[„A menekültek nem terroristák” – olvasható a barakkok egyik épületének falán. Fotó: Budapest Beacon]

Az orvosok egyre több olyan menekültet látnak el a belgrádi központi pályaudvar melletti úgynevezett barakkokban, akik elmondásuk szerint sérüléseiket a magyar egyenruhásoktól szerezték. Számos beszámoló szerint a rendőri erőszak áldozatai nem egyszer kiskorúak. Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet koordinátora azt mondja: csak a szervezet belgrádi klinikája az év eleje óta huszonnégy, sérüléseit a magyar rendőrök túlkapásaival magyarázó embert látott el. A Budapest Beacon helyszíni beszámolója a barakkokból.

Düledező épületek, mindent elárasztó szemét, keresztül-kasul rohangáló patkányok – ez a látvány fogadja a látogatót, aki az úgynevezett „barakkok” környékére téved. Nem valami harmadik világbeli hely ez, hanem Szerbia fővárosa, Belgrád, azon belül is a központi pályaudvar vágányai mellett hosszan elnyúló terület. A barakkok legtöbb lakója olyan menekült, aki legalább egyszer, de néhányuk többször is megkísérelt átjutni a szerb-magyar határon. Nem jártak sikerrel.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

Egy orvos a szabad ég alatt forral vizet egy edényben a tűzön, körülötte a legfrissebb pletykákat osztják meg egymással az emberek – a magyar kormány politikájáról beszélgetnek. Egy kisebb, egészségügyi sátorban egy fiatal doktornő épp egy afgán menekültet lát el. A férfi a csúnyán megduzzadt lábát mutatja. Azt mondja: egy magyar rendőr ütötte meg gumibottal. „Tizenöt-húsz olyan pácienssel találkozom hetente, akik sérüléseiket a rendőri brutalitással magyarázzák” – mondja a doktornő.

[Csúnyán bedagadt az afgán férfi lába. Fotó: Budapest Beacon]

A határról visszatérő, ellátásra szoruló, sérüléseit a magyar rendőrök brutalitásának számlájára író emberek száma meredeken emelkedik. „A minap volt két szíriai, akiket annyira megvertek, hogy kórházba kellett szállítani őket” – mondja Andrea Contenta, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet koordinátora. Csak a szervezet belgrádi klinikája az év eleje óta huszonnégy, sérüléseit a magyar rendőrök túlkapásaival magyarázó embert látott el.

2016 nyara óta – amikor az erőszakról szóló jelentések először megjelentek –, a szerb-magyar határon átjutni igyekvő menekültek nagyon hasonló „élményekről” számoltak be: csoportokban gyalogoltak, átvágták a drótkerítést, és megpróbálták folytatni útjukat Ausztria felé, ám hamar találkoztak a magyar rendőrökkel, akik – az emberi jogi szervezetek, egészségügyi szakemberek és újságírók által közölt beszámolók szerint – rájuk engedték a kutyákat, bottal és gumibottal ütötték, vagy épp megrugdosták őket. Contenta hallott olyan történeteket is, melyek szerint nem egyszer arra kényszerítették a menekülteket, hogy vegyék le a ruháikat, majd órákig feküdjenek a puszta földön.

[Menekültek fociznak a barakkokban. Fotó: Budapest Beacon]

Az Orvosok Határok Nélkül koordinátora lényegében ugyanarról számolt be tudósítónknak, mint az utóbbi napokban komoly botrányt kavart interjújában, melyet a svéd napilapnak, az Aftonbladetnek adott.

„Láttam őt, ahogyan eltűnik a jég alatt” – mondja a beszélgetés közben az egyik menekült, aki szemtanúja volt, amint egyik társa megfullad. Hogy hol, mikor, s főképp, hogy miként történt az eset, arról nem beszél. Az embereket láthatóan mind fizikailag, mind mentálisan megviseli a szerb-magyar határon való átjutási kísérletből eredő, és/vagy egy korábban szerzett trauma.

Helyi és nemzetközi szervezetek újra és újra fölszólították a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a határon tapasztalható erőszak megfékezésére. „A visszatoloncolás nem megoldás, a problémát rendszerszinten és jogszerűen kell megoldani” – mondja Mirjana Milenkovski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai sajtóreferense. A szervezet számos olyan menekült vallomását gyűjtötte össze, aki erőszakról számolt be, ám mindeddig nem hozta azokat nyilvánosságra. Számos beszámoló szerint a rendőri erőszak áldozatai nem egyszer kiskorúak.

[Élet a barakkokban. Fotó: Budapest Beacon]

A Szerbiába érkezőknek harminc-ötven százaléka gyerek – hívja föl a figyelmet Tatjana Ristic, a Save the Children gyermekvédelmi szervezet munkatársa. Mintegy húsz százalékuk kísérő nélküli – teszi hozzá.

Az UNHCR-rel szemben a Save the Children a közeljövőben nyilvánosságra hoz majd néhány, a magyar rendőrség brutalitásáról tanúskodó vallomást. Az egyik ilyen két, most tizenhárom éves barát történetét meséli el. Egbal és Muzafar Afganisztánból vágtak neki a hosszú útnak. Egbal édesapja meghalt, emiatt neki kellett a fiatalabb testvéreit támogatnia. Muzafar mindkét szülőjét elveszítette – egyik idősebb bátyja már Németországban él.

