Egyesületet alapítottak a rendszerbontó népszavazók

június 10, 2015

Kincses Gyula, Vajda Zoltán, Lattmann Tamás, Kozák Márton, Székely TamásVolt államtitkár, volt adóhivatali elnök, színésznő, médiakutató, újságíró, egyetemi tanár, polgármester, és civil aktivisták léptek szövetségre egymással. Az Új Magyar Köztársaság Egyesület jövőbeni céljairól a szervezet ügyvivői – egyben a rendszerbontó népszavazási kezdeményezés elindítói – közül ketten: Lattmann Tamás és Vajda Zoltán beszéltek szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.

Az egyesület azért jött létre, mert a népszavazás lebonyolítása szervezeti kereteket igényel – mondta Vajda Zoltán (képünkön balról a második). Hozzátette: könnyebb úgy együttműködni más szervezetekkel, hogy ők maguk is azok. „Az alapító tagok olyan szakemberek, akikkel szakmailag azonos módon gondolkodunk, és hasonló módon képzeljük el az új és élhető Magyarországot” – tette hozzá.

Magyarország ma súlyos kihívásokkal néz szembe, az egyesület célja pedig ezekre a kihívásokra választ találni – mondta. „Megoldandó problémákat keresünk, és ezeket dolgozzuk fel” – jelentette ki. Számos eszközt föl fognak használni az ügyek megoldásában, és jogszabály alkotására alkalmas javaslataik is lesznek – tette hozzá az aktivista.

Az egyik ilyen eszköz, a szervezők által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazás” pillanatnyi állásáról Lattmann Tamás, az egyesület másik ügyvivője (képünkön középen) azt mondta: két olyan kérdés van, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jóváhagyott, az ellenük benyújtott felülvizsgálati kérelmeket pedig a Kúria elutasította. Az egyik a kötelező kamarai tagdíj eltörléséről, a másik a tankötelezettség tizennyolc éves korra való visszaállításáról szól. E két kérdésben minden akadály elhárult az aláírásgyűjtés megkezdése elől – mondta Lattmann. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatának nyilvánosságáról, az országgyűlési képviselői mandátum idején az öregségi nyugdíj folyósításának felfüggesztéséről, illetve a kórházi várólistára kerüléstől számított fél éven belüli ellátásról szóló kérdések az NVB-n ugyan átmentek, de a Kúria még nem jutott döntésre – tette hozzá.

Lattmann megjegyezte: a népszavazási kezdeményezés láthatóan valamiféle ellenállásra késztette a kormányhivatalokat. Erre szerinte jó példa a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) új állásfoglalása: mostantól – és erre szerinte nincs más európai példa – az adatkezelési azonosítóhoz a hatóság bekéri a konkrét népszavazási kérdést is, amely a jogász szerint komoly kérdéseket vet föl.

A szakember szerint az NVB és a Kúria jogértelmezése nagyon súlyos egyensúlytalanságot eredményez az alkotmányos intézmények között. E jogértelmezés szerint az Országgyűlés semmilyen módon nem befolyásolhat olyan kérdést, amelyben a kormánynak hatásköre van. Ez nagyjából azt jelenti, hogy bár parlamentáris demokráciában az Országgyűlés a legfőbb hatalom letéteményese, a Kúria döntéseiből mégis az rajzolódik ki, hogy ma a kormány áll a döntéshozatal csúcsán – vélte Lattmann.

A Kúria másik jogértelmezése, mely szerint a népszavazást engedélyezi az állam – azaz arra engedélyt kell kérni –, sikeres referendum esetén pedig, bár az Országgyűlésnek feladata a kormányt utasítania az eredmény alapján való jogalkotásra, a Kúria iránymutatása szerint ezt mégsem muszáj megtennie – magyarázta Lattmann.

Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Vajda Zoltán azt mondta: bíznak az emberek aktív, felelősségteljes részvételében, de már eddig is több százan csatlakoztak a kezdeményezéshez. Mikrofinanszírozási projektet indítanak, hogy az adakozókedvűek hozzájárulhassanak a költségekhez. Civil- és politikai szervezetekkel is együttműködnek: előzetesen megállapodtak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke pedig szóban már támogatásáról biztosította az egyesületet.

Ez a népszavazás a konkrét kérdéseken túl az Orbán-rendszerről szól, akárcsak a korábbi „vizitdíjas” elődje a Gyurcsány-kormány ellen – tette hozzá Vajda.

Kiemelt partnerként a Magyar Szolidaritás Mozgalommal is együttműködnek. Székely Sándor, a szervezet elnöke (képünkön jobbra) a sajtótájékoztatón azt mondta: a legnagyobb probléma, hogy az emberek elhitték Orbán Viktornak, miszerint őt nem lehet megbuktatni, ez a népszavazás pedig pont arra lehet jó, hogy ezt a tévhitet eloszlassa. Ezért is szálltak be az aláírásgyűjtésbe, országos szervezetként pedig hatalmas lökést adhatnak az ügynek – tette hozzá Székely, aki már annak is örülne, ha nem négy-, csak másfél-kétmillió ember szavazna, és elmondaná, hogy ennek a kormánynak mennie kell.

Kincses Gyula, az egyesület alapítója, volt egészségügyi államtitkár (képünkön balra) korábban azt javasolta, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsának egyszázalékos csökkentéséből származó pluszbevételt ajánlják föl a kórházi dolgozók béremelésére. Ez az ágy melletti szakembereknél akár ötvenszázalékos nettó béremelést is eredményezhetne – hívta föl a figyelmet Kincses. Az ügyben petíció is indult. A volt államtitkár szerint az emberek működő egészségügyet akarnak, mert anélkül nincs egészség.

Kincses a Budapest Beacon kérdésére azt mondta, hogy a Fideszre sokfélét lehet mondani, de azt nem, hogy ne figyelnének. Figyelnek, mert választást akarnak nyerni. Ha látszik, hogy mit akarnak az emberek, akkor a kormány is reagálni fog erre, ezért is fontos ez a kezdeményezés – mondta.

„Ha másra várunk, hogy tegyen helyettünk, nem lesz változás. Tenni magunknak kell – egy élhető országért” – olvasható az egyesület honlapján.

Az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapítói:

  • Gulyás Balázs ügyvivő, szociológus, egyetemi hallgató, civil szervező
  • Lattmann Tamás ügyvivő, nemzetközi jogász, egyetemi docens. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.
  • Vajda Zoltán ügyvivő, közgazdász, vállalkozó, az Együtt önkormányzati képviselője
  • Fullajtár Andrea: színésznő, a budapesti Katona József Színház tagja
  • Fülöp Sándor: jogász, ügyvéd, korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
  • Hammer Ferenc: szociológus, az ELTE BTK Média- és Kommunikáció Tanszékének habilitált docense
  • Király László György: közgazdász, adószakértő, 1996 és 2002 között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bács-Kiskun megyei igazgatója. 2002 és 2005 között az APEH elnöke, majd 2009 végéig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának tagja
  • Kincses Gyula: orvos, egészségpolitikus, 2007 és 2008 között egészségügyi államtitkár
  • Kozák Márton: szociológus, újságíró (képünkön jobbról a második)
  • Spányik András: orvos, a budapesti Uzsoki kórház munkatársa
  • Turi Tamás: joghallgató
  • Várhegyi Éva: közgazdász, kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Pénzügykutató alapítója és munkatársa
  • Wittinghoff Tamás: tervezőmérnök, Budaörs polgármestere