Egyre magasabbra csapnak a brókerbotrány hullámai. Eltűnt százmilliárdok, letartóztatott brókerek, több tízezer károsult, bóvliba befektető minisztérium, csőd szélén álló fociklub, eltűnt vezérigazgató, elúszott önkormányzati százmilliók, rohamtempójú törvényhozás. Ez történt nagyjából azóta, hogy egy februári éjszakán nyomozók szállták meg a Buda-Cash Brókerház székházát.

Február 23-án éjjel a Készenléti Rendőrség nyomozói szállták meg a Buda-Cash Brókerház budapesti székházát. Másnap kiderült: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonta a cég működési engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki. A brókercég 15-20 ezer saját, a tulajdonosi köréhez tartózó DRB-bankcsoporton keresztül pedig mintegy 120 ezer ügyfelet – köztük számos önkormányzatot (legalább nyolcvanat) és alapítványt – sodort bajba. A jegybank tájékoztatása szerint a cég az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan hamis adatokat szolgáltatott, és összesen százmilliárd forinttal nem tud elszámolni.

Március 9-én a rendőrség a Buda-Cash tíz alkalmazottját vette őrizetbe, köztük a cég vezérigazgatóját, Tölgyesi Pétert, akit hatvanmilliárd forintos csalással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség másnap három gyanúsított vonatkozásában indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tájékoztatása szerint első körben március végéig a DRB-bankcsoport mintegy 73 ezer betétesét kártalanítja – ügyfelenként maximum százezer eurós összeghatárig, összesen mintegy 103 milliárd forint értékben.

Hungária Értékpapír Zrt.

Március 6-án, pénteken az MNB újra lecsapott: felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és a Buda-Cash esetéhez hasonlóan felügyeleti biztost rendelt ki az intézményhez. A jegybank feljelentése alapján a nyomozók négy embert vettek őrizetbe a sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban. Az MNB szerint a feltárt szabálytalansággal érintett állomány csupán töredéke a Buda-Cashének. Március 8-án a Budakörnyéki Járásbíróság a Pest Megyei Főügyészség indítványát jóváhagyva elrendelte három gyanúsított előzetes letartóztatását, míg negyedik társukkal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.

Nem sokkal később kiderült, hogy Fót fideszes polgármestere engedély nélkül duplázta meg a város korábbi félmilliárdos betétjét, csakhogy pechére mindezt a Hungária Értékpapír Zrt-nél tette – írta meg az Index. Így a város pénze elúszhat.

Az MTI-nek nyilatkozó Bartos Sándor elmondta: a korábbi polgármester, a fideszes Cselőtei Erzsébet által 2013-ban megkötött szerződéshez „csatlakozva” ő is az említett cégnél helyezett el félmilliárd forintot, miután tavaly ősszel polgármesterré választották. Mivel a korábbi tranzakcióról volt testületi döntés (akkor ő alpolgármesterként dolgozott), az akkori határozat alapján szerinte joggal kötötte le a második félmilliárdot.

Quaestor

Aki azt hitte, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után már nem jöhet nagyobb sokk, az valószínűleg alaposan meglepődött, amikor Tölgyesi Péter őrizetbe vételének napján az MNB bejelentette: részlegesen felfüggeszti a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A jegybank szerint a Quaestor engedély nélkül bocsáthatott ki 150 milliárd forintnyi kötvényt az engedéllyel szerzett hatvanmilliárdon felül.

A Hvg.hu az újabb botrány kitörésének napján már arról írt: régi barátok és közös üzletek kötik a Fideszt a Quaestor-ügyhöz. A lap szerint Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatója (képünkön balra) éveken át üzlettársa volt például Kiss Szilárdnak, a januárban letartóztatott volt moszkvai mezőgazdasági attasénak, valamint a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztosnak. Tarsolyt legtöbbször azonban Szijjártó Péter külügyminiszter környezetében láthatta a nagyközönség: hosszú évek óta ismerik egymást.

