„Demszky Gábornak sem politikai, sem erkölcsi, sem büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg a jelentés alapján” – pódiumbeszélgetés a volt főpolgármesterrel az OLAF-jelentésről

február 14, 2017

Demszky Gábor, Dési János és Magyar György. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Demszky Gábornak teljesen tiszta a lelkiismerete, és nyugodtan alszik – ezt magától a volt főpolgármestertől tudhatta meg, aki hétfő este ott volt a Budai Liberális Klub budapesti pódiumbeszélgetésén, melyen Demszkyn kívül jogi képviselője, Magyar György ügyvéd is részt vett. A volt főpolgármester felajánlotta a kormánynak a segítségét annak érdekében, hogy a 4-es metró körüli anomáliák miatt Magyarországra kiszabott büntetést az Európai Unió csökkentse. Az egykori SZDSZ volt elnöke szerint felháborító. hogy a 4-es metróval kapcsolatos feljelentések nem vezettek komolyan vehető büntetőeljáráshoz.

„Az a fontos, hogy a főpolgármester úr mennyire tesz töredelmes beismerő vallomást” – abszolvált erős entrée-t a mintegy kétszáz fő előtt lezajlott pódiumbeszélgetésen Magyar György ügyvéd, Demszky Gábor jogi képviselője, aki a Csalás Elleni Európai Hivatalról (az általánosan elterjedt, francia rövidítéssel: OLAF, L’Office européen de lutte antifraude – a szerk.) azt mondta: a szervezet az Európai Bizottság (EB) egyik szerve. Önálló hatásköre nincs, arra van följogosítva, hogy az európai uniós pénzek útját kövesse: azt, hogy arra a célra használják-e föl ezeket a támogatásokat a tagállamok, amire kapják.

Az OLAF-jelentést készít minderről, majd ezt közli az egyes tagállamokkal. A jelentést megkapják a kormányok. Ha büntetőjogi felelősség merül föl, az OLAF a jelentést elküldi az adott ország legfőbb ügyészségének, aztán rábízza, hogy az adott ügyészség mit csinál vele. Jogi értelemben az OLAF-jelentés körülbelül olyan, mint egy feljelentés – magyarázta Magyar, hozzátéve, hogy az ügyészségen van a hangsúly: csinál-e a jelentésben foglaltakból ügyet.

Az ügyvéd szerint „nem szerencsés” ezeknek a jelentéseknek a teljes körű nyilvánosságra hozatala, mert az befolyásolhatja a nyomozóhatóságok tevékenységének sikerességét. Hozzátette: „Demszky Gábornak sem politikai, sem erkölcsi, sem büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg a jelentés alapján.”

A körülbelül ötszáz alkalmazottal dolgozó OLAF az EB egyik szerve – vette át a szót Demszky. „Nincs olyan jogosítványa, mint bármely tagállam ügyészségének” – fogalmazott az SZDSZ volt elnöke, hozzátéve, miszerint Frans Timmermans, az EB első alelnöke úgy döntött, hogy a 2008 és 2015 közötti jelentések összegzéseit titkosítják, és azokat csak az idei francia elnök- és német parlamenti választás után hozzák nyilvánosságra, hogy ne befolyásolják a két választást.

Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Demszky szerint, ha lenne európai uniós ügyészség, nem lenne szükség OLAF-ra, de nincs. A magyar kormány decemberben megkapta az OLAF-jelentést. Ezután lehet alkudozni Brüsszellel, hogy mit csinálnak a jelentéssel – tette hozzá.

A moderátori feladatokat magára vállaló Dési János, a Klubrádió műsorvezető-szerkesztője Tarlós István főpolgármestert idézte, akivel az úgynevezett „közrádió” Vasárnapi Újság című műsora készített interjút. A most vasárnap adásba került interjúban Tarlós – akit az MTI idézett – úgy fogalmazott: Demszky „összehív valami régi liberális csapatot egy saját környezetben, oda meghívja majd a maradék baráti médiát és ott az egész történetről elő fog adni valami szürreális változatot, amit megpróbálnak propagálni”. Reális, nem szürreális – vágott vissza Tarlós elődje.

Demszky szerint „2010-ben teljesen új szakasz kezdődött” a 4-es metró építésével kapcsolatban. Novemberben Putyin-Orbán találkozót tartottak, amin megszületett az egyezség az orosz metrókocsik magyarországi exportjáról. 2010 őszén fölmerült, hogy a 4-es metrót úgy, ahogy van, az új kormány fölmondja, de akkora lett volna a kötbér, hogy végül inkább a befejezés mellett döntöttek. „Nagyon jól tették” – kapott váratlan helyről dicséretet az Orbán-kormány. Demszky nem állt meg félúton: szerinte „nagyszerű dolog”, hogy a 2010-ben fölállt új kormány, illetve új fővárosvezetés „az eredeti tervek alapján megcsinálta a 4-es metrót”. Minden létező idevonatkozó európai díjat megnyertek – jegyezte meg.

Az OLAF-jelentés fő vádja az – folytatta az egykori szabadelvű politikus –, hogy szétszedték a metrót húsz részre. Ez azért történt – magyarázta –, mert csak így adott rá támogatást a Bizottság. Az OLAF-jelentés szerint egyébként tizenegy szerződés szabálytalan, és emiatt ötvenhárommilliárd forint úszott el. Amikor a jelentést olvasta, az teljesen ismerős volt számára, mivel lényegében ugyanaz, mint az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 4-es metróra vonatkozó 2010-es jelentése. „Erre 2010-ben, még főpolgármesterként harminc oldalban válaszoltam” – tette hozzá.

