Fotó: Budapest Beacon

Mintegy kétezren vettek részt a Modern Magyarország Mozgalom által jegyzett vasárnap délutáni, a budapesti Kossuth térre szervezett tüntetésen. A tüntetést a Fidesz alaptörvény-módosítási szándéka ellen hirdette meg a Bokros Lajos volt pénzügyminiszter által vezetett konzervatív-szabadelvű párt.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, a parlamenti kívüli párt, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) vasárnap délutánra tüntetést szervezett a budapesti Kossuth térre a tervezett, a polgárjogokat jelentősen szűkítő alaptörvény-módosítás ellen.

Helyszíni tudósítónk szerint a tüntetésen jelen volt számos jelenlegi és volt politikus, valamint közéleti szereplő, így Bőhm András volt országgyűlési képviselő, az SZDSZ volt fővárosi frakcióvezetője, Erőss Gábor, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja, Kőszeg Ferenc volt országgyűlési képviselő, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke, Lakner Zoltán politológus, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt volt elnök-frakcióvezetője, Mécs Imre, ’56-os volt halálraítélt, utóbb SZDSZ-es majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Sándor Mária, a feketeruhás nővérek mozgalmának spiritusz rektora és Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Az Anonymus csoport aktivistái – mintegy nyolc fő – egyszerre tüntettek a kormány és Bokros Lajos (felső képünkön) ellen.

Sándor Mária a Moma vasárnapi tüntetésén. Fotó: Budapest Beacon

A tüntetésen negyven alattiak alig-alig voltak. Tudósítónk becslése szerint az átlagéletkor jóval meghaladta az ötvenet.

A szónokok – összesen öten – a terrorveszélynek az alaptörvénybe történő beemelése, a polgári szabadságjogok ennek következtében megtörténő további jelentős szűkítése és általában a kormányzati önkény ellen emelték föl szavukat.

„Most olyasvalami készül, ami a történelemben már volt, és mi nagyon félünk attól, hogy megismétlődik” – hangsúlyozta a szónokok egyike, Magyar György ügyvéd. Ő arra hívta föl a figyelmet, miszerint a készülő alaptörvény-módosítás arra irányul, hogy „a kormány bármikor – ismétlem: bármikor – feljogosíthatja magát arra, hogy a mi jogainkat korlátozza”.

Közölte: az alaptörvény most is tartalmaz „öt rendkívüli esetet, amikor szükségállapotszerűséget lehet hirdetni”. Most a kormány azt tervezi, hogy ezt kiegészíti egy hatodikkal, a terrorveszéllyel. „Ki fogja megmondani, hogy ezalatt mit kell érteni?” – tette föl a költői kérdést Magyar. „A rádiót, a televíziót, mindent korlátozhatnak”, ha terrorveszélyt hirdet a kormány – folytatta az ügyvéd. Magyar a Reichstag 1933-as fölgyújtását például hozva arra utalt, hogy maga a kormány cselekedhet olyat, ami casus belli lehet a terrorveszély kihirdetéséhez.

Tudósítónk szerint különösen figyelemreméltó volt Katona Andreának az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójának beszéde.

„Olyan országban élünk, melyben […] egy néhány fős politikai csoport olyan törvényeket hozhat, amely rajta kívül senki másnak nem jó. Megtehetik, hiszen ki merne beleszólni” – fogalmazott Katona.

„Ha nem mászol bele a politikába, majd a politika mászik beléd” – folytatta beszédét.

„Jelenleg olyan életet élsz, amelyben mindentől félsz. Félsz […], mert elveszítheted a munkádat, a lakásodat, az egzisztenciádat, a családodat, a pénzedet, a testi épségedet, sőt, akár az életedet is. Csak egyet nem veszel észre. Ha ilyen maradsz, a gerincedet is elveszíted, s az szép lassan visszafejlődik. Ám jobb, ha tudod, a gerinceddel együtt elvész az önbecsülésed, a büszkeséged, a gondolkodásra való képességed és az ősi, veled született igazságérzeted is. Csak a félelem marad! Évtizedekig!” – mondta a szónok.

„Vajon mikor szavazzák meg maguknak az első éjszaka jogát, és mikor jelennek majd meg az új földesurak narancssárga kutyabőrrel és pallosjoggal felvértezve?” – hangzott el.

„Orbán kezdettől fogva háborúsdit játszik, képzelt ellenséget lát mindenhol, az ország védelmezőjének szerepében tetszeleg, s most úgy érzi, eljött az ő ideje, amikor bevezetheti az egyszemélyes totális diktatúrát, s olyan helyzetben uralkodhat, ahol nem akadályozhatják őt a megmaradt, kiherélt törvények sem” – folytatta.

Katona Andrea a Moma vasárnapi tüntetésén. Fotó: Budapest Beacon

„Egy olyan ember kezében vagyunk, akinek mentális problémái vannak. Én tudom, hogy a régi idők és a vadon népei tisztelték az őrülteket, de nem ők vezették a törzset. Nálunk se kéne, hogy így legyen!” – emelte a tétet a Széchényi volt főigazgatója.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a történelem során mindig is voltak olyan zsarnokok és gyilkosok, akik egy ideig legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak. Mindig” – zárta Mahatma Gandhit idézve beszédét Katona Andrea.

Az öt szónok közül az utolsó Bokros Lajos Moma-elnök volt. Az alaptörvény-módosítási tervezet szerint „a kormány teljes felhatalmazást akar magának adni anélkül, hogy az Országgyűlés beleszólhatna” – mondta. „Fél a diktatúra. […] A félelem nem jó tanácsadó” – fogalmazott Bokros, aki a Fidesz rendszerét Azerbajdzsán, az úgynevezett népi Kína és Oroszország rendszeréhez hasonlította, külön kiemelve, hogy nagyon úgy tűnik: Alekszandr Litvinyenkót Vlagyimir Putyin megbízásából gyilkolták meg. „Harcolunk az orosz […], a kínai […], az azeri nép szabadságáért is” – folytatta beszédét az ellenzéki politikus. „Nemcsak magunkért harcolunk: gyermekeinkért, unokáinkért, a magyar nemzet becsületéért harcolunk” – tette hozzá.

A volt pénzügyminiszter szerint „nagyon fontos nemzeti ügy […] a szabadság helyreállítása”.

„A mi öntudatunk, jövőnk nem lehet a diktátor […] áldozata. Minden körülmények között küzdeni fogunk a szabadságért!” – hangsúlyozta Bokros Lajos.