[Majtényi László, az Ekint elnöke beszél. Fotó: Budapest Beacon]

A polgári engedetlenségről beszélgettek nagy egyetértésben kedden este azon civil szervezetek vezetői, melyek úgy döntöttek: az ellenállásnak ezt a formáját választják a megbélyegző civiltörvénnyel szemben. 

„Kijelentésében maga azt állítja, hogy cselekedeteinket, még ha békések is, el kell ítélni, mert erőszakos cselekedeteket sürgetnek. De logikus ez az állítás? Ez nem olyan, mint elítélni egy kirabolt embert, mivel pénze birtoklásával sürgette a rablás elkövetését?” – idézi egy férfi Martin Luther King birminghami börtönben íródott levelét, melyet a baptista tiszteletes és polgárjogi harcos egy paptársának írt, amiért az kritikával illette egy emberi jogokért folytatott tüntetésen való részvételét.

Nem egy július 4-i ünnepségen, sőt, még csak nem is Amerikában hangzottak el e szavak, hanem egy budai teremben, kedden este. A helyiség zsúfolásig megtelt, a résztvevők egy sebtében összehívott, polgári engedetlenségről szóló nyilvános fórumra érkeztek. Aktuális kérdés, miről is szól a polgári engedetlenség, hiszen miután a parlament kormánypárti többsége elfogadta a civileket megbélyegző új civiltörvényt, több szervezet is jelezte: polgári engedetlenséget tanúsítva nem tesz eleget regisztrációs kötelezettségének.

Az új jogszabálynak „nincs helye egy demokráciában” – jelentette ki Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, hozzátéve, miszerint „nem dönthettek másképp”, mikor a polgári engedetlenség mellett tették le a voksukat. A Helsinki mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International Magyarország és a K-Monitor is a regisztrációs kötelezettséget megtagadók között van.

Misetics Bálint aktivista szerint fel kell kelteniük a nyilvánosság figyelmét. A polgári engedetlenség az Alkotmány megvédésének utolsó eszköze – tette hozzá, miközben más felszólalók azt emelték ki, hogy a polgári engedetlenség a szólásszabadság egyik formája.

„A (magyarországi – a szerk.) folyamatok jobban hasonlítanak egy autokráciára, mint egy liberális demokráciára” – hangsúlyozta Miklósi Zoltán, az eseményt szponzoráló Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) kutatója, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. Miklósi maga is úgy vélte: a polgári engedetlenség célja, hogy meggyőzzenek más embereket. Számára már a polgári engedetlenségről szervezett konferencia is az „erkölcsi erőt” mutatja meg.

Somody Bernadette, az Ekint igazgatója egy olyan jogi esetet mutatott be, amely szerinte jogalapot teremt a polgári engedetlenségre. Egy törvény megsértése esetén a személy tettei és döntései mögötti erkölcsi megfontolásokat is figyelembe kell venni – hangsúlyozta.

Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója mindeközben olyan múltbéli eseteket idézett, amelyekben szervezete jogsegélyt nyújtott olyanok számára, akik személyes, morális okokból kívántak megsérteni egy törvényt.

Többen úgy vélték, létezik precedens a sikeres polgári engedetlenségre a magyar történelemben is. Az esemény moderátora, Majtényi László jogtudós érvelése szerint a XIX. században Deák Ferenc „passzív ellenállása” és a duális monarchia végső kialakulása a polgári engedetlenség konkrét eredményeinek példája. Mai példa is akad: a Ligetvédők az elmúlt hónapok során széles körben éltek a polgári engedetlenség eszközével a Városligetben.

Trócsányi László igazságügyminiszter nem fogadta el a panelbeszélgetésre szóló meghívást – tette hozzá Majtényi, megjegyezve, miszerint bár Trócsányi és Orbán Viktor a közelmúltban cáfolták, hogy a polgári engedetlenség létezne, mint jogi kategória, utóbbi maga is ismerte és elismerte azt, igaz, az bő tíz évvel ezelőtt volt.

„Ha egy törvény igazságtalan, az embernek nemcsak joga, de kötelessége is megszegni azt”. Ezt nem Majtényi László, nem Pardavi Márta, de még csak nem Szabó Máté mondta. A fenti idézet az Egyesült Államok harmadik elnökétől, a függetlenségi nyilatkozat megfogalmazójától, Thomas Jeffersontól származik. Hogy Orbán és Trócsányi is megértse.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):