[Berg Dániel. Fotó: Facebook, Csoszó Gabriella]

Berg Dániel nevét a Közép-európai Egyetem (CEU) melletti, tavaszi tüntetéssorozat alkalmával ismerhette meg a nyilvánosság. Az egyetemen politikatudományt hallgató fiatalember lapunknak adott interjújában elsősorban a CEU elleni kormányzati hadjáratról, az azt követő tüntetéssorozatról és a washingtoni lobbizásról beszélt, de szóba került az illiberalizmus térnyerése és az is, mit tehet, aki kettős állampolgárként szeretné jobban megérteni, mi történik Magyarországon.

Budapest Beacon: Hogyan került a CEU-ra?

Berg Dániel: Édesanyám a hetvenes években politikai okokból disszidált. Én már New Yorkban születtem, de a rendszárváltás után lehetőségünk volt visszajönni. Hat évig éltem Magyarországon – megismertem a magyarságomat, magyarul tanultam, sok barátot szereztem. Egyetemistaként aztán Közép-Európára akartam fókuszálni. Politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat hallgattam, és arra gondoltam, a legjobb módja annak, hogy lássam, mi történik, ha idejövök, ahelyett, hogy karosszék-filozófus lennék. Így hát jelentkeztem a CEU-ra, ahol tavaly augusztusban kezdtem meg a tanulmányaimat.

Budapest Beacon: Mit tanult a CEU-n?

Berg Dániel: Politikatudományokat hallgattam a média és a kommunikáció területére szakosodva. Mielőtt a CEU-ra jöttem, újságíróként is dolgoztam. Kíváncsi voltam, hogy működik a politikai kommunikáció – különös tekintettel Magyarországon. A szakdolgozatomat az állami propagandáról írtam. Az illiberális propagandáról, amely jellemző Oroszországra vagy Törökországra, ahol minden kommunikáció az államtól, vagy közvetetten az államhoz közeli oligarcháktól, üzletemberektől érkezik. Látható, hogy az álhírek korában az információt fegyverként használják a kormányzati narratíva terjesztésére. Ez Magyarországon nagyon tipikus.

Budapest Beacon: Mi vitte rá, hogy részt vegyen a tiltakozásokon. Ezzel – mármint hogy a szónok szerepét is felvállalta – nyilván átlépett egy határt.

Berg Dániel: Elég ironikus, hogy mielőtt idejöttem, édesanyám azt tanácsolta: csak a politikától tartsam magam távol. Külső megfigyelőként szerezzem meg a diplomát, a karrieremet aztán bárhol építhetem – mondta. Az év első felében tartottam is magam ehhez, de voltak „figyelmeztető jelek”, amelyek nem feltétlenül találkoznak az értékrendemmel. Emlékszem a Népszabadság bezáratására, ami egy ilyen „jel” volt. A CEU-n a hallgatói képviseletben is tevékenykedtem, így amikor kirobbant botrány, első kézből tapasztalhattam meg, mennyire megdöbbentette, dühítette a diákokat ez az egész ügy, és hogy sokuknak fogalma sem volt arról, miért történik mindez. Engem is feldühített, hogy miért kell túszul ejteni egy intézményt, miért teszik kockára a hallgatók tudományos karrierjét és életét egy politikai cél miatt. Ez nagyon nem tetszett.

Budapest Beacon: Ön szerint mik lehetnek a CEU bezáratásának a valódi okai?

Berg Dániel: Egy tanárom az egyik első fórumon azt mondta – miután a törvényt elfogadták és megindultak a pletykák –, hogy ma Magyarországon a CEU az egyik utolsó ablakot jelenti a nyílt társadalomra. Láthattuk a demokrácia intézményeinek sorvadását, a fogva tartásukat az állam által. Úgy vélem, már csak maroknyi független intézmény maradt, és mindegyikükre fenyegetést jelent az Orbán-kormány. Be akarják biztosítani az ellenőrzésüket a választás évére.

Budapest Beacon: Hogyan „adják el” a megmaradt független intézmények elhallgatását propaganda formájában?

Berg Dániel: Ha megnézzük a hivatalos, állami beszédek felvételeit, amikor az egyetemről esett szó, soha nem a Közép-európai Egyetemről, hanem a Soros-egyetemről beszélnek. Ez is egy tipikus propaganda-technika az absztrakt ellenség megalkotására. A célkeresztbe vett ellenség, aki nagy dolgokat képes megvalósítani saját kedve szerint. Soros György egy hasznos ellenség-figura – ahogy mindent vélt ellenség is –, mert bármi olyat ki lehet rá vetíteni, ami a választók szemében egy ellenségről elmondható. Itt van ez a neoliberális rablómágnás, aki elhagyta Magyarországot a második világháború után, aki egy külföldi ügynök, aki egy áruló, aki Magyarország nyomorúságából csinál hasznot. De elő lehet venni a klasszikus antiszemitizmust is, miszerint ő egy zsidó pénzember, aki része a háttérhatalomnak.

Budapest Beacon: Meg a globális összeesküvésnek.

Berg Dániel: Igen. Soros Györgynek a világ összes ideje kellene, ha a kormányokat ő működtetné. Az egyik dolog, amivel a tiltakozások kapcsán megvádoltak minket, hogy fizetett Soros-ügynökök vagyunk. Ezt aztán arra is felhasználhatják, hogy hiteltelenítsék az ellenzék forrásait – minket –, hiszen fizetett ügynökök vagyunk.

