A kormány és egyes munkavállalói érdekképviseletek úgy látják, hogy sem forgalomban, sem dolgozói létszámban nem okozott jelentős visszaesést a vasárnapi zárva tartás, Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár szerint azonban csalnak a statisztikával, és így próbálják elfedni a valóságot. Mindeközben a legesendőbb munkavállalók az intézkedés legnagyobb vesztesei.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók a vasárnapi zárva tartás nyertesei, csak a főként részmunkaidős, fizikai foglalkoztatású áruházi alkalmazottak száma csökkent – áprilisban és májusban – mintegy 2300 fővel.

A kormány is kiáll saját rendelkezése mellett: szerintük bár többen a forgalom visszaesésével riogattak a vasárnapi nyitva tartás tilalmát követően, az nem okozott forgalomcsökkenést, az emberek alkalmazkodtak a nyitva tartás változásához, a forgalom áttevődött a hét többi napjára. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslése szerint valóban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, méghozzá 7,2 százalékkal a tavalyi év ezen időszakához képest.

„Én minden egyes munkahelyet sajnálok, és itt háromezer veszett el” – mondta Dávid Ferenc (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint persze „le lehet fitymálni” a részmunkaidősöket, de ők általában a gyermekgondozási segély (GYES) mellett dolgozó kismamák, a diákok, és a nyugdíjasok, tehát a legesendőbb munkavállalók. A multinacionális cégek úgy védekeztek a vasárnapi zárva tartással szemben, hogy a teljes munkaidős állományt megpróbálták stabilizálni, a védteleneket pedig utcára tették.

Mindemellett soha nem látott mértékben növekedett a túlórák száma – folytatta Dávid Ferenc. Lehet tehát, hogy a vasárnap szabad, de az előtte lévő hat napon teljesen széthajtják a munkavállalókat. Ráadásul, azt is elfelejtik, hogy míg vasárnap százszázalékos bérpótlék járt, így csak a harminc százalékos túlórapótlékok kapják a munkavállalók – tette hozzá.

Fel nem tudom fogni, hogy egy szakszervezeti vezető hogy mondhat olyat, miszerint egy alacsony átlagkeresetű, minimálbér által rendkívüli módon érintett ágazatban nem számít, mennyit keresnek – mondta a VOSZ főtitkára, utalva a Bubenkó Csaba KDFSZ-elnök által korábban hangoztatottakra. Dávid Ferenc szerint sem Bubenkó, sem a statisztika nem beszél arról, hogy csak az öt-, vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások adatait ismerjük (a statisztika csak azokat veszi figyelembe – a szerk.).

Összevetni egyébként a március 15-e előtti időszakot a március 15-e utáni állapottal önmagában csalás – tette hozzá, reagálva Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár szavaira, aki a KSH adataira hivatkozva azt mondta: a boltzár március 15-i bevezetése óta több mint tizennégy százalékkal nőtt Magyarországon a kereskedelmi forgalom — mondta. (Karácsony után, januárban és februárban hagyományosan alacsonyabb a forgalom, míg március eleje után a húsvéti és a pünkösdi ünnepek miatt jócskán megugrik – a szerk.)

A VOSZ főtitkára úgy tudja: a KSH méréseibe most már a vendéglátó- és szálláshelyek is beletartoznak, ezért is lettek ilyen „szépek” a számok.

A statisztikai adatokról Dávid Ferenc a szombati Népszavának úgy nyilatkozott: a kormány a jelek szerint feláldozza a szakmát, feláldozza a közpénzekből finanszírozott KSH hitelességét. A vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és a bolti kiskereskedelem három elkülönülő kereskedelmi terület. A vasárnapi boltzár kizárólag a bolti kiskereskedelmet érinti, a másik két szakágazatot nem, így nem szerencsés azokat összemosni – nyilatkozta a lapnak.

Van még egy tényező: az online pénztárgépek, amelyek idén január elsejétől vannak „mindenhova” bekötve. Tisztítja a rendszert, ami jó, de azt az időszakot összevetni, amikor a pénztárgépek csak részlegesen működtek azzal, amikor teljesen elterjedtek a VOSZ főtitkára szerint megint a forgalmi adatok kozmetikázásának tipikus esete.

Ahogy nem vették figyelembe korábban, úgy most sem kíváncsi a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a munkaadói véleményre. A balatoni polgármesterek szerint például tíz-tizenöt százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom – emlékeztetett Dávid Ferenc. Erre válaszoltak a nagy benzinkutak azzal, hogy megpróbálnak kereskedni, ez viszont nem segít a kiskereskedelmi szektoron, ezzel csak a konkurenciát csinálták meg a kicsiknek – vélte a szakember.

Augusztus 16-án több áruházlánc is kinyitott, azok is – mint például a Coop vagy a CBA – amelyek támogatták a boltzár ötletét. Ez a VOSZ főtitkára szerint azt igazolja, hogy a magyar társadalom nagy része pártolja a vasárnapi nyitva tartást. A népszavazásból szerinte lesz valami, de ez nem politikai kérdés.

Az NGM azon állítására, hogy nem okozott tragédiát a vasárnapi boltzár, Dávid Ferenc úgy reagált: a magyar gazdaság egy nyolcéves mélypontról indult el, tehát ha nem lett volna a boltzár, akkor a növekedés sokkal intenzívebb lenne. Sokkal jobban fejlődhetne a kiskereskedelem, ha nem „fojtogatnák” a szakmát – jegyezte meg. A foglalkoztatási adatokról szólva úgy folytatta: nem véletlen, hogy aki tud magával mit kezdeni, az elmegy külföldre, míg a képzetleneket „tolják be” a közmunkaprogramba, amiből nincs kiút.