Néhány nappal később Tarsoly – aki a Győri ETO FC tulajdonosa is – lemondott győri díszpolgári címéről. Maga a csapat is nagy bajba került: a futballklub csődvédelmet kért, miután öncsődöt jelentett a tulajdonos Quaestor-csoport egyik cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. Ha mindez nem lenne elég, a botrány hatására az Audi Hungaria is felmondta szponzorációs szerződését a Győri ETO profi labdarúgócsapatával.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium is vezetett számlát a Quaestor-csoportnál – írta meg az Index. A tárca a hírportállal azt közölte: az alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) épp időben – négy nappal az öncsőd bejelentése előtt – vette ki a 3,8 milliárd forintját az intézményből. Nem volt törvénytelen információjuk arról, hogy a Quaestor be fog dőlni, csak a korábbi brókerbotrányok után úgy viselkedtek, mint bárki más – közölték. A 444 a külügy viselkedése kapcsán arról írt: nem elég, hogy a minisztérium magas kockázatú bóvli kötvényekben tartja az állampolgárok pénzét, még saját bennfentes értesülései is vannak, amelyek alapján befektetési döntéseket hoz, és hamarabb menti a „saját” pénzét, mint a betétesekét.

A külügyi tárca mindeközben elismerte, hogy az Eximbank 18 milliárdos tőkeemeléséhez szükséges értékpapír-számlát is a Quaestornál vezette, az MNKH 3,8 milliárdján kívül.

Tarsolynak eközben nyoma veszett. A Blikk arról írt, hogy az elmúlt napokban nagy volt a sürgés-forgás a Quaestor-vezér luxusvillájánál, majd a szomszédok elmondása szerint néhány nappal ezelőtt – éjszaka – több teherautó is érkezett, amelyeket telepakoltak a háziak. Azóta senkit sem láttak a környéken. Tarsoly eltűnésének hírét ügyvédje határozottan cáfolta.

A Hir24 úgy értesült: kormányzati források szerint hamarosan letartóztatásba kerülhet Tarsoly, a Quaestor volt tulajdonosa. Azért csak volt, mert közben a cégcsoportot „elkezdték kiüríteni” – írta a 444. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. eddig egy liechtensteini cég, az Insula Management Establishment tulajdonában volt, ám március 16-a óta a Quaestor csoport kötvénykibocsájtásokat végző cége, a már említett, öncsődöt jelentett Quaestor Financial Hrurira lett a többségi tulajdonos, legalábbis a cégiratok szerint. Új vezérigazgató is lett: bizonyos Orgován Béla, tápiósági lakos. Tápióság egy kis falu Pest megyében, Nagykátától nem messze.

Orgován Béláról a falubeliek nehezen hiszik, hogy vezérigazgató lett egy százmilliárdokat kezelő pénzügyi cégnél. Eddigi életében jórészt munkanélküli volt, van, aki szerint a nyolc általánost sem fejezte be, de abban mindenki biztos volt, hogy középfokú végzettsége nincs – írja a 444.

Így csaltak

A Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszerek meghamisításával, a Hungária Értékpapírnál pedig kockás füzetes módszerrel ment a csalás az MNB gyanúja szerint.

Az összes nehéz helyzetbe került ügyfél közül talán a Quaestor-kötvényesek vannak a legnagyobb bajban, hiszen a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védelme nem a befektetési veszteségre terjed ki, hanem a brókercég csődje esetén bekövetkező veszteségre. Magyarul: maximum a cégcsoport vagyonából kártalaníthatják a pórul járt ügyfeleket.

A jegybank jogi elemzése után arra jutott, hogy a BEVA kártalanítja azokat az ügyfeleket, akik fiktív, vagyis fedezet nélküli kötvényeket vettek a Quaestortól – jelentette be kedden Windisch László, az MNB felügyeletért felelős alelnöke. A jegybank szerint nagyjából harmincezer olyan ügyfele van a Quaestornak, akinek a számláján Quaestor-kötvények is vannak, közülük kell majd kiválogatniuk azokat, akiknek nem abból az 58 milliárdos állományból van kötvénye, amelyiknek tényleg volt fedezete. Azoknak a kötvényeseknek ugyanis, akiknek volt fedezet a kötvénye mögött, nem kártalaníthatja a BEVA – számolt be az Index.

