Dózsa László, leánykori nevén Pruck Pál. Fotó: Blikk.hu

Bár számos jel mutat arra, hogy az 1956-os Emlékbizottság által jegyzett budapesti óriásplakátokon szereplő fiatal fegyveres – ellentétben a képfelirattal – nem Dózsa László, hanem Pruck Pál, Schmidt Mária kormánybiztos, a bizottság társelnöke nem kér bocsánatot a már elhunyt Pruck lányától, és a képfeliratot sem változtatják meg.

Az RTL Klub november 1-én arról számolt be, hogy jelentkezett náluk egy férfi, miszerint a kormányzat által menedzselt ötvenhatos megemlékezések részeként a Budapest-szerte látható óriásplakátok egyikén nem – ahogy az óriásplakátra ki van írva – Dózsa László látható, hanem unokatestvére – mármint az RTL Klubnál jelentkező férfi, Szakács János unokatestvére –, Pruck Pál.

Az RTL riportjában elhangzik: Pruck a kilencvenes években (mint alább kiderül: 2000-ben – a szerk.) elhunyt, Dózsa viszont azt állítja: ő van a képen.

Szakács állítását támasztja alá, hogy – amint az ugyancsak kiderül az RTL Klub riportjából – a Life 1956. november 12-i számában megjelent fotó aláírása szerint is Pruck van a képen.

Másnap (mármint nem 1956. november 13-án, hanem 2016. november 2-án) a 168ora.hu közölte Pruck lányának, Csőkéné Pruck Erikának az ötvenhatos kormányzati megemlékezésekért felelős, s így a vitatott óriásplakát fölött is diszponáló 1956-os Emlékbizottságnak írt nyílt levelét, melyben ugyancsak az áll: Pruck van a fotón. „Mielőtt önök ezt a fotót felhasználták, egyáltalán utánajártak annak, hogy ki van a képen? Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele. Önök erről nem tudtak?” – fogalmaz Csőkéné.

A levélből kiderül: Pruck 2000-ben hunyt el. „Érdekelne, mi a tervük, hogyan javítják ki ezt az óriási baklövést. Nekem az lenne az elégtétel, ha a házakon, a plakátokon, a honlapon a nevét és az adatokat kijavítanák” – írja Pruck Pál lánya.

Az Index utánajárt a Pruck lánya által említett riportnak, s kiderült: az valóban létezik, a Nyílt Társadalom Archívumban VHS-kazettán megtekinthető.

„A kép egy 1982-es Népszabadság-cikkben is előkerül, akkor is megszólaltatták Pruckot. Az évszámnak megfelelően ellenforradalmi szövegkörnyezetben megírt cikkben Pruck beszél a fotózásról is, bár konkrétan nem emlékszik, mikor készült a fotó, csak arra emlékszik, hogy jött egy amerikai fotós fotózni őket” – írja az Index.

Szintén november 2-án a 168ora.hu interjút közölt Eörsi László történésszel, 1956 kutatójával, akinek a szavaiból kiderül: Dózsa állításait nagyon erős forráskritikával kell kezelni.

Csütörtökön Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatónője, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke nyilatkozatban válaszolt. „A fényképen Dózsa László már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott video-interjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette. […] Jelen ismereteink szerint a felvételen Dózsa László szerepel, az a Dózsa László, akinek ’56-os hősiességét mindeddig támadás nem érte, a neki adott nagyszámú elismeréssel pedig a szakmai és ’56-os szervezetek egyaránt igazolták őt” – írta Schmidt Mária.

Másnap, pénteken a 168ora.hu-n megjelent Pruck Pál lányának viszontválasza. „Ha Dózsa László látható a fotón, akkor 1982-ben miért nem szólt a Népszabadságnak, hogy ő van rajta, vagy 1986-ban miért nem jelentkezett, hogy ő van a fotón, vagy ha esetleg félt is a megtorlásoktól, akkor miért nem jelentkezett 2006-ban, amikor a Blikkben megjelent egy másik fotó, amin ugyancsak az én édesapám látható, csak egy másik szögből készült a kép. Nem volt a képhez írva senki neve, akkor miért nem jelentkezett, hogy az bizony ő? Az én édesapám vállalta a képet, gondolom Dózsa László a rendszerváltás előtt nem nagyon vállalta volna” – írta Csőkéné.

„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert. […] A fotón ő látható” – folytatódik a levél.

„Két dolgot kérek: fejezze be az apám mocskolását, és kérjen bocsánatot (bár tudom, hogy ez lehetetlen kérés). A másik kérésem: javítsák ki a képen a nevet (második lehetetlen kérés)” – áll Pruck Pál lányának levelében.

Vasárnap megérkezett Schmidt Mária viszontviszontválasza. Schmidt sem bocsánatot nem kért, sem nem tett ígéretet a rossz képaláírások kijavítására, sőt: kiállt amellett, hogy a képen Dózsa van. „Dózsa László szóban és írásban is megerősítette, hogy a fotón ő szerepel, így nevét a fotó mellett a legjobb tudásunk, meggyőződésünk és történészi ismereteink szerint szerepeltettük. Nincs semmilyen okunk arra, hogy a művész úr szavát és a vonatkozó történelmi tényeket megkérdőjelezzük” – fogalmazott.

Közben a Hvg.hu arról számol be, hogy a Dózsa-gate apropóján beindult a mémgyár: a Holdra szálló Neil Armstrong, a cselező Törőcsik András, vagy éppen maga Schmidt Mária ábrázoltatik, mint Dózsa László.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):