Nyilaskeresztes szellemiségű szervezetek szentmisével és koncerttel egybekötött megemlékezést tartottak szombat délután Székesfehérvárott. Az „Emlékezz a kitörés hőseire!” elnevezésű rendezvénnyel az 1945. február 11-én indult budai, a szovjet ostromgyűrű áttörését megcélzó német-magyar katonai kitörési kísérlet áldozatairól emlékeztek meg. A kifejezetten csendes és békés eseményen volt SS-egyenruha, rohamsisak, burkolt zsidózás, kevésbé burkolt b…zás, és egy kis fajelmélet is.

1944. december 24-én bezárult Budapest körül a szovjet ostromgyűrű, 1945. január 14-e és 18-a között pedig a Budára visszavonuló németek fölrobbantották a Margit híd még megmaradt három budai pillérét – a pesti pillérek egy műszaki hiba miatt már 1944. november 4-én fölrobbantak; a szerencsétlenségnek több száz halálos áldozata volt, köztük a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kabos Endre, akit zsidóként behívtak munkaszolgálatra, és az egységét szállító teherautó épp a Margit hídon közlekedett, amikor az fölrobbant – és az összes többi fővárosi hidat. Mindeközben a gyűrűn kívül ragadt német csapatok több – amúgy sikertelen – „mentőakciót” is megkíséreltek indítani. Ezeknek a hadműveleteknek nem a kimenekítés volt az igazi céljuk, sokkal inkább újabb csapatok bejuttatása Budapestre.

Végül a védők Adolf Hitler határozott parancsa ellenére is a kitörés mellett döntöttek, és február 11-én este megkezdődött az utolsó csata, melynek során a mintegy negyvenezer katonából alig több mint ötszáz fő jutott át a szovjet ostromgyűrűn. Körülbelül húszezer ember elesett, a maradék – részben sebesülten – fogságba esett, és ebből a fogságból a legtöbben soha nem is tértek vissza. A főváros február 13-án került teljesen szovjet irányítás alá.

Budapesten az akkor található közel negyvenezer épületből az ostromot követően ezerötszáz teljesen megsemmisült, majdnem tízezer pedig súlyosan sérült.

Az ostrom közben a nyilasok a főváros zsidósága ellen követtek el tömeggyilkosságokat. Budapest közel negyvenezer civil áldozatából majdnem tizenötezer volt zsidó, miközben arányuk a főváros lakosságának csak tizenöt százalékát tette ki.

A megemlékezést beharangozó cikkében a Budapest Beacon elsősorban azt szerette volna megtudni, ki és milyen apropóból kért szentmisét a székesfehérvári bazilikában. Megkeresésünkre a helyi plébános szűkszavúan, mit több, ellenségesen reagált. Szentmisét bárkinek az üdvéért lehet kérni, és egyébként is, senkinek a véleménye nem érdekel – nagyjából így lehet összefoglalni Horváth Imre szavait. Annyi azért kiderült: a budai kitöréskor elesett magyar katonákért ajánlották a misét. Mivel kizárólag a székesfehérvári megyéspüspök illetékes az ügyben, vele is megpróbáltuk fölvenni a kapcsolatot – sikertelenül.

Ilyen előjelekkel indultunk tehát neki a szombat délutáni eseménynek, melyet a „nemzeti érzelműek” legnagyobb elégedetlenségére a Facebook korábban törölt, de a szervezők nem adták föl, és újabb eseményt hoztak létre, amelyet azonban már nem „cenzúrázott” a közösségi portál. Közöttük az esemény plakátján eredetileg a Jobbik, fölszólalóként pedig Novák Előd alelnök is föltűnt, később azonban már sem a párt, sem az ő nevét nem találtuk a meghívón, Novák ugyanis lemondta a részvételt. „Meglepve láttam a programot” – nyilatkozta az Indexnek a politikus, aki feltehetően ezzel az SS-veteránra célzott. A különféle szélsőjobboldali rendezvényeken való részvételre vonatkozóan egyébként nincs „központi ajánlás”, mindenesetre a Jobbik vezetése és pártalapítványa a maga részéről csak az óbudai alapszervezet emléktúráját támogatja, a párt alelnöke is ezen az eseményen mond beszédet vasárnap.

