Budapest négy UEFA Európa bajnoki játszmát szeretne tartani 2020-ban

július 16, 2014

Stadium2

Orbán Viktor vasárnap este Vladimir Putyin és Angela Merkel mellett, a VIP-szektorból nézhette, ahogy Németország a magasba emeli a világbajnoki kupát. Orbán 1998 óta minden világbajnokságon személyesen vesz részt. Azt állítja, hogy a futball a nemzeti sors kérdése, „nemzeti becsület és nemzeti büszkeség nélkül a foci nem jelent semmit”. Orbán mindenképp saját pénzéből akart a világbajnokságra utazni, mivel egyébként folyamatos kritikák érik amiatt, hogy közpénzből finanszírozza a futballszenvedélyét, amelynek legjobb példája saját falujában, Felcsúton található. Az 1800 fős faluban egy 3800 férőhelyes stadiont építtetett, pár méterrel a háza mellé. (Bár a stadion technikailag nem közpénzből épült, de a kormány a társasági adóból érkező bevételét adta a stadionépítő cégnek.) Orbán fociszenvedélyének legdrágább példája a budapesti Puskás Ferenc Stadion újjáépítése. A 65 ezer férőhelyes stadion építése jövő évben kezdődik, és körülbelül 3 évbe, és 90-100 milliárd forintba (396-440 millió dollárba) fog kerülni.

Ha minden terv szerint halad, az UEFA 2020-as Európa-bajnokságának négy meccsét Budapesten fogják megtartani. „Úgy áraztuk be, hogy a stadion ára összességében maximum 3-4000 euró férőhelyenként, tehát a mostani tervek szerint a teljes ár 90-100 milliárd forint lesz” – mondta Vigh László kormánybiztos. A kormány kritikusai szerint ez játékonként 22,5 Mrd Ft-ot jelent, mivel Budapest három csapatmeccs és egy kieséses meccs megtartására jelentkezett. A magyar főváros egyike annak a 19 városnak, amely ezt a csomagot választaná, míg az elődöntőket és a döntőt Berlinben vagy Londonban tartanák. A kormány szerint viszont a helyszín 21 másik sportesemény megtartására is alkalmas lesz.

A kormány kritikusai szerint a stadionépítési láz eltúlzott, de a politikai elit ettől függetlenül újabb stadionok megépítését tervezi. MTK, Debrecen, Ferencváros, Diósgyőr, Videoton és Szombathelyi Haladás – ez csak néhány azok közül a Fideszhez kötődő klubok közül, akik pénzhez fognak jutni. Mások azt kifogásolják, hogy ha már Magyarország sokat akar költeni a sportra, akkor miért pazarolja a rendelkezésre álló keret körülbelül 60%-át a haldokló félben lévő focira, miközben a magyarok más sportokban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Magyarország nyolc aranyérmet szerzett a Londoni Olimpián, ezzel kilencedik helyen végzett az érem tabellán. Épp az előző hétvégén pedig a kajak-kenu Európa-bajnokságon végeztek első helyen a magyarok, nyolc arany- és 5 ezüstérmet bezsebelve.

Az összes projekt közül talán a legkevésbé ellentmondásos az elképesztő, új Ferencvárosi Stadion megépítése volt, még annak ellenére is, hogy kiderült, hogy a kormány 24 millió forintot (körülbelül 110 000 dollárt) fizetett egy 49 oldalas, plagizált jelentésért.

Magyarország legnépszerűbb csapatának otthont adó, 22 500 férőhelyes stadiont a határidő előtt fejezték be úgy, hogy a költségvetést sem lépték át. A 210 ezer lakossal rendelkező Debrecenben egy 30 ezer férőhelyes stadiont fognak építeni. A város polgármestere, Kósa Lajos azt mondta, szégyenletes volt, hogy a 2009-2010-es évadban Debrecen csapata a 230 kilométerre lévő Budapesten volt kénytelen lejátszani a bajnoki meccseket. A volt vasutasokból álló csapat viszont mindössze három hazai Bajnokok Ligája meccset játszott a 111 éves történetében, ezek között szerepel az a megbundázott meccs is, amelyen 4-3-ra verte meg őket a Fiorentina. A csapat azzal tudott bevonulni az európai mezőnybe, hogy megkapták a Bajnokok Ligája legrosszabb védekezése címet. Sajnos (vagy szerencsére) nem valószínű, hogy rövid időn belül visszatérne a csapat (Hová?).

Az MTK (amelyet nemrégiben egy olyan befektetői csoport vásárolt fel, amely közel áll a klub tulajdonosához, Deutsch Tamáshoz, a Fidesz egyik alapítójához) 6,5 milliárd forint (29 millió dollár) állami támogatást fog kapni arra, hogy 2016-ra megépítsen egy 5000 férőhelyes új stadiont. Ez fog otthont adni a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának.

A Mezőkövesd-Zsóry FC, amelynek a belügyminisztérium államtitkára, Tállai Miklós a tulajdonosa, 400 millió forintot (1,7 millió dollárt) kapott a 2013-as költségvetésből arra, hogy teljesítsék azokat az alapvető feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a csapat az élvonalba kerüljön.

A Fidesz kormánybiztosa elismeri, hogy ezek nagy kiadást jelentenek a költségvetés számára, de reméli, hogy „meg fognak térülni 4-5 év alatt”. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) célja, hogy az átlagos hazai meccslátogatás a szerény 3000-ről 10 000-re emelkedjen 2018-ra (a mostani alacsony látogatottságot a több évtizedes pangásnak és a rossz állapotban lévő sportlétesítményeknek tudják be). Az ellenzéki képviselők viszont egy kampányt indítottak, hogy megállítsák a kicsapongó stadionépítő programot. Ezzel az ország lakossága is egyetért: 90 százalékuk úgy gondolja, hogy másra kellene költeni a pénzt.

A kormány még azelőtt jelentette be a 2020-as játékok megtartásának tervét, hogy a magyar csapat Amszterdamban 8-1-re kikapott. Ez azt jelentette, hogy nem jutott ki a 2014-es brazíliai döntőre, ez pedig nagyon szomorúságot okozott Orbánnak. A csapat történetének legnagyobb veresége volt ez, Magyarország pedig a D csoport harmadik helyén végzett, a továbbjutó Románia mögött. Amikor decemberben Pintér Attila lett a csapat edzője, azt mondta, „ez egy óriási felelősség. Utoljára 27 évvel ezelőtt jutottunk ki a világbajnokságra, és most a legfőbb célunk, hogy ezt újra megtegyük. A magyar foci és a szurkolók egyszerűen nem érdemelhetnek mindössze fél sikereket”.

Csányi Sándor, a Nemzeti Labdarúgó szövetség elnöke, az OTP vezérigazgatója és Magyarország leggazdagabb embere szerint Magyarország a fiatalokra fog koncentrálni, „hogy kitörjön a jelenlegi stagnáló, elszigetelt edzési rendszerből”, és a hollandiai, belga és spanyol szövetségekkel is konzultálni fognak.

Az UEFA Bizottsága Genfben, szeptember 19-én fogja eldönteni, hogy a pályázók közül kik melyik 13 fogja megkapni a játékrendezések jogát. A 19 jelölt ország a következő: Baku, Minszk, Brüsszel, Szófia, Koppenhága, London, Szkopje, Münnich, Budapest, Jeruzsálem, Róma, Amszterdam, Dublin, Bukarest, Szentpétervár, Glasgow, Bilbao, Stockholm és Cardiff.