Adósság, ötvenéves bútorok, koszos lepedő, és túlterhelt dolgozók jellemzik 2015 Magyarországának egészségügyét. Hogy a politikusok is lássák, ez már rég nemcsak bérharc, a dolgozók házhoz viszik a kórházi szobát június utolsó hetére.

Az egészségügyi rendszer az elmúlt tizenöt évben mindig a végső óráit érte, de most valóban nagyon rossz állapotban van – mondta az ATV Start című műsorában kedden Velkey György, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke.

Rónai Egon szerkesztő-műsorvezető a kormányt idézte: ötvenkétmilliárd forint fedezet áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben az egészségügyre. Ez Velkey szerint arra elég, hogy az egészségügyi dolgozóknak meglévő, 2012 óta fönnálló adósságát rendezze az állam. Akkor volt egy béremelés, de a mozgóbéreket – az ügyeleti és túlórapénzeket – nem eszerint kapják azóta sem, hiszen nem igazították őket a megemelt alapbérhez. Ennek a fedezete került most be a jövő évi költségvetés tervezetébe, de ez nem béremelés – mondta Velkey.

Az alapellátást is fejlesztik, ugyanakkor az a hatvanmilliárd forint, amit most nem az egészségügyi, hanem központi költségvetésből pótolnak, ugyanúgy nincs benne a jövő évi költségvetésben, pedig ez az összeg évente újratermelődik adósságként. A dologi kiadásaikra az intézményeknek így nem jut több pénz – mondja az MKSZ elnöke.

Kiégett állapotban van az egészségügy: a lemaradás már nemcsak technikai, hanem szakmai is, hiszen egyre kevesebb az orvos és az ápoló – vélte a szakember. Hangsúlyozta: míg tizenöt éve a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában a környező országokénál jóval többet, 6,5 százalékot fordított az állam egészségügyi kiadásokra, mára ez az arány öt százalék alá süllyedt. Ezek az országok közben ma hat, vagy akár hét százalék fölötti GDP-arányos kiadással működtetik a sajt rendszerüket, de Franciaország például több mint kilenccel – hangsúlyozta Velkey.

A magánellátásban ráadásul növekszik a betegek száma, ami azt mutatja, hogy aki teheti, az már nem a közegészségügyi rendszerben keres megoldást a bajára. A szegényeknek marad tehát az, ami már így is nagyon rossz állapotban van, de tovább nem lenne szabad romlania – jegyezte meg az MKSZ elnöke.

Most is nagy a baj, de tíz-tizenöt év múlva jön majd az igazi katasztrófa

Mint arról korábban beszámoltunk, Budapesten „szegénykórház” nyílik az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség jóvoltából, méghozzá egy sátorban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előtt. Valódi betegellátás ugyan nem lesz benne, de nem is ez a cél, hanem a mai magyar kórházakban tapasztalható állapotok bemutatása.

„1990-ben egy budapesti traumatológiára mentem dolgozni, ahol büszkén mondta a főorvos, hogy az osztályt 1968-ban ők maguk rendezték be, ők szedték össze az ágyakat és az éjjeli szekrényeket” – mondta Fabók Ferencné ötletgazda és szervező az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden. Ha ma bemegyek ugyanabba a kórházba, akkor ott ugyanazokat az ágyakat és éjjeli szekrényeket találom – tette hozzá. Ötvenéves bútorzat és eszköztár jellemez számos kórházat – mondta.

Az elmúlt évek sokmilliárdos kórházfejlesztéseiről szólva Fabókné azt mondta: a közép-magyarországi intézményekben gyakorlatilag semmi nem történt. Szerinte vidéken szebb kórtermek vannak és jobb a felszereltség, „de a humánerőforrás ott is kritikus”.

Nincs tiszta ágynemű, nyom a matrac, és az automatából kell megvenni a teát, mert nincs műanyag pohár. Ha egy hétvégi délután történik valami, „ami kosszal jár”, akkor azt nekünk, ápolóknak kell föltakarítani, mert nincs takarítószemélyzet – szemléltette a „szegénykórház” kitalálója a tragikus állapotokat. A munkaruhát is magunk vesszük, és magunk is mossuk otthon, holott haza sem lenne szabad vinni – tette hozzá.

Nincs utánpótlás, és ha tíz-tizenöt év múlva a mostaniak nyugdíjba mennek, akkor nem lesz, aki dolgozzék. Már most huszonhatezer nővér hiányzik a rendszerből – közölte Fabókné.

Az aktivista emlékeztetett: Zombor Gábor egészségügyi államtitkár (képünkön) azt ígérte, hogy a mozgóbéreket július 1-től felszabadítják, tehát aki túlmunkát vállal, a pótlékjai a magasabb béralapból lesznek kiszámítva. Ez az, aminek a fedezete benne van a jövő évi költségvetés tervezetében. A túlmunkaszabályozás és az ügyeleti díj elszámolásának a határideje is módosul: három hónapos munkaidőkeret lesz egységesen bevezetve az ágazatban. Ezzel sajnos a dolgozó még nem tud majd vásárolni a boltban, és nem lesz kevésbé túlterhelt – tette hozzá Fabókné.

A „szegénykórházról” az ötletgazda azt mondta: úgy tervezik, hogy június 23-tól egy héten keresztül áll majd a sátor a József nádor téren. Azt remélik, hogy a politikusok eleget tesznek a meghívásnak, és megnézik, milyen körülmények között gyógyulnak a betegek, és dolgoznak az őket ellátó nővérek és orvosok.

A szociális és egészségügyi dolgozók béremelését egyébként nagyjából fedezné annak a pénznek az ötöde, amelyet a kormány jövőre stadionokra szeretne elkölteni.

Zombor Gáborra hivatkozva a pénteki Magyar Nemzet arról számol be, hogy a kormány Erdélyben nyitna kórházat az ottani magyarok számára.