A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) csak az egyik olyan magyar civil szervezet, amely nemrég a magyar kormány célkeresztjébe került az EGT és a Norvég Alap támogató országaitól – Norvégiától, Izlandtól és Liechtensteintől – érkező pénzek folyósításának felfüggesztését követően, mivel a kormány megszegte a saját maga által 2011-ben aláírt (és ettől az ügytől független) együttműködési megállapodást.

Június 19-én a TASZ a Facebookon jelentett be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a KEHI felvette velük a kapcsolatot az EGT és a Norvég Alap pénzeinek jogosulatlan felhasználását vizsgáló nyomozással kapcsolatban. Norvégia, Izland és Liechtenstein is kritizálta a magyar kormányt, amiért civil szervezeteknél kormányzati ellenőrzést folytat, mivel a támogatók teljes mértékben elégedettek a 12 millió eurós civil szervezeti támogatás adminisztrációjával. A támogatók aggodalma a sokkal nagyobb, 140 millió eurós fejlesztési alappal kapcsolatos, magyar kormány által elkövetett szerződésszegés miatt van.

A KEHI nyomozásról szóló értesítést követően a TASZ saját Facebook oldalán az alábbi nyilatkozatot tette közzé:

“Ma reggel abban a kétes értékű megtiszteltetésben volt részünk, hogy levelet kaptunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, a kormány “vasöklétől”. A Norvég Civil Támogatási Alapból kapott pályázatok teljes elszámolását kérik tőlünk. Bár nincs takargatnivalónk és a kért dokumentumokat rendelkezésükre bocsátjuk, nem ismerjük el ennek az ellenőrzésnek a jogszerűségét. Csak azért működünk együtt a Hivatallal, hogy ne függeszthessék fel az adószámunkat. Vizsgáljuk a lehetőségét annak, hogy milyen jogi lépéseket tehetünk az ellenőrzés jogszerűtlensége miatt. Szomorú, hogy itt tartunk.”

Pálfordulat

Kevesebb, mint egy héttel később – és két nappal a KEHI együttműködésre adott határideje előtt – a TASZ hátraarcot kiáltott, és bejelentette, hogy mégsem működik együtt a KEHI-vel a vizsgálat során.

Az új álláspontra június 23-án helyezkedtek. A TASZ most azt mondja, ugyan továbbra is vitatják a KEHI-ellenőrzés jogosságát, nem működnek együtt az ellenőrökkel, de elérhetővé teszik a nyilvánosság számára az összes, ellenőrzés tárgyával kapcsolatos dokumentumot.

Június 23-án Kapronczay Stefánia, a TASZ igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában fejtette ki és magyarázta el Kálmán Olgának, hogy miért változtattak korábbi álláspontjukon.

Kapronczay elmondta: “Alaposan átgondoltuk azóta, hogy milyen következményei lehetnek a különböző utaknak. Egyrészt van az a jogkövetkezmény, amivel fenyegetnek, ez az adószám felfüggesztése. De mi meg vagyunk arról győződve, hogy ennek a vizsgálatnak nincsen jogalapja, tehát, a jogkövetkezménnyel szemben is élnénk a jogorvoslattal. Ez az egyik dolog, amit mérlegeltünk, a másik pedig az, hogy a másik oldalon a TASZ hitelessége veszélybe kerülne, ha egy általunk politikai támadásnak ítélt vizsgálattal együttműködnénk, hogy ha együttműködnénk egy olyan vizsgálattal, amelynek szerintünk nincsen jogalapja. Elismerjük, hogy elhamarkodott nyilatkozat volt, hogy együtt fogunk működni….”

Miben reménykedik a TASZ? Mi fog történni, ha a KEHI azt javasolja a NAV-nak, hogy függesszék fel az együtt nem működő civil szervezetek adószámait?

A magyar adózásra vonatkozó törvény szerint a KEHI tehet javaslatot a NAV-nak egy szervezet adószámának a felfüggesztésére, amennyiben a szervezet nem működik együtt a KEHI vizsgálata során.

Kapronczay úgy hiszi, hogy ha a KEHI ilyen javaslatot tesz, akkor annak nem lenne jogalapja, mivel a KEHI nem rendelkezik jogalappal arra, hogy vizsgálatot folytasson azoknál a civil szervezeteknél, akik az EGT és a Norvég Alap támogatásaiból részesülnek, különösen abban az esetben, ha azok a pénzek nem magyar közpénzek.

