[Az amerikaiak készséggel válaszoltak. Fotó: hu.usembassy.gov]

Nem voltak különösebben közlékenyek a külképviseletek, amikor azt próbáltuk megtudni, mit szólnak a civiltörvény módosításához. Egyedül az amerikai és a norvég nagykövetség küldött érdemi választ, ők viszont kifejezetten kendőzetlenül, a kormány számára aligha kedvező módon reagáltak.

Az Országgyűlés kedden – kizárólag kormánypárti szavazatokkal, a Jobbik tartózkodásával és a demokrata képviselők ellenszavazataival – elfogadta a sokat vitatott Lex Civilt. Nem sokkal később a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) külön-külön közleményben tudatta: nem tesz eleget a törvénytelen előírásoknak.

A dolog gyorsan nemzetközi visszhangra is lelt: „A törvény figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság legfőbb ajánlásait, ezzel viszont sérti az Európai Uniónak a gyülekezési szabadságra, a szabad tőkeáramlásra és diszkriminációmentességre vonatkozó szabályait. Az európai demokrácia alapértékeit ássa alá” – reagált például Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai igazgatója.

Kíváncsiak voltunk, milyen reakcióra számíthat diplomáciai szintről a kormány illetve a civilek, ezért számos nagykövetséggel felvettük a kapcsolatot, hogy megtudjuk, mi a véleményük az új szabályozásról.

Svédország, Hollandia, Franciaország, Izrael és Németország budapesti nagykövetsége nem kommentálta az ügyet vagy nem reagált kérdéseinkre, sőt, utóbbi még Martin Schaefer külügyi szóvivő megjegyzéseit sem továbbította szerkesztőségünk felé.

A kanadai nagykövetség és az Európai Bizottság (EB) budapesti képviselete a közösségi médiában és máshol közzétett hivatalos reakciók linkjeit küldte el: előbbi a kanadai külügyminisztérium twitter-üzenetét osztotta meg velünk, utóbbi pedig Alexander Winterstein videóját, melyben a Bizottság szóvivője azt mondja, az EB megvizsgálja, a törvény összhangban áll-e az uniós joggal.

Érdemi választ mindössze két külképviseletből sikerült kicsikarnunk.

Az Egyesült Államok talán az eddigi legerősebb bírálatát küldte el, amióta Donald Trump a Fehér Házba költözött:

„Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a magyar parlament megszavazta azt a jogszabályt, amely igazságtalan terhet ró magyar civil szervezetek egy célzott csoportjára, melyek közül sokan a korrupcióellenes küzdelemre, az emberi jogok és a polgári szabadságjogok védelmére fókuszálnak. Ez az új törvény – különösen a kormány retorikájának fényében, miszerint a külföldről támogatott civil szervezetekről olyan képet festenek, hogy azok a társadalom érdeke ellen lépnek fel – megbélyegzi a helyi szervezeteket, és bénító hatást gyakorol a magyarok önszerveződési képességére, valamint arra, hogy demokratikus módon közöljék aggodalmaikat a kormányzat felé. Amennyiben a törvény aláírásra kerül (ez mindeközben megtörtént – a szerk.), ez a szabályozás visszalépést jelent majd a NATO-ban, az EU-ban és az EBESZ-ben megtestesülő, a szabad gyülekezésre és véleménynyilvánításra vonatkozó alapelvektől, valamint az általunk is vallott, a civil társadalom támogatására vonatkozó elkötelezettségtől. Azok az állítások, melyek szerint ez a jogszabály a Külföldi Ügynökök Regisztrációjára vonatkozó (FARA) Egyesült Államokbeli jogszabályon alapul, hamisak.” 

A másik, kéréseinkre érdemben ragáló külképviselet a norvég volt, ami már csak azért is pikáns, mert a 2014-es, civilek elleni első kormányzati hadjárat elsősorban a norvég támogatások fölött diszponáló, annak elosztásában közreműködő civil szervezeteket, például az Ökotárs Alapítványt érintette.

Olav Berstad budapesti nagykövet sajnálatosnak tartja, hogy a magyar parlament a Velencei Bizottság június 2-i, előzetes véleményében megfogalmazott igen súlyos aggályokat figyelmen kívül hagyva elfogadta a civiltörvényt. Ahogyan Norvégia Külügyminisztériuma látja, a törvény a külföldről teljesen jogszerű támogatáshoz jutó civil szervezetek megbélyegzését jelenti, és meggátolja a szervezeteket, hogy a magyar társadalomban vállalt fontos szerepüket ellássák. Norvégiát aggasztja, hogy a törvény negatív hatással lesz Magyarországon a civil társadalomra és követezésképpen a demokráciára. A magasabb szintű Norvég hatóságok nevében a nagykövetség már korábban is aggodalmának adott hangot, és a jövőben is ezt fogja tenni – mondta a nagykövet.

A törvénnyel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az miként értelmezendő. A felszínen úgy tűnik, hogy a jövőben az EGT és a Norvég Alap támogatásai, amelyek így vagy úgy a civil társadalom javát szolgálják, akár a kormányon keresztül vagy azon kívül folyósítják, külföldi támogatásnak fognak minősülni. Az EGT és a Norvég alap logója valószínűleg nem lesz elegendő. A múltban ezt a logót úgy tüntették fel az interneten és a nyomtatott anyagokban a magyar projektszervezők – beleértve az önkormányzatokat, cégeket és szervezeteket –, mint az elismerés, a minőség és az átláthatóság jelét.

Az idén áprilisban lejárt civil programidőszakban 2767 magyar civil társadalmi szervezet pályázott norvég támogatásra, amiből 407 szervezet 448 projektjét választották ki támogatásra érdemesnek.  A támogatás keretösszege 13,5 millió euró (~ 4,15 milliárd forint – a szerk.) volt. Az alapelv pedig a jövőben is változatlan: a civil társadalomnak szánt támogatásokat olyan alapkezelőnek kell kezelnie és arról döntést hoznia, amely független a helyi, a regionális és nemzeti hatóságoktól. Az alapkezelő kiválasztása minden esetben nyílt pályázat során történik a minősített és versenyképes szervezetek körében – közölte a norvég nagykövet.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):