Csak uniós jóváhagyás után hívják le a paksi hitelt

március 21, 2016

Jávor BenedekJávor Benedek. Nagyon ellenzi a paksi beruházást.
Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat – derül ki abból a levélből, melyet Lázár János küldött Jávor Benedeknek.

Mint ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, több európai uniós eljárás is indult a paksi bővítéssel kapcsolatban. Az egyikben az Euratom vétót emelt az üzemanyag-beszerzésről szóló szerződés ellen, ezért a szerződés ezen részét módosítani kellett, valamint az esetleges tiltott állami támogatás miatt is vizsgálat indult. Az Európai Bizottságot (EB) továbbá az is érdekli, sérti-e az Európai Unió (EU) versenyjogát, hogy versenyeztetés nélkül kapta az orosz Roszatom a beruházást. A magas testület korábban a titkosítások miatt is felvilágosítást kért a magyar hatóságoktól.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője még januárban levélben fordult Lázár János kancelláriaminiszterhez, hogy megtudja, miért fújtak le több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt”.

Lázár válaszából – melynek tartalmát hétfőn hozta nyilvánosságra a zöld EP-képviselő – kiderül: amíg nem tisztázódik a helyzet, addig a kormány egy fillért sem hív le az orosz hitelből. A kancelláriaminiszter szerint az EU nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.

Jávor Benedek szerint a döntés helyes, a hitel lehívása ugyanis felelőtlen lépés lenne, amíg valamennyi, az EB által indított vizsgálat le nem zárul, és ki nem derül, meg lehet-e egyáltalán építeni az új blokkokat. A PM EP-képviselője szerint ez egyébként azt is jelenti, hogy mára a kormány is belátta, az eddigi „előbb cselekszünk, azután gondolkozunk” hozzáállás nem tartható. A bővítési projektnél az elejétől kezdve szoros együttműködésre lett volna szükség az uniós testületekkel, és csak akkor és úgy lehetett volna belevágni a projektbe, ha annak az európai joggal való összeegyeztethetőségéről már meggyőződtek – írta hétfői közleményében az EP-képviselő.

Az EB egyébként már novemberben fölszólította a magyar kormányt, hogy a Paks II. projektnek még az előkészítési munkálatait is függessze fel a vizsgálatok lezárultáig.

Lázár levele egyúttal véget vet azoknak a találgatásoknak is, amelyek arról szóltak, vajon a kormány megkezdte-e már az orosz hitel lehívását. Az orosz pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az Atomenergiainfo.hu még január közepén közölte: az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetése csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik, tehát nincs akadálya, hogy Magyarország lehívja a mintegy tízmilliárd eurós összeget.

Jávor Benedek folyamatosan támadja a projektet, szerkesztésével több, a beruházás súlyos hiányosságait föltárni igyekvő tanulmány is megjelent – ezekről a Budapest Beacon több cikkben is beszámolt.

Korábban arról is írtunk, hogy a Paks II. prototípusának számító reaktorokba gyenge minőségű, balesetveszélyes elemeket építettek be, ami óriási biztonsági kockázatot jelent.

Az új paksi atomerőmű építéséről szóló, 2014. január 14-én aláírt kormányközi szerződés alapján Oroszország legfeljebb tízmilliárd euró hitelt biztosít a magyarországi projektre huszonegy éves futamidővel, ám ez az összeg legfeljebb az építkezés nyolcvan százalékát fedezi, a fennmaradó rész a magyar költségvetést terhelné. Az állami tulajdonban maradó Paks II. két VVER-1200-as típusú, egyenként 1200 MW névleges teljesítményű, nyomottvizes reaktorral működne.