A legtöbb állami és magánkézben lévő hulladékkezelési cég fizetésképtelenné vált, mivel veszteséggel kényszerülnek működni, számol be a hvg.hu. Csak a kormányzati kompenzációnak köszönhetik, hogy nem kell lehúzniuk a rolót.

Az új szemétlerakási és útdíjak, valamint a kormányzat által kikényszerített rezsicsökkentés sok hulladékkezelő céget sodort a csőd szélére. A pénzhiány miatt a legtöbb hulladékgazdálkodási cég pályázatot nyújtott be a minisztériumhoz a 2012-ben bevezetett szemétlerakási díj kompenzációjára.  Az igényelt kompenzáció mértéke viszont tízszer nagyobb, mint a kompenzációra elkülönített egymilliárd forintos keret összege.

Korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozott a hulladékgazdálkodási cégek kompenzálása. Azonban a hvg.hu szerint az átszervezett Mezőgazdasági Minisztérium még nem találta ki, hogy miként adminisztrálja és osztja el a keretösszeget, mivel a vidékfejlesztési terület a Miniszterelnöki Hivatalhoz került át, és a második Orbán-kormány területi felelőse, Illés Zoltán már nem tagja a kormánynak.

Számos nonprofit hulladékgazdálkodó cég került a csőd szélére

Sok évvel ezelőtt a kormány és az Európai Unió ösztönzésére az önkormányzatok összeálltak, és regionális non-profit közhasznú hulladékgazdálkodási cégeket hoztak létre. Az alapelv az volt, hogy ezek az önkormányzati cégek átterhelhették az összes felmerülő költségeiket a fogyasztókra.

2012 végén a Fidesz-kormány a csökkenő népszerűségét azzal próbálta ellensúlyozni, hogy bevezette a 20%-os fogyasztói energiaár csökkentést. A lépés olyannyira népszerű volt, hogy 2013 tavaszán a kormány elfogadtatott egy olyan törvényt a parlamenttel, melynek értelmében az összes háztartási közszolgáltatás díját – beleértve a szemétszállításét is – 10 %-kal kellett csökkenteni a szolgáltatóknak. Mivel a legtöbb hulladékgazdálkodó cég már addig is csak minimális profittal működött, egyik napról a másikra veszteségesekké váltak. Onnantól már csak a kormányzat által adott kompenzációtól függött, hogy képesek-e elkerülni a csődöt.

Úgy tűnik, a kormány mintha arra számított volna, hogy képes lesz finanszírozni a kompenzációs rendszert az úthasználati díjból és a hulladéklerakási díjból befolyó bevételből, amit a hulladékgazdálkodó cégek mér nem engedhettek meg maguknak a rezsicsökkentés miatt.

Fenntarthatatlan helyzet

„Közel 10 milliárd forintot kell valahonnan átcsoportosítania a kormánynak ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási cégek igényeit kielégítsék, ellenkező esetben azok sorra becsődölhetnek” – véli Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A szervezet 2200 település szolgáltatóinak szakmai képviseletét, érdekvédelmét igyekszik ellátni.

Nagy szerint szervezetének komoly nehézségekkel kell szembesülnie, hiszen már korábban is volt számos javaslatuk, hogy ne a fűnyíró elv alapján vessék ki az adókat, s állapítsák meg a díjakat, de egyetlen felvetésüket sem hallgatták meg.

A rendszer működési nehézségeit jelzi, hogy a keret egy részét a lerakási járulékokból finanszírozták volna. Csakhogy 2013-ban az előirányzott 21 milliárd helyett csupán 6,6 milliárd forint folyt be.

Nagyon kétséges, hogy ezek után miképp teljesül az idénre 31 milliárd forintra emelt járulékbevétel.

A kompenzációs pályázatra tavaly év végén 524 igény érkezett be, amiből 480 támogatott pályázat. Ezek közül 413 kifejezetten a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzációja címén érkezett be, az általuk igényelt összeg 14,6 milliárd forint. Eszközök vásárlására, fejlesztésekre mindösszesen 64-en nyújtottak be pályázatot, melyek támogatása összesen csupán 1,6 milliárd forintot tesz ki.

Három önkormányzat nyújtott be pályázatot hulladéklerakó, szelektív gyűjtő létesítésére.

A hulladéklerakási díj szükséges a kompenzáció megfizetéséhez

Gémesi György, Gödöllő polgármestere a hvg.hu-nak elmondta, hogy kérvényezte a járulékfizetési kötelezettség felfüggesztését a kompenzációs keretre benyújtott igényük elbírálásáig.

A hvg.hu szerint a Zöld Híd Nonprofit Kft. 475 millió forintra nyújtotta be igényét, ez a társulás 106 településen látja el a közszolgáltatást.

Gémesi a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöki posztját is betölti. Elmondta, hogy a kormány teljes rendszerátalakításról szóló döntése előtt is sok szolgáltató non-profitként működött. Véleménye szerint ezek a cégek is bajban vannak. Arról pontos információk nem állnak rendelkezésre, hogy mennyien kértek Gödöllőhöz hasonlóan átmeneti mentességet, bár az, hogy tavaly kevesebb, mint a harmada folyt be a hulladéklerakási járulék előirányzatának, arra enged következtetni, hogy a 2014-ben duplájára emelkedett járulékot még kevesebb szereplő tudja majd fizetni.

