Egy lépéssel közelebb az iskolai szegregáció fölszámolásához

október 7, 2016

huszartelep-hajduaGyerekek a nyíregyházi Huszár-telepen. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Miközben mindenki a népszavazással – annak vélt vagy valós következményeivel – van elfoglalva –, addig Trócsányi László szép csöndben benyújtott egy törvénymódosító javaslatot. A szándék nemes, kár, hogy a kényszer vitte rá a kormányt a lépésre.

Módosítaná a kormány az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A héten benyújtott javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi.

A módosításra nyilvánvalóan az Európai Bizottság (EB) által megindított kötelezettségszegési eljárás miatt van szükség. A magas testület 2015-ben kezdte vizsgálni, hogy a magyar oktatási törvény módosítása, amely bírálói szerint lehetővé teszi a roma származású tanulók szegregáció­ját, nem sérti-e a közösségi irányelvet.

A Huszár-telepi iskolával kezdődött minden

2014 őszén Balog Zoltán emberminiszter javaslatára az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, amelyek mentén a törvény kivételeket biztosít az egyenlő bánásmód alkalmazása alól.

A nyíregyházi Huszár-telepen működő Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolát jogellenes elkülönítés megvalósítása miatt perelte be korábban az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF). Az említett módosítás sokak értelmezése szerint válasz volt arra, hogy a bíróság első- és másodfokú ítéletében is kimondta: az intézményben megvalósul a szegregáció, ezért föl kell azt számolni. A perben Balog a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott.

Bár a Kúria 2015 áprilisában semmissé tette az ítéletet, Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai parlamenti (EP) képviselője már januárban panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az uniós joggal ellentétes, hogy a köznevelési törvény lehetőséget ad közvetlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A magas testület – ahogyan azt föntebb írtuk –, a panasznak helyt adva kötelezettségszegési eljárást indított.

Jávor Benedek: minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle

A mostani módosítás egyebek mellett hatályon kívül helyezi a törvény azon rendelkezését, mely lehetőséget biztosított arra, hogy a kormány bizonyos esetekben egy rendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.

„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárásnak a hazai civilek mellett éppen én lehettem a fő motorja és kezdeményezője, itt Brüsszelben” – mondta Jávor Benedek. Hozzátette: „A jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken”, a módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban, és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek.

A PM politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületeiről vagy az indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített, szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosító javaslat. „Kíváncsian várom, hogy Balog Zoltán mikor és milyen eszközökkel kíván konkrét változásokat elérni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Egyúttal őszintén remélem, hogy senki sem ringatja magát abba a hitbe, hogy az ártó szándékú törvény eltörlésével akár a Bizottság munkatársai, akár a civilek vagy jómagam kevésbé fogjuk figyelni az otthoni történéseket” – áll az EP-képviselő csütörtöki közleményében.

A cigánygyerekek szegregálása nem csak magyar sajátosság: hasonló ügyben Szlovákia és Csehország ellen is indult kötelezettségszegési eljárás.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):