Volt államtitkár, volt adóhivatali elnök, színésznő, médiakutató, újságíró, egyetemi tanár, polgármester, és civil aktivisták léptek szövetségre egymással. Az Új Magyar Köztársaság Egyesület jövőbeni céljairól a szervezet ügyvivői – egyben a rendszerbontó népszavazási kezdeményezés elindítói – közül ketten: Lattmann Tamás és Vajda Zoltán beszéltek szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.

Az egyesület azért jött létre, mert a népszavazás lebonyolítása szervezeti kereteket igényel – mondta Vajda Zoltán (képünkön balról a második). Hozzátette: könnyebb úgy együttműködni más szervezetekkel, hogy ők maguk is azok. „Az alapító tagok olyan szakemberek, akikkel szakmailag azonos módon gondolkodunk, és hasonló módon képzeljük el az új és élhető Magyarországot” – tette hozzá.

Magyarország ma súlyos kihívásokkal néz szembe, az egyesület célja pedig ezekre a kihívásokra választ találni – mondta. „Megoldandó problémákat keresünk, és ezeket dolgozzuk fel” – jelentette ki. Számos eszközt föl fognak használni az ügyek megoldásában, és jogszabály alkotására alkalmas javaslataik is lesznek – tette hozzá az aktivista.

Az egyik ilyen eszköz, a szervezők által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazás” pillanatnyi állásáról Lattmann Tamás, az egyesület másik ügyvivője (képünkön középen) azt mondta: két olyan kérdés van, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jóváhagyott, az ellenük benyújtott felülvizsgálati kérelmeket pedig a Kúria elutasította. Az egyik a kötelező kamarai tagdíj eltörléséről, a másik a tankötelezettség tizennyolc éves korra való visszaállításáról szól. E két kérdésben minden akadály elhárult az aláírásgyűjtés megkezdése elől – mondta Lattmann. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatának nyilvánosságáról, az országgyűlési képviselői mandátum idején az öregségi nyugdíj folyósításának felfüggesztéséről, illetve a kórházi várólistára kerüléstől számított fél éven belüli ellátásról szóló kérdések az NVB-n ugyan átmentek, de a Kúria még nem jutott döntésre – tette hozzá.

Lattmann megjegyezte: a népszavazási kezdeményezés láthatóan valamiféle ellenállásra késztette a kormányhivatalokat. Erre szerinte jó példa a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) új állásfoglalása: mostantól – és erre szerinte nincs más európai példa – az adatkezelési azonosítóhoz a hatóság bekéri a konkrét népszavazási kérdést is, amely a jogász szerint komoly kérdéseket vet föl.

A szakember szerint az NVB és a Kúria jogértelmezése nagyon súlyos egyensúlytalanságot eredményez az alkotmányos intézmények között. E jogértelmezés szerint az Országgyűlés semmilyen módon nem befolyásolhat olyan kérdést, amelyben a kormánynak hatásköre van. Ez nagyjából azt jelenti, hogy bár parlamentáris demokráciában az Országgyűlés a legfőbb hatalom letéteményese, a Kúria döntéseiből mégis az rajzolódik ki, hogy ma a kormány áll a döntéshozatal csúcsán – vélte Lattmann.

A Kúria másik jogértelmezése, mely szerint a népszavazást engedélyezi az állam – azaz arra engedélyt kell kérni –, sikeres referendum esetén pedig, bár az Országgyűlésnek feladata a kormányt utasítania az eredmény alapján való jogalkotásra, a Kúria iránymutatása szerint ezt mégsem muszáj megtennie – magyarázta Lattmann.

Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban Vajda Zoltán azt mondta: bíznak az emberek aktív, felelősségteljes részvételében, de már eddig is több százan csatlakoztak a kezdeményezéshez. Mikrofinanszírozási projektet indítanak, hogy az adakozókedvűek hozzájárulhassanak a költségekhez. Civil- és politikai szervezetekkel is együttműködnek: előzetesen megállapodtak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ), Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke pedig szóban már támogatásáról biztosította az egyesületet.

Ez a népszavazás a konkrét kérdéseken túl az Orbán-rendszerről szól, akárcsak a korábbi „vizitdíjas” elődje a Gyurcsány-kormány ellen – tette hozzá Vajda.

Kiemelt partnerként a Magyar Szolidaritás Mozgalommal is együttműködnek. Székely Sándor, a szervezet elnöke (képünkön jobbra) a sajtótájékoztatón azt mondta: a legnagyobb probléma, hogy az emberek elhitték Orbán Viktornak, miszerint őt nem lehet megbuktatni, ez a népszavazás pedig pont arra lehet jó, hogy ezt a tévhitet eloszlassa. Ezért is szálltak be az aláírásgyűjtésbe, országos szervezetként pedig hatalmas lökést adhatnak az ügynek – tette hozzá Székely, aki már annak is örülne, ha nem négy-, csak másfél-kétmillió ember szavazna, és elmondaná, hogy ennek a kormánynak mennie kell.

Kincses Gyula, az egyesület alapítója, volt egészségügyi államtitkár (képünkön balra) korábban azt javasolta, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsának egyszázalékos csökkentéséből származó pluszbevételt ajánlják föl a kórházi dolgozók béremelésére. Ez az ágy melletti szakembereknél akár ötvenszázalékos nettó béremelést is eredményezhetne – hívta föl a figyelmet Kincses. Az ügyben petíció is indult. A volt államtitkár szerint az emberek működő egészségügyet akarnak, mert anélkül nincs egészség.

Kincses a Budapest Beacon kérdésére azt mondta, hogy a Fideszre sokfélét lehet mondani, de azt nem, hogy ne figyelnének. Figyelnek, mert választást akarnak nyerni. Ha látszik, hogy mit akarnak az emberek, akkor a kormány is reagálni fog erre, ezért is fontos ez a kezdeményezés – mondta.

„Ha másra várunk, hogy tegyen helyettünk, nem lesz változás. Tenni magunknak kell – egy élhető országért” – olvasható az egyesület honlapján.

Az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapítói:

• Gulyás Balázs ügyvivő, szociológus, egyetemi hallgató, civil szervező
• Lattmann Tamás ügyvivő, nemzetközi jogász, egyetemi docens. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.
• Vajda Zoltán ügyvivő, közgazdász, vállalkozó, az Együtt önkormányzati képviselője
• Fullajtár Andrea: színésznő, a budapesti Katona József Színház tagja
• Fülöp Sándor: jogász, ügyvéd, korábban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
• Hammer Ferenc: szociológus, az ELTE BTK Média- és Kommunikáció Tanszékének habilitált docense
• Király László György: közgazdász, adószakértő, 1996 és 2002 között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bács-Kiskun megyei igazgatója. 2002 és 2005 között az APEH elnöke, majd 2009 végéig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának tagja
• Kincses Gyula: orvos, egészségpolitikus, 2007 és 2008 között egészségügyi államtitkár
• Kozák Márton: szociológus, újságíró (képünkön jobbról a második)
• Spányik András: orvos, a budapesti Uzsoki kórház munkatársa
• Turi Tamás: joghallgató
• Várhegyi Éva: közgazdász, kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Pénzügykutató alapítója és munkatársa
• Wittinghoff Tamás: tervezőmérnök, Budaörs polgármestere