Budapest Beacon: Korábban Washingtonban lobbiztak a Kongresszus tagjainál, hogy felhívják a figyelmet arra, ami Magyarországon történik. Hogyan történt ez? Kikérte magát az iskolából? Kivel találkozott? Miért érezte úgy, hogy ön az, akinek oda kell utaznia?

Berg Dániel: Én a hivatalos küldöttség része voltam – velünk volt a CEU képviselője és egy hallgatótársam, egy PhD hallgató is a CEU-ról. Amerikaiként – hiszen félig amerikai, félig magyar vagyok – nagyon fontosnak éreztem, hogy az üzenetet eljuttassuk Washingtonba. Beszéltünk olyan szenátorokkal, akik azt a választókörzetet képviselik, amelynek én is tagja vagyok, és mivel én magam is demokrata vagyok, meg akartam győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye. Másfelől, annak ellenére, hogy demokrata vagyok, úgy vélem, ez mindkét párt, tehát a republikánusok ügye is, hiszen egy amerikai oktatási intézményt támadnak. És egyáltalán: ha bármilyen szabad intézményt támadnak, az nem liberális vagy konzervatív, hanem általános nemzeti ügy. Ez az amerikai értékekről szól. Elég sok emberrel találkoztunk, köztük külügyesekkel, kongresszusi tagokkal mind a Képviselőházból, mind a Szenátusból. Pelosi asszony (Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőháza demokrata képviselőcsoportjának vezetője – a szerk.) is volt olyan kedves, és fogadott bennünket. Több, mint egy órát beszélgettünk. A megbeszélések eredménye két határozattervezet lett, ami mindkét párt támogatását élvezi, és a Ház elé kerül. Az egyik a külföldi ügynöktörvénnyel, a külföldről támogatott civil szervezetek regisztrációjával foglalkozik, a másik pedig egy szélesebb, egyfajta esernyőhatározat, ami a demokratikus visszacsúszás trendjével és a magyar illiberalizmus térnyerésével foglalkozik. Utóbbi azért is érdekes, mert az a Marcy Kaptur nyújtotta be, akit a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntettek ki, és akit egyszer Magyarország egyik legjobb barátjának neveztek Washingtonban. Kaptur képviselő asszonyt egyébként felháborította a magyar politikai helyzetről szóló beszámolónk, és ő is a támogatásáról biztosított minket.

Budapest Beacon: Az egyik feltétel, amit a magyar kormány támasztott a CEU felé, az az volt, hogy a további működéshez egy kétoldalú megállapodás aláírására van szükség a magyar kormány és az amerikai kormány között, mire az Egyesült Államok kormánya jelezte, hogy ez nem az ő hatásköre, az ügyet tagállami szinten kell rendezni. A CEU New York államban van regisztrálva és ott kapott akkreditációt. A magyar kormány végül párbeszédet kezdett New York állam képviselőivel. Tudomása szerint miről folyt a párbeszéd, és történt-e előrelépés e tárgyalások során?

Berg Dániel: Én úgy tudom, hogy mindösszesen két találkozóra került sor az elmúlt négy hónap során, és úgy tűnik, a magyar kormány részéről nincs meg igazán a politikai akarat, hogy jó szándékkal egyeztessenek, és azt is ki kell emelnem, hogy vannak más kollégiumok, más amerikai oktatási intézmények is, melyeket érint a szabályozás, mint például a McDaniel College, amely ügyében nemrégiben megállapodásra jutottak a magyar kormány és Maryland állam képviselői. Azt mindenkinek a képzelőerejére bíznám, hogy a magyar kormány mit fog tenni. Én továbbra is optimista vagyok, de ez a dolog a kormánytól függ, és eddig nem mutattak túl nagy kezdeményező szándékot a probléma megoldására.

Budapest Beacon: A korosztályában sok olyan amerikai-magyar kettős állampolgár van, akik nem feltétlenül követik napi szinten a magyar politikai eseményeket, és talán nem tudják, hogyan reagáljanak azokra. Hogyan lehetne őket bevonni ezekbe az ügyekbe? Mit javasolna annak, aki az ön korosztályába tartozik, és azt szeretné látni, hogy Magyarország előre halad?

Berg Dániel: Úgy vélem, mindenkinek jogában áll, hogy kettős állampolgárként részt vegyen a helyi ügyekben, olyan ügyekben, amelyek nemcsak a magyarországi magyarok, hanem az ő életét is érintik. Szerintem az a legjobb, ha utánaolvasunk az ügyeknek és megismerjük azokat. A magyar politika sokaknak ismeretlen lehet, ezért szerintem az első lépés, hogy az emberek menjenek, beszélgessenek a barátaikkal, olyanokkal, akik jól ismerik az adott helyzetet. A második lépés természetesen az, hogy tenni kell valamit: kimenni a tiltakozásokra, blogbejegyzést írni. Magyarország történelmileg is érdekes: itt fogadták el az első zsidótörvényt (a numerus clausus-t 1920-ban – a szerk.), de itt dőlt le a vasfüggöny is. Vagyis, ha elfogadjuk, hogy növekszik az illiberalizmus, a demokratikus visszacsúszás, akkor nagyon fontos, hogy a szemünket Magyarországon tartsuk, mert talán pont innen indul majd el a megoldás is ezekre a problémákra és kihívásokra.

Az interjút angol nyelven itt megtekinthetik:

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):