A székesfehérvári rendezvény szervezői között a Jobbik tehát nem, ám az újnyilas párttal szövetséges Új Magyar Gárda (ÚMG) és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), valamint a Betyársereg, illetve más szélsőjobboldali szervezetek ott voltak.

A megemlékezést vezető fiatalember úgy is konferálta föl az eseményt, mint az eddigi legnagyobb székesfehérvári kitörés napi megemlékezést, és valóban: több száz, tetőtől talpig feketébe öltözött ember indult el a Magyar Király Szálló elől, hogy néhány száz méter megtétele után megkoszorúzza a bazilika árnyékában található fekvő katona sírját. A hotellel szemben volt egy pékség, egy kávézó, és egy söröző — hát nem az első kettő elé gyűltek oda a legtöbben, ennek ellenére mindenki csöndben beszélgetett, hangos szót sem lehetett hallani.

A menetet egy SS-rohamsisakot és katonai zubbonyt, valamint egy SS-egyenruhát viselő fiatalember vezette föl. Kezükben fakeresztet vittek, melyen a „vérünkből új hajtás sarjad” felirat volt olvasható. A sétálóutca elnéptelenedett, aki tudott, a falhoz húzódott és megállt, egyedül egy kínai pár volt az, aki halált megvető bátorsággal fényképezte a vonulókat, akik azonban ügyet sem vetettek a nézőközönségre, és folyamatos dobpergés közepette meneteltek tovább az Árpád-sávos és vármegyés zászlók sűrűjében. Még Ausztriából, Németországból, sőt, egyesek szerint Svájcból is érkeztek – tudtuk meg a séta közben.

Az emlékhelyhez érve előbb még fölcsendült a Himnusz, majd Mészáros István, az ÚMG főkapitánya (az eredeti Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság 2009-ben jogerősen föloszlatta – L. Á.), a legutóbbi országgyűlési választáson a Jobbik bajai jelöltje és a párt országos listáján az ötvenötödik hely birtokosa beszélt volna, ha eljön, de nem jött el. Az okát nem tudtuk meg (Talán a Jobbik őt is letiltotta? – L. Á.), levele sem hagyott maradandó nyomot a nagyérdeműben, zömében az ostrom alatti eseményekről, és a harcoló alakulatok hősiességéről szólt benne.

Nem úgy Kónyi-Kiss Botond, a HVIM székesfehérvári tagszervezetének vezetője, aki egy ízig-vérig náci beszédet prezentált láthatóan mindenki legnagyobb megelégedésére. A HVIM szónoka finoman kezdte, és megköszönte, hogy a polgármester „negatív ajánlója” ellenére ilyen sokan eljöttek, majd a Hóman-szobor ügyével folytatta, és méltatta a zsidótörvények előkészítésében, valamint azok megszavazásában is résztvevő politikust. Hiába a kétharmad, Magyarországot rabigában tartó megszálló erők térdre kényszerítették a kormányzatot – magyarázta, miért nem állíthattak végül szobrot az antiszemita miniszternek.

Az igazi magyar hazafiak Kónyi-Kiss szerint most eljöttek Fehérvárra, számukra pedig világos, hogy a világot markukban tartó „sötét és arctalan háttérerők” nem nézik jó szemmel, ha Európában összefognak a nemzetüket féltők. Márpedig szerinte az összefogásra igencsak szükség van, hiszen egy minden eddiginél nagyobb hadjárat indult Európa ellen – utalt ezzel a szónok a menekültekre. Idegen kultúrájú, idegen rasszú, és idegen etnikumú emberek özönlenek azért, hogy azt a maradék értéket, amit a kommunizmus és a liberalizmus a maga hetven éve alatt nem tudott elpusztítani, most végérvényesen elpusztítsák, ám ez nem fog sikerülni – hangsúlyozta a HVIM helyi vezetője.