A BEVA tudomásul vette az MNB álláspontját, de az alap igazgatósága csak azután alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta – reagált Farkas Péter, a BEVA ügyvezető igazgatója a jegybank alelnökének kijelentésére az MTI-nek.

Ugyanaz volt a könyvvizsgáló

A Buda-Cashnek, a DRB Bankcsoportnak és a Hungária Értékpapír Zrt-nek is a Gyimesi és Társa nevű cég volt éveken keresztül a könyvvizsgálója. Az MNB felügyeleti alelnöke szerint egyértelműen vizsgálni kell e cég felelősségét az ügyben. Egy könyvvizsgáló a közös kapocs – mondta Windisch László a Figyelo.hu-nak adott interjújában.

A Fidesz megakadályozná a vagyon kimentését

A hét elején a megújult köztelevíziónak nyilatkozó Orbán Viktor miniszterelnök (képünkön jobbra) azt mondta: meg kell óvni a „kimenekítéstől” a kártalanítás alapjául szolgáló vagyontárgyakat. A Fidesz javaslata alapján egy vagyonalapba vonnák be a brókerbotrányban érintett cégcsoportok vagyontárgyait, köztük „a hatalmukkal visszaélő” brókerek, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók, valamint más felelősök magánvagyonát is, majd ebből a vagyonalapból kártalanítanák a károsultakat. A parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszülethetnek a végrehajtási rendeletek. Ezek után azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba – közölte a kormányfő.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a törvénynek köszönhetően vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek hatmillió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál.

Készül egy másik, úgynevezett lex offshore is, amely lehetővé tenné a „bűnöző brókercégek” külföldi székhelyű vállalkozásokban lévő, vagy időközben oda menekített vagyonának zárolását – értesült a Hir24.

Orbán: „Én rendeltem el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzt a brókercégektől”

„Amikor a Buda-Cash bedőlt és rengeteg embernek, cégnek és intézménynek beszorult a pénze, a kormányülésen arra kértem minden minisztériumot, hogy nézze meg, van-e bármilyen brókercégnél pénze. Amennyiben igen, akkor azonnal vonja ki a közpénzt, mert úgy fogunk járni, mint az a hatvanhét önkormányzat, amelyiknek beragadt a pénze” – nyilatkozta a miniszterelnök szerdán Sopronban.

Ráadásul a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Index információi szerint nem négy nappal előbb, hanem azon a napon vette ki a pénzt a Quaestorból, amelyen a cég csődöt jelentett. Négy nappal előbb csak az idevonatkozó utasítást adták ki.

Előre tudta a Fidesz

A Fideszben legalább két-három nappal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőléséről szóló március 5-i első hírek, és hat-hét nappal a Quaestor öncsődje előtt tudták, hogy ez a két cég lehet a következő. Az Index egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati szereplőkhöz is.

Ezek az információk alkalmasak lehettek arra, hogy a politikusok pontosabb adatokat szerezzenek a fennálló veszélyekről, és saját, környezetük vagy a kormányzathoz közelálló cégek, önkormányzatok pénzét időben kimenthessék a rizikós pénzügyi vállalkozásokból.

Sokba fog kerülni Magyarországnak

A bajba került befektetőkön és betéteseken kívül a botrány hatásai hosszútávon nagy károkat okoznak majd az országnak. A cégek ezrein végiggyűrűző követelések, a megnövekedett adminisztrációs terhek, a visszaeső befektetői bizalom, a csökkenő beruházási hajlandóság és a fokozódó felügyeleti kontroll anyagi terhei mind-mind komoly megterhelést jelentenek majd a vállalkozásoknak és az államnak egyaránt.

Átrendeződhetnek a befektetési szokások is: koncentrálódhatnak azzal, hogy a lakosság a biztosabbnak vélt bankbetétek felé fordul, emellett pedig egyre inkább műkincsekbe, vagy ingatlanba fektethetnek majd a befektetők – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa az ATV Start műsorában.