Profitorientált és nonprofit működés

A hulladékgazdálkodás államosítása elsősorban a magáncégeknél verte ki a biztosítékot, mert ebbe nem csak a veszteséges működés volt kódolva, hanem a hulladékkezelőknek is állami vagy önkormányzati többségi tulajdonba kellett kerülniük. Ezt természetesen sokan nem vállalták, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet ugyanakkor nagy bevásárlásokba kezdett. A Remondis után jelenleg az AVE osztrák tulajdonú cég megvásárlásával van elfoglalva, amire a GVH már áldását is adta.

A Csongrád megyei Forráskúton is a magánvállalkozót egy nonprofit cég váltotta, melyet több önkormányzat közösen gründolt, és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség engedélyét is megszerezte. A Négyforrás Kft.-t a négy kistelepülés eredetileg vízközmű-szolgáltatásra hozta létre, de az előírtakhoz képest kevesebb lakost értek volna el, így nem kezdhettek el szolgáltatni, ezért profilt váltva most szemetet szállítanak, egyelőre Forráskúton.

Fodor Imre polgármester optimista: nyertek pénzt fejlesztésre, a csökkentett díjak ellenére az idei évben tudják tartani az egyensúlyt, és hogy mit hoz a hatósági árszabás bevezetése, az egyelőre nem ismert. A Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal most dolgozza fel a szolgáltatók adatait, 2014 szeptemberére ígérik az új tarifaképletet.

A nagyobb, komplex hulladékgazdálkodást végző nonprofit cégek, amelyeket gyakorlatilag uniós beruházásokra építve hoztak létre önkormányzatok, nagyobb bajban vannak. A jelenlegi „rezsicsökkentett” díjakban nincs se az amortizációs, se a rekultivációs alap képzésére elkülönített rész, így sem a géppark idővel aktuálissá váló cseréjére, sem a lerakók rekultivációjára nem képesek tartalékot képezni.

A Hvg.hu szerint, az Európai Unió bármikor ellenőrizheti a finanszírozott beruházások működését, annak elégtelensége szankciókat vonhat maga után, magyarul visszafizettethetik a támogatásokat. A szolgáltatók szerint a „szennyező fizet” uniós elvével szembemegy a hulladéklerakási járulék szolgáltatókra való terhelése is.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és önkormányzatokkal közös leányvállalatai 50 Csongrád megyei település hulladékát gyűjtik össze. A Kht. tavaly hulladéklerakási járulék címen 250 millió forintot fizetett be a központi kasszába, miközben csak Szegeden a háztartások szemétdíja 3300 forinttal csökkent, ami a szolgáltató társaságnak fél év alatt 180 millió forint bevételkiesést jelentett. A cég gazdasági igazgatójának tavalyi nyilatkozatából is az derül ki, hogy mindenütt szorosabbra húzták a nadrágszíjat: a társaságnál 400 közmunkást foglalkoztatnak, s számos olyan beruházást kezdtek (pl. napelemek felszerelése a sándorfalvi válogatóra és komposztálóra), amellyel a saját rezsi csökkenthető.

Ennek ellenére nem igazán tudják, hogyan lesznek képesek a működést finanszírozni: a lerakási díj amellett, hogy az idei évtől a duplájára emelkedett, tovább nőhet. Emellett még pluszdíjak is bejöttek, mint az általuk is kötelezően fizetendő útdíj.

A szegedi szolgáltató társaság kompenzációs igényéről nincsenek információk, de a kiszolgált települések számából kiindulva összességében százmilliós nagyságrendű támogatásra volna igény a veszteség elkerülése érdekében.

Alternatív megoldásokat is meg kell vizsgálni

A rezsicsökkentés helyett Gémesi György szerint más módon is el lehetne jutni a lakossági terhek csökkentéséhez: például kedvezményeket lehetne adni a komposztáló háztartások számára, valamint a szociális területen kellene a rászorulók díjcsökkentéséhez a forrást megkeresni. Azon túlmenően, hogy a gödöllői társaság az Alkotmánybírósághoz panasszal fordult (melyet a taláros testület elvetett), a javaslatokat is elküldte a minisztériumnak, ahonnan nem érkezett válasz.

„Az egész rendszer tele van ellentmondásokkal – véli Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója –, hiszen a lerakási díjnak elviekben a hulladékcsökkentésre való ösztönzés volna a célja, ám azzal, hogy az állam ebből bevételt irányoz elő, mégis annak a növelése látszik célként. Másfelől azok a lerakók, ahol nincs feldolgozó kapacitás, nem is tudják csökkenteni a hulladékot, így ezek számára büntetés a járulék fizetése. Azok a cégek, ahol nagy beruházásokkal létrejöttek a feldolgozók, inkább képesek lennének a járulék befizetésére, hiszen ők csökkenteni tudják a szemetet. Bár a jelenlegi helyzetben az látszódik, – teszi hozzá Nagy – hogy ezeknek a drága beruházásoknak fenntartása is költséges. Pont ezért tett javaslatot az egyesülés a járulékok befagyasztására, sikertelenül.

Gémesi szerint, ha nem változik a jelenlegi struktúra, akkor hulladékgazdálkodás helyett jöhet a szemétszállítás.

Hivatkozás:

Orbán nonprofitjai csődveszélyben: 15 milliárdnál is több támogatást kérnek, HVG.hu; 2014. június 11.