[Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke egy
2015-ös tüntetésen. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Június 14-i keltezésű, ám csak most hétfőn iktatott ítéletében a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék 2015-ös határozatát, melyben utóbbi egymillió forintos sérelemdíjat állapított meg a Fidesz rovására és Helsinki Bizottság javára. A per tárgya a Fidesz 2015. május 22-i közleménye volt, amelyben az akkor még viszonylag újszerűen ható sorosozás mellett a zsidózás ennél klasszikusabb formáját is alkalmazta a kormánypárt, úgy, mint „nemzetközi spekuláns pénztőke”.

2015. május 22-én, azt követően, hogy Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke egy tv-műsorban a menekültkérdésről nyilatkozott, a Fidesz a következő közleményt adta ki:

„Fejezze be a Helsinki Bizottság a hazudozást a bevándorlókról!

A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült.

Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!”

A civil szervezet ezt követően azzal a keresettel fordult a bírósághoz, hogy a magas testület állapítsa meg, miszerint „a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani”, illetve a „hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt” kitétel megsértette a jó hírnévhez való jogát, illetve becsületét. A Helsinki emellett arra kérte a bíróságot, kötelezze az alperest, hogy a honlapján, a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság napilapokban fizetett hirdetésként, valamint az Országos Sajtószolgálat útján közzé tett nyílt levélben kérjen bocsánatot, és jelentse ki, hogy állításai mindenféle ténybeli alapot nélkülöznek. Ezen túl a jogvédő szervezet azt is kérte, hogy a Fideszt a bíróság tiltsa el a további jogsértésektől, és kötelezze egymillió forint sérelemdíj megfizetésére.

Keresetében a Helsinki Bizottság (HB) hangsúlyozta: egy 2013-as fideszes sajtótájékoztatón kiadott, hasonló tartalmú közlemény miatt 2014-ben a Fővárosi Bíróság már kimondta, hogy a Fidesz és annak akkori szóvivője, Hoppál Péter megsértette a jó hírnevüket. A 2015. június 15-én kelt keresetben (erre az ügyre tett pontot most a Kúria – a szerk.) értelemszerűen még nincs benne, de a 2014-es ítéletet 2015. június 30-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte.

2010 előtt is bírálták az aktuális kormányt és 2010 előtt is „támogatták olyan szervezetek, amelyek Soros Györgyhöz köthetők”. Ezek a szervezetek „sem akkor, sem jelenleg nem támasztottak, illetve támasztanak politikai elvárásokat a támogatások feltételéül”, és ilyeneket a Helsinki Bizottság nem is fogadna el – tették hozzá. Szervezetük fő mecénásai, úgymint az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Menekültügyi Főbiztossága, az Európai Bizottság (EB), a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Oak Foundation „egyike sem végez spekulatív pénzügyi tőkebefektetést, tehát a tényállítás ezen része is nyilvánvalóan valótlan”.

Tavaly januárban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a Helsinki Bizottságnak adott igazat. Mint a civil szervezet idevonatkozó, másfél évvel ezelőtti közleménye írja, a bíróság a Helsinki bizottság keresetével összhangban kimondta: a fönt teljes egészében idézett közleménnyel a Fidesz megsértette jó hírnevüket azzal, hogy azt állította: a civil szervezet „a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani”, hogy „nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő”, illetve, hogy meghamisította a 2014-es menekültügyi statisztikákat. Egyik állítás sem felel meg a valóságnak, a tárgyalás során az alperes egyiket sem tudta bizonyítani.  „A bíróság a pártot eltiltotta a jövőbeli jogsértésektől, a Helsinki Bizottság jó hírnevének ismételt megsértésétől” – áll az akkori közleményben. A testület ugyanakkor elegendőnek találta, hogy a nyilvános bocsánatát a Fidesz csak az MTI-OS útján tegye közzé – vagyis a saját honlapján, a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság napilapokban fizetett hirdetésként való megjelentetését nem látta szükségesnek – mert a jogsértés is ott történt, és más sajtótermékek is átvehetik a „pardont”.

A 2016 januárjában hozott elsőfokú ítéletet – némileg eltérő jogi érveléssel – erősítette meg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon született jogerős ítélete, majd ez utóbbit a Fidesz által beadott felülvizsgálati kérelem után a Kúria mostani ítélete. „A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisításra” – idézi az ítéletet a Helsinki Bizottság idevonatkozó, keddi közleménye. „Hazudozni még egy kormánypártnak sem szabad. A jogerős ítélet arra is felszólította a Fideszt, tartózkodjon a további hasonló jogsértésektől. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy az alperes komolyan venné a bíróság intését” – tette hozzá a civil szervezet.

Az egymillió forintos sérelemdíjat a Fidesz már korábban átutalta a Helsinki Bizottságnak. A pénzt a mostani jogerős ítéletig a szervezet nem költötte el, ám most már „örömmel fogjuk a menedékkérők jogi segítségnyújtására fordítani” – írják.

Apró érdekesség: a Kúria háromfős tanácsának egyik tagja az a Pataki Árpád volt, aki már számos, a politikához kötődő perben ítélkezett. Nagy vitát, sőt: baloldalon erős fölháborodást váltott ki az az ítélete, amellyel 2006-ban rehabilitálta Kristóf László törzsőrmestert. Kristóf László tagja volt az illegális kommunista Ságvári Endre elfogására egy budai cukrászdába kivezényelt karhatalmi egységnek, mely egység az ellenálló Ságvárival tűzharcba keveredett. Az 1944. július 27-i akcióban Ságvári és Pétervári János rendőr őrmester az életét vesztette. Kristóf Lászlót és két társát, mint a Ságvárit elveszejtő rendőröket 1959-ben kivégezték; ezt az ítéletet semmisítette meg 2006-ban a Pataki vezette bírói tanács. Az ítélet indoklásában Pataki hangsúlyozta: az nem politikai állásfoglalás az 1944-es rendszer mellett, vagy Ságvári ellen, kizárólag arról van szó, hogy az 1959-es ítélet hemzsegett a jogsértésektől.

Ugyancsak ő bíráskodott annak a 2011-es, bohózatba fulladt polgári pernek az elsőfokú tárgyalásán, melyet Polt Péter legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség indított Kis János filozófus, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) első elnöke és az Élet és Irodalom (ÉS) ellen, amiért Kis az ÉS 2011. április 8-i számában Poltról azt írta: „Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” A per mind első-, mind másodfokon az ÉS és Kis János teljes győzelmével zárult.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):