Charles Gati, amerikai külpolitikai szakértő vélekedése szerint Orbán Viktor támogatottsága Magyarországon jóval alacsonyabb, mint amit a kétharmados parlamenti többsége sugall, és „pártja sebezhető lenne, ha az EU a korrupciós ügyekkel komolyabban foglalkozna, mint ahogy a múltban tette azt”.  A magyar tisztviselők ideiglenes amerikai beutazási tilalmával kapcsolatban Gati elmondta, “a kormány nem rendelkezik kétharmados felhatalmazással, hogy lopjon, vagy, hogy a külföldi befektetések 5 százalékát elvegye”. Úgy véli „komoly esélye van annak, hogy a beutazási tilalom csak a kezdet”.

Charles Gati külpolitikai szakértő az amerikai – magyar kapcsolatról: A beutazási tilalom csak a kezdet interjú, Budapest Beacon a Vimeo-n.

Charles Gati 1956-ban ment az Egyesült Államokba politikai menekültként, miután a Szovjetunió megszállta Magyarországot. Az Indiana University-n doktori címet szerzett, majd a Columbia University-n oktatott 15 évig. Ezután Washington DC-be költözött, hogy a Clinton –kormány külügyminisztériumának dolgozzon. Jelenleg a John Hopkins School for Advanced International Studies ösztöndíjasa.

Benjamin Novak: Hogyan változott Magyarország és az Egyesült Államok viszonya az 1989-es rendszerváltás óta?

Charles Gati: Az 1990-es évekre a nagymértékű izgatottság volt jellemző, és széles körben az volt a meggyőződés, hogy Magyarország jövője a Nyugattal együtt valósul meg. Az amerikai külügyminisztériumnál egyik fő feladatom a NATO bővítésének az előmozdítása volt. Nagyon büszkén tekintek vissza, hogy ez végül sikeres volt. Nem volt túl egyszerű. Számos ellenkezést tapasztalhattunk az Egyesült Államokbeli és Nyugat Európai bürokrácia részéről. De Clinton elnök és mások legyőzték ezeket a problémákat.

Gáti szerint 2001-ben kezdett a viszony Magyarországgal megromlani, amikor az első Orbán-kormány nem határolódott el Csurka István szélsőjobboldali pártjától, a MIÉP-től, amely akkor a kormányt kívülről támogatta, és Csurka ünnepelte a szeptember 11-i USA elleni terrortámadást. “Az Egyesült Államok sokkal együttérzőbb reakcióra számított Magyarország miniszterelnöke részéről, de erre sosem került sor” – mondta Gati.

Gati szerint Medgyessy Péter szocialista-liberális kormánya (2002-2004), majd Gyurcsány Ferenc (2004-2009) és Bajnai Gordon (2009-2010) kormánya is „viszonylag jó” kapcsolatot tartott fenn az Egyesült Államokkal, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy Simonyi András, a tehetséges magyar nagykövet sokat tett ezért.  “Ő úgy mozdította elő a magyar ügyet Washingtonban, ahogy senki más” – jegyezte meg Gati.

Benjamin Novak: Sokan aggódnak, hogy Magyarország közös értékeket vall-e az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Amerikából nézve hogyan látja ön a jelenleg zajló folyamatokat?

Charles Gati: Vannak, akik úgy vélekednek, hogy úgy 25 évente jelentős változások következnek be egy ország irányultságában,- beleértve az Egyesült Államokat is – váltva a liberalizmus és a konzervativizmus között. Lehet, hogy így van. De Magyarország esetében a jelenlegi kormány által hirdetett értékek nem Nyugat-barátiak. Például a Keleti-Szél politikája: példaként említeni olyan il-liberális rendszereket, mint Törökország, Oroszország és Kína. Azt mondanám, komoly elégedetlenség tapasztalható a politikai demokrácia területén a vidéki Magyarországon, és azt hiszem, Orbán kiválóan aknázza ki ezeket az érzelmeket.

