Péterfalvi Attila. Fotó: ATV/Atv.hu

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai közpénzt kezelnek, így ki kell adniuk, mely társaságokat, milyen célból, és mekkora összeggel támogattak, kivéve, ha magánszemélyről van szó – döntött a Kúria szerdán. Lattmann Tamás nemzetközijogász a Budapest Beaconnek azt mondta: a testület hibázott. Ezek személyes adatok, a kérdés az, hol húzzuk meg az ütköző jogok közötti határvonalat – közölte ugyancsak a Budapest Beaconnel Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

A Kúria szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla decemberi, másodfokú ítéletét a Csaba Károly újságíró adatigénylése nyomán indított perben, így a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ki kell adnia, hogy Pallas Athéné-alapítványa közül három – a Domus Animae, a Domus Scientiae és a Domus Concordiae – mely társaságokat, milyen célból, és mekkora összeggel támogatott.

Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el – és ezáltal kiterjed rájuk az infótörvény –, függetlenül attól, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelenti, hogy ne lennének elszámoltathatók. A kezelésükben lévő, és a tevékenységükre vonatkozó, vagy közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek, azokat kérelem esetén ki kell adniuk.

A Világgazdaság nemcsak a szervezeteknek, de a magánszemélyeknek juttatott pénzre is kíváncsi volt. Másodfokon az Ítélőtábla korábban úgy döntött: a természetes személyek pályázatai esetében a személyes adatok védelme elsőbbséget élvez, így a nyertesek nevét nem köteles kiadni az MNB. Bár emiatt az újságíró fellebbezett, a Kúria végül furcsa módon ezt a határozatot is helybenhagyta, így ezek az adatok csak akkor ismerhetők meg, ha az érintett beleegyezik.

Bár a döntés elméletben nem tűnik logikátlannak, a Kúria tévedett, amikor a személyes adatok védelmét a közérdekű adatok megismerhetősége elé helyezte e kérdésben – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Lattmann Tamás nemzetközijogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense. Szerinte az semmilyen személyes adatvédelmi aggályt nem vet föl, ha a magánszemély neve ismertté válik. Személyes adatok védelme tekintetében például a lakcím, a telefonszám, vagy más hasonló adatok védelme indokolható, de hogy konkrétan kihez került, az nem személyes, hanem közpénzhez kapcsolódó adat – mondta Lattmann.

Az ügy precedensértékű lehet a többi ügyre nézve is, ám mindezt akár fölül is írhatja az Alkotmánybíróság (AB), amennyiben kiállja a normakontroll próbáját a kétszázötvenmilliárd forintnyi közpénz eltüntetését célzó, az Országgyűlésen rohamtempóban keresztülvitt törvény. A fideszes Bánki Erik által jegyzett, és Áder János köztársasági elnök által normakontrollra küldött jogszabály szerint onnantól kezdve, hogy a közpénz beteszi a lábát az MNB valamelyik alapítványába, megszűnik közpénznek lenni, az alapítványoktól így a gazdálkodásukra vonatkozó adatok közérdekű adatként sem kérhetők ki.

A törvény mögött rejlő szándék elég nyilvánvalónak tűnik: a jegybank botrányos bevásárlásairól a sajtó, így a Budapest Beacon is rendszeresen beszámolt. Jutott a közpénzből csodazongorára, műtárgyakra, és luxusvillákra is. Aligha használ a kormány népszerűségének, ha az efféle pénzköltések nyilvánosak.

A Kúria döntésével kapcsolatban kerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, aki a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történt botránnyal kapcsolatban kedden azt mondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához köthető érdek (a közügyek szabad vitatása, és a jelenkor eseményeinek dokumentálása) nagyobb nyomatékkal bír, mint a személyiségi jogok védelme, tehát szerinte a nagyon rövid hajú és nagyon erős férfiak meglehetősen gyenge esélyekkel vágnak bele az ATV elleni kártérítési perbe.

A kérdés az, hogy a közügyek nyilvánossága, a közérdekű adatok megismerhetősége, vagy a magánszféra védelme-e az erősebb jog.

Jelen esetben a közügyek nyilvánossága. A közügyek nyilvánossága, a véleménynyilvánítás szabadsága az az alapjog, amihez a közérdekű adatok nyilvánossága kapcsolódik. „Ahhoz, hogy véleményem legyen, adatokra van szükségem, ám azoktól még nem vagyok elzárva attól, hogy nem megismerhető azok neve, akik magánszemélyként kapnak adományt az MNB alapítványaitól” – nyilatkozta Péterfalvi Attila a Budapest Beaconnek.

A NAIH elnöke szerint a közpénz oldaláról a nyilvánosság ebben az esetben azért biztosított, mert azt megtudhatjuk, milyen összegű a támogatás, és azt is, hány magánszemély kapott ilyet. Csak azt nem tudhatjuk, hogy konkrétan ki kapta.

Van olyan szabály, ami szerint aki közpénzt kap, annak adatai közérdekből nyilvánosak, de nem mindenkinél van így, hiszen egy minisztériumi titkárnő bár közpénzt kap, mégsem nyilvánosak az adatai – folytatta a NAIH elnöke. Ezek személyes adatok, a kérdés az, hol húzzuk meg az ütköző jogok közötti határvonalat. Erre is, meg arra is van példa – mondta a Budapest Beaconnek Péterfalvi.