„Egbal és Muzafar csempészek segítségével próbálta meg illegálisan átlépni a magyar határt. Egymás után négyszer vallottak kudarcot, de nem adták fel, mondván, talán az ötödik próbálkozásra sikerrel járnak. Az egyik ilyen kísérletük majdnem végzetes következményekkel járt: kutyákat uszítottak rájuk, több harapást szenvedtek el. Egbal sérülései olyan súlyosak voltak, hogy húsz napig ápolták a szabadkai kórházban” – meséli Tatjana Ristic.

[Egbal és Muzafar rajza a magyar határról. Fotó: Save the Children, Belgrád]

A menekültek és az egészségügyi dolgozók között terjedő pletykák szerint a magyar kormány nullára akarja csökkenteni az országba belépő menekültek számát, igaz a jelenlegi állapothoz képest ez nem lenne túl nagy változás, maximum az az aprócska remény is elveszne, ami most még megvan (gyakorlatilag már csak napokig, lévén, hogy a parlament kedden elfogadta a jogi határzár megerősítéséről szóló törvényjavaslatot – a szerk.).

„A helyzet egyre nehezebb” – mondja Felix Thomson, a Refugee Aid Serbia nevű civil szervezet elosztási koordinátora. „Szerbia az emberek fejében tranzitországként él, de utazni már sokkal nehezebb”. A menekültek továbbra is próbálnak átjutni Magyarországon, de legtöbbjük emiatt Szerbiában ragad. „A nyolc kilométeres szabály (2016 júliusától egészen mostanáig élt az a szabály, miszerint azt az illegális határátlépőt, akit a határtól számított nyolc kilométeren belül fognak el, minden további nélkül visszatoloncolhatják Szerbiába) bevezetése volt a fordulópont. Előtte különböző arcokat láttam, most már csak ugyanazokat. Néhányukat hat hónapja ismerem” – meséli Thomson.

Belgrádban, s különösen a barakkokban a csempészek is nagy számban jelen vannak – köszönhetően a magyar kormány a menekültek számának visszaszorítására tett lépéseinek. „Egy egyedülálló férfinak semmi esélye, hogy legálisan Magyarország területére lépjen, ezért kénytelenek embercsempészekhez fordulni” – mondja  Tatjana Ristic, aki szerint a határ lezárása megerősítette a migrációs válságon nyerészkedő bűnözőket.

[Menekültek egy belgrádi üzlet előtt. Fotó: Budapest Beacon]

Azt egyelőre senki sem tudja, hogy a második kerítés és a jogi határzárat szigorító keddi módosítások – például a nyolc kilométeres szabály eltörlése – milyen hatással lesznek a menekültekre.

A svéd napilaphoz hasonlóan a Budapest Beacon sem tudta ellenőrizni a beszámolók valóságtartalmát, az Orvosok Határok Nélkül azonban – bizonyítandó ezek valódiságát – számos képet közölt a Twitter-csatornáján arról, milyen sérüléseket kellett ellátniuk:

#Hungary‘s new bill allows the detention of asylum seekers & push backs to #Serbia. We’ve seen push backs before so far they look like this: pic.twitter.com/VW0G8lXL1A

— MSF Sea (@MSF_Sea) March 7, 2017

A Belügy sorosozással reagált

A Belügyminisztérium (BM) visszautasítja a magyarországi bántalmazásról szóló vádakat. A tárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében a már említett Aftonbladet cikkére reagált. Azt írták: amennyiben egy illegális migráns a meghallgatásakor a legcsekélyebb utalást tesz a bántalmazására, a rendőrség a meghallgatási jegyzőkönyvet átteszi az ügyészségre. A minisztérium ismeretei szerint 2015. szeptember 16. óta az ügyészségre továbbított nyolc esetből már hatról bebizonyosodott, hogy „minden alapot nélkülöző mendemonda”.

Az Európai Unió (EU) határőrizeti szerve, a Frontex műveleteiben harminchat albán, bolgár, észt, finn, holland, litván, német, osztrák, román és szerb vendégtiszt teljesít szolgálatot Magyarországon, ám egyszer sem tapasztalták a migránsok emberi jogainak megsértését, bántalmazásukat – tette hozzá a BM. Bár az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar rendőrség valóban alkalmaz szolgálati kutyákat, azok szájkosárral látnak el szolgálatot, azon keresztül pedig nem tudnak harapni – közölte a szaktárca.

A Belügyminisztériumnak sikerült egy kis sorosozást is belecsempésznie a mondandójába: az Orvosok Határok Nélkül „támogatói háttere közismerten Soros Györgyhöz kötődik” – hívták fel a figyelmet. Emellett „ezek a minden alapot nélkülöző írások” éppen azelőtt jelentek meg, hogy az Országgyűlés kedden szavazna a jogi határzár megerősítéséről szóló törvényjavaslatról – jegyezte meg a BM. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését az országgyűlés kedden egyébként 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 LMP-s és független képviselők által leadott nem ellenében, 22, zömmel szocialista tartózkodás mellett elfogadta.

A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal:

• Ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé – vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé – hagyhatja el.
• Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak. A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.
• A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg.
• A menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
• Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.
• Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.
• Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is: immár minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.
• A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén – vagyis nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávon belül – feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
• Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei – rögzíti az államhatártörvény.
• Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.
• Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik – amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöl ki a hatóság –, szabálysértést követ el.

[Pokoli állapotok uralkodnak Belgrádban. Fotó: Budapest Beacon]

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):