Tyirityán Zsolt tulajdonképpen ott folytatta, ahol Kónyi-Kiss abbahagyta: „hetvenegy éve esett el Budapest, és hetvenegy éve Európa és Magyarország a sötétség uralma alatt áll” — kezdte beszédét az erőszakszervezetek egykori tagjait a soraiban tudó, körülbelül kétszáz tagot számláló Betyársereg bevallottan náci vezetője. A kommunizmus, a kapitalizmus, a liberalizmus és a globalizmus szerinte a „létrontás” ereje. Ezek hozták létre a mai embert, akinek se faji, se nemzeti öntudata, és még a nemi identitásával sincs teljesen tisztában — b…zott egy jóízűt Tyirityán.

A szennymédia – ez lenne a Budapest Beacon is –, jajveszékelt, mikor kiderült, hogy a kitörés napján a „fény” is képviseltetni fogja magát a városban. Joggal tehetik föl a kérdést, mégis ki vagy mi a fény. A Betyársereg első embere gyorsan tisztába teszi a dolgokat: a fény Klaus Grotjahn, a vendég, az SS-veterán. Ő egy olyan értékrendet képvisel, amely újra létezni fog, és amely visszaadja majd a fehér ember büszkeségét – vizionálta Tyirityán. „Dicsőség a Waffen-SS-nek” — harsogta a mikrofonba, a közönség legnagyobb örömére. Ha azt hinnék, ennél már nem lehet nácibb egy beszéd, akkor tévednek, ugyanis a Betyársereg vezetője szerint Szálasi október 15-i hatalomátvétele a hungarizmus alapja. Enélkül a becsület napja sem létezne, hiszen a magyarok már rég letették volna a fegyvert a szovjetek – ahogyan ő mondja: „a sátán képviselői” – előtt. Tyirityán konklúziója: „dicsőség Szálasi Ferenc személyének is”.

Egy ilyen beszéd után nem is annyira meglepő, hogy a Betyársereg vezetője korábban az Indexnek azt nyilatkozta, miszerint büszkén vallja, hogy a cigányok kevesebbet érnek, mint az árja magyarok, Adolf Hitler népirtását pedig saját megfogalmazása szerint alternatív nézőpontból közelíti meg.

Az általa vezetett szervezet tagjai körülbelül ötvenfős bandába verődve, meghívásos alapon járják az ország településeit. Bárki megrendelheti őket, aki úgy érzi, hogy az adott faluban a rendőrség nem lép föl kellő hatékonysággal a vélt vagy valós bűnözőkkel szemben, főleg, ha cigányokról van szó. Mint arról beszámoltunk, 2011-ben ott voltak Gyöngyöspatán, évekkel később pedig Szúcson is.

A Jobbik és a Betyársereg még 2009-ben együttműködési megállapodást kötött, de ez csak annyit jelent, hogy támogatják egymást, és részt vesznek egymás rendezvényein. Bár a Betyársereg közvetlenül nem kap pénzt a Jobbiktól, a párt alapítványa 2014-ben közel negyvenmillió forinttal támogatta a HVIM-et, melynek vezetője Toroczkai László, aki lényegében életre hívta a sereget, megrajzolta emblémáját, majd átadta a stafétát Tyirityánnak. Toroczkai ma Ásotthalom polgármestere a Jobbik színeiben.

Az 1928-ban született SS-veterán, Klaus Grotjahn, az 1943-ban létrehozott, önkéntesekből álló Nordland gépesített lövészhadosztály egykori katonája lett volna a megemlékezés díszvendége, ő azonban egészségi állapota miatt csak a későbbi előadását tartotta meg Kisbéren, így nem maradt más hátra, mint a koszorúzás. Végezetül fölcsendült a Deutschland, Deutschland über alles, aztán szép lassan elindult mindenki a korábban már említett szentmisére. Utána jöhetett a lazítás: Grotjahn előadását követően a Nemzeti Hang, a Sturmkommando, és az Indulat együttes adta a talpalávalót.

Érdekes, de sem a gyülekezőnél, sem a vonulásnál, sem pedig a koszorúzásnál nem találkoztunk egyetlen rendőrrel sem, viszont több bemikrofonozott férfi követte kívülről a tömeget. Mint azt egy beszélgetésből elcsíptük: valószínűleg civilben biztosít a rendőrség – mondta valaki, mire a társa úgy reagált, hogy persze, hát közöttünk is vannak beépített zsaruk.