Az ÁSZ-jelentés 2010-es megjelenése után az ügyészség feljelentette a fővárost. A BRFK két éven át nyomozott, majd 2012. július 27-én a nyomozás megszüntetéséről döntött. A tizenegy szerződés EU-s irányelveket sértett, de a magyar jogot nem. A nyomozás szerint az 53 milliárd forint nem veszett el. „Bűncselekmény nem történt” – idézte – és kivetítőn is mutatta – Demszky a nyomozás megszüntetéséről szóló 2012-es rendőrségi dokumentumot.

A volt főpolgármester hangsúlyozta: „az én szövegem nélkül” készült az ÁSZ-jelentés, „engem nem is hallgattak meg”. Szerinte a dokumentum „egyoldalú, megalapozatlan, egy Orbán Viktor szája íze szerinti ÁSZ-jelentésre épült”. Ugyanezzel a lendülettel Demszky hozzátette: felajánlja a kormánynak a segítségét az ügyet rendezni és a büntetés mértékét csökkenteni. Az OLAF-jelentés fordítása rossz, „érdemesebb az angol eredetivel dolgozni” – tette hozzá.

Dési kérdésére Demszky úgy reagált: szerinte a kormány inkább kifizeti a pár tízmilliárdos büntetést, hogy a 2002 és 2010 közötti nyolc évet ekézhesse, minthogy elfogadja az ő imént felajánlott segítségét, és azt is megjegyezte, hogy az ugyancsak imént említett harmincoldalas válasza az interneten elérhető. Az OLAF-jelentés lényegében elhallgatja, hogy az első Orbán-kormány fölmondta a metróépítési szerződést – tette hozzá a volt főpolgármester.

„Tűzbe tennéd a kezed, hogy itt nem nagyon loptak?” – kérdezte Dési. „Ezt nem mondanám” – reagált a volt politikus, aki szerint „történhettek visszaélések és korrupciók”. Az első idevonatkozó feljelentést 2006 és 2010 között, ellenzékben tette a Fidesz, de komolyan vehető büntetőeljárás nem indult. „Ez fölháborító” – mondta.

Demszky és Magyar rögtönzött sajtótájékoztatója. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Magyar György mindezt azzal egészítette ki, hogy az OLAF-jelentésnél sokkal több kell, hogy gyanú, főleg megalapozott gyanú merüljön föl. „Ez az OLAF-jelentés önmagában semmire sem alkalmas. Ezek az anyagok nem újak” – mondta. Egy idevonatkozó tavalyi országgyűlési képviselői kérdésre adott legfőbb ügyészi választ idézett. Eszerint „nyomozás folyik, gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor”.

„A Siemens adott valakinek háromszázezer eurót” – így Dési. „Ennek földerítése a rendőrség feladata” – reagált a volt főpolgármester. „Rendszeresen fölmerül, hogy nagyon drága volt a beruházás” – jött Dési viszontválasza. Demszky szerint eredetileg, az 1998-as terv szerint 151 milliárd forint lett volna a végösszeg. Ez részben az infláció, részben a menet közben felmerült tervmódosítások miatt felment 452 milliárdra. A volt főpolgármester úgy látja: két alapvető probléma volt a 4-es metróval. Egyrészt a rendszerváltás után ez volt az első ekkora gigaberuházás Magyarországon, másrészt a 2-es és a 3-as metró bányászati technológiával épült, a 4-es meg tübinges technológiával (ezt mi sem érjük – a szerk.), ami teljesen más, mint a bányászati technológia.

Ugyancsak moderátori kérdésre Demszky azt mondta: szerinte azért most jött ezzel elő a Fidesz, mert „közeleg a 2018-as választás”. Ennek az egésznek még nincs semmilyen jogi relevanciája, „a politikai üzenet az erős”: hogy tudniillik a kormány nem fizeti ki az idén még esedékes húszmilliárd forintot a fővárosnak.

Demszky szerint a Fidesz 2010-es kétharmadában (a párt az érvényes szavazatok 52,77 százalékával megszerezte a mandátumok 68 százalékát – a szerk.) jelentős szerepe volt 2010-ben az ügyészségnek: több vállalatigazgatót vittek el vasban. „Többségükkel szemben aztán a nyomozást megszüntették” – tette hozzá az SZDSZ volt elnöke. Szerinte Orbán Viktor sosem felejti el, hogy 2002-ben Budapest buktatta meg az első Orbán-kormányt: a harminckét fővárosi választókerületből huszonnyolcban az ellenzék győzött.

A volt főpolgármester arra hívta föl a figyelmet, hogy a metróberuházásban érintett cégek ügyében három országban folyik nyomozás. Történhettek bűncselekmények, de ezeket a nyomozóhatóságok dolga kideríteni – hangsúlyozta. Egy hallgatói kérdésre úgy reagált: ő személy szerint öt, a metróberuházással kapcsolatos szerződést írt alá. Az OLAF ezt az ötöt egyébként nem kifogásolta.

Szintén kérdésre válaszolva azt mondta: tiszta a lelkiismerete, és nyugodtan alszik.

A végén még Fürst Izabella, a Schmuck Andor-féle szocdemek 2014-es majdnem főpolgármesterjelölt-jelöltje, a különböző kerekasztal-beszélgetések állandó trollja domborított egy jelentőset, ám Magyar Györgyöt még csak meg sem izzasztotta vele.

Helyszíni tudósítónk interjút készített Demszky Gáborral. Az interjút várhatóan szerdán közöljük.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):