Gati rámutatott, a magyar emberek és a magyar kultúra hatalmas tiszteletnek örvendenek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, és a jelenlegi külföldi kritikák kizárólag a jelenlegi kormánynak szólnak. “A magyarokat tehetséges embereknek tartják, de néha a politikájuk a magyar érdekek előmozdításának útjába áll”.

Benjamin Novak: Ön szerint ez hová vezet?

Charles Gati: Nos, legrosszabb esetben ez oda vezet, hogy Magyarország elszigetelődik a Nyugattól, külpolitikája ismét a Kelet felé orientálódik, de ez a legrosszabb forgatókönyv, amit el tudok képzelni. A másik lehetőség egy fokozatos kiigazítása – el kell ismernem, némi nyomás hatására – az alapvető valóságnak, melyhez több mint ezer éve, Szent István óta Magyarország megkísérelt csatlakozni, azaz a Nyugathoz, mely végül 1989 után sikerült. Szerintem ez egy mélyen gyökerező nézet, a súrlódások, az elkeseredettség, és annak ellenére, hogy a Nyugat nem ér fel Magyarország elvárásaihoz. Mindennek ellenére úgy vélem, Magyarország a Nyugathoz tartozik. Úgy vélem, különösen a gazdasági nyomás hatására Magyarország fokozatosan vissza fog térni arra az útra, amit Antall József, az 1989 utáni első miniszterelnök olyan világosan leírt és egyértelműen azonosult azzal.

Gati nem gondolja, hogy az Egyesült Államoknak és az EU-nak valaha oka lenne elszigetelni Magyarországot diplomáciailag és gazdaságilag, mint ahogy azt tette Oroszországgal szemben. Azonban rámutatott: „Orbán Viktor beszéde az il-liberális demokráciáról káros volt saját maga számára, mert beigazolta azokat, köztük magamat is, akik már 2011-ben il-liberális demokráciának neveztük Magyarországot″.

Benjamin Novak: Ön szerint Magyarország merre tart a NATO-val fennálló kapcsolatában?

Gati: Szerintem a kormány elég ügyesen járul hozzá a NATO küldetéseihez, legyen szó Afganisztánról, vagy akár a 100 fős különítmény Balti-országokba küldéséről, az esetleges orosz lépésekkel szembeni biztosítékként. A NATO sokkal inkább egy politikai szervezet, semmint katonai, szerintem katonailag Magyarország rendben van. Nem érdemel „elégtelent”. Nem érdemel „jelest” sem, mert a katonai költségvetése szégyenletesen alacsony. Ugyanakkor vannak ígéretek arra nézve, hogy 2016-tól megemeli katonai kiadásait a NATO által szorgalmazott szintre.

Gati rámutatott, hogy szemben a NATO-val, az Európai Uniós döntések konszenzuson alapulnak. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az EU rendelkezik a korrupcióra vonatkozó szabályozással, csakúgy, mint ahogy rendelkezik a beruházásokkal és a tulajdonjogokkal kapcsolatban is szabályokkal. “Nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy a korrupcióval kapcsolatos új információk az EU-t is érdekelni fogják.”

Gati kétségeinek adott hangot a kormány azon állításával kapcsolatban, hogy a magyar szavazók kétharmadát képviselik.

A rendszer közel sem annyira erős, mint ahogy azt hangoztatói hiszik. A kétharmad folyamatos hangsúlyozása már önmagában is azt sugallja, hogy mennyire gyenge is az. A szélsőséges és jelentős változásokat rendszeresen a kétharmaddal magyarázzák, mintha az valamiféle vallás lenne. De valójában szerintem a kormány támogatottsága lényegesen kisebb ennél.

Gati nem tudott a korábbi időkből feleleveníteni példát arra, hogy korrupció miatt tiltsák meg egy Európai Uniós tagország tisztviselőinek az Egyesült Államokba utazást.