Továbbá Kapronczay úgy véli, hogy ha a KEHI javaslatot tenne a NAV-nak az adószámuk felfüggesztésére – és ezt a javaslatot megtámadja a TASZ a bíróságon –, akkor a bíróságnak az ítéletét más, az esethez kapcsolódó jogszabályokra alapozva kell meghoznia. Ebben az esetben Kapronczay szerint a bíróságnak meg kell néznie a magyar adózásra vonatkozó törvény mellett az együttműködési megállapodást is, amelyet a magyar kormány Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel kötött, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az EGT és a Norvég Civil Alap pénze kizárólag a támogató országokból érkezik és azok szétosztása felett a Finanszírozási Mechanizmus Iroda őrködik, s ezen pénz pedig nem folyik át a magyar költségvetésen, azt nem érinti.

Kapronczay reményét fejezte ki, hogy a bíróság elutasítana bármilyen, az adószám felfüggesztésére vonatkozó javaslatot azon az alapon, hogy a KEHI-nek nincs jogosultsága vizsgálatot folytatni egy olyan független civil szervezetnél, amelynek finanszírozása nincs kapcsolatban a magyar költségvetési forrásokkal, emiatt a javaslat nélkülözi a jogalapot.

A KEHI célkeresztjébe került szervezetek közül csak egy működik azzal együtt, és nem az, amelyikre számítani lehetett.

A Transparency International Hungary együttműködik a KEHI vizsgálattal. A csütörtöki nyilatkozatukból kiderül, hogy egy nappal a határidő után úgy döntöttek, együttműködnek a KEHI-vel.

A Transparency International Hungary továbbra is erősen vitatja a KEHI vizsgálat jogalapját az EGT és a Norvég Alap pénzeire vonatkozóan, és azt is kifogásolja, hogy az érintett szervezeteknek nem hagytak más jogi lehetőséget, s emiatt az ombudsmanhoz fordul segítségért.

A KEHI nem rendelkezik a vizsgálat lefolytatásához jogalappal; a Transparency International nem hiszi, hogy a bíróság a jogalapot fogja vizsgálni

A Transparency International Hungary véleménye különbözik a TASZ véleményétől.

Dr. Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója a Budapest Beacon-nek elmondta, hogy a szervezete egyetért a TASZ-szal abban, hogy felmerülnek jogi problémák a KEHI vizsgálat lefolytatásával kapcsolatban, azonban a Transparency szerint a KEHI hatásköre megkérdőjelezhető. Emellett a Transparency hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy felvették a KEHI-vel a kapcsolatot bizonyos, a KEHI hatáskörére vonatkozó sajátos jogi kérdésekkel kapcsolatban, a KEHI ezekre nem adott kielégítő választ.

Ligeti véleménye szerint a KEHI javaslata az adószám felfüggesztésére az alábbiak szerint nézhet ki:

Abban az esetben, ha a KEHI  hivatalosan is javaslatot tesz a NAV felé a KEHI vizsgálatával nem együttműködő szervezet(ek) adószámának a felfüggesztésére, és feltételezve azt, hogy a NAV elfogadja a javaslatot, akkor a bíróság nem azt fogja mérlegelni, hogy a KEHI rendelkezett-e hatáskörrel arra, hogy együttműködést kérjen a vizsgálathoz.

Ligeti véleménye szerint a bíróság az alábbi kettő, esetleg három dolgot fogja figyelembe venni:

1) Vajon a NAV-nak küldött javaslat olyan szervezettől érkezett-e, amely jogi felhatalmazással rendelkezett arra, hogy javaslatot tegyen az adószám felfüggesztésére. (Ebben az esetben Ligeti rámutatott, hogy a bíróság egyszerűen csak azt nézi meg, hogy a KEHI milyen lehetséges lépéseket tehet, és azt fogja látni, hogy a KEHI-nek erre valójában van felhatalmazása)

2) Vajon a NAV betartotta-e az összes hivatalos előírást az érintett szervezetek értesítésére az adószámuk felfüggesztésével kapcsolatban, beleértve, hogy arra mikor kerül sor, és hogy a NAV betartotta-e a felfüggesztést megelőzően a vonatkozó előírásokat az adószám tényleges felfüggesztése előtt, illetve

3) Vajon volt-e nem együttműködés az érintett szervezetek részéről a felfüggesztési eljárás során, vagyis, míg a bíróság nem fogja vizsgálni azt, hogy a KEHI rendelkezett-e a megfelelő hatáskörrel, azt vizsgálhatja, hogy a kérdéses szervezet(ek) szándékosan nem működtek-e együtt a KEHI vizsgálata során.

Ligeti szerint a bíróság nem fogja mérlegelni a KEHI hatáskörét, ehelyett azt fogja vizsgálni, hogy a NAV a törvényi előírásoknak megfelelően járt-e el az adószám megszüntetésének a folyamatában. Röviden, Ligeti szerint a bírósági meghallgatás a NAV szerepére fog koncentrálni, nem pedig a KEHI-ére.