birtok vezetője.

Kun tehát licitálni fog, azonban – mint mondja – az egész terület visszavásárlásához még az ő „tehetsége” is kevés. Számításai szerint egy háromszáz hektáros, vállalkozásépítésre már alkalmas birtok mezőhegyesi árakon számolva belekerülhet 450 millió forintba. A hatezer hektár ennek a húszsorosa.

A ménesbirtok vezérigazgatója szerint egy háromszáz hektáros terület esetében az állami kölcsön évi harmincmillió forintos törlesztőrészletének kigazdálkodásához hektáronként legalább százezer forintnyi jövedelmet kell összehozni, ami nem kis teljesítmény, és akkor az egyéb költségekről valamint a haszonról még szó sem esett. Kun szerint akkora tehervállalásról van szó, hogy háromszáz hektár alatt nincs is valódi esély arra, hogy a ráfordításokon túl piaci alapon működő, nyereséges vállalkozást lehessen működtetni.

Ha pedig a kicsik nem viszik a földet, majd viszik a nagyok, akik rendelkeznek akkora tőkével, hogy saját, rokonaik, vagy akár alkalmazottaik nevére vásároljanak földet. Épp emiatt emelték föl a szavukat a privatizáció ellen oly sokan.