Az elmúlt két évben hetven százalékkal nőtt a Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok száma, miközben az Egyesült Királyságból mindössze ötvenkét fiatal jött haza a kormány hívószavára. A hazaküldött pénz mennyisége is rekordot döntött.

Már hetven százalékkal nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik Nyugat-Európában vállalnak munkát – számolt be a Népszava a Magyar Nemzetre hivatkozva.

A napilap birtokába jutott brit és német statisztikákból kiderül, hogy Németországban például 2012-ben még csak 47 ezer, tavaly azonban már 80 ezer magyar dolgozott hivatalosan. Ez hetvenszázalékos növekedést jelent két év alatt. Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok száma jelenleg mintegy 55 ezerre tehető.

Viszonylag nagy csoportot jelentenek a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben hetvenezer magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint.

A valós szám jóval magasabb is lehet

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke, Kordás László szerint egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy Magyarországon alapítanak gazdasági társaságot, majd itt jelentik be a munkavállalót, viszont a munkavégzés helyeként egy nyugat-európai várost jelölnek meg. Így itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai, illetve a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, tehát nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Szintén „nem látni” azokat a magyarokat, akik például barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat, vagy bentlakásos intézményekben laknak. Az Ausztriába ingázók között is számos feketemunkás lehet. Mindezeket figyelembe véve munkavállalók tízezrei eshetnek ki a statisztikából.

A valós szám még ennél is magasabb lehet – nyilatkozta a Népszavának Sik Endre, a Tárki vezető kutatója (képünkön). Jelenleg semmi realitása annak, hogy a britek hazaküldenének több százezer magyart, így egyelőre nem áll fönn az a veszély, hogy a hazautalások összege – amely már három százalékát adja a magyar gazdaságnak – hiányozzék a költségvetésből – tette hozzá a szakember.

Pontos adatok hiányában csak becslések vannak arra, hány magyar dolgozhat külföldön, de a tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 ezer és félmillió között lehet.

Soha nem utaltak ennyit haza

Nemcsak a kivándorlás nőtt jelentősen az utóbbi időszakban, hanem a hazaküldött pénz mennyisége is. November végén a Világgazdaság írta meg, hogy annyi pénzt még sosem utaltak haza a külföldre vándorolt magyarok, mint most. A lap szerint az összeg mértéke már a magyar gazdaság három százalékára rúg.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. A hazautalás a 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni.

A 920 milliárdos összeg azt jelenti, hogy átlagosan 200-250 ezer forintot tesznek félre havonta a külföldön dolgozó magyarok, feltételezve, hogy 300-400 ezren küldenek pénzt. Ez kissé magas összegnek tűnik, így ez azt is jelentheti, hogy ennél is többen lehetnek a külföldön munkát vállaló magyarok – írja a Világgazdaság.

A kinti munkavállalást továbbra is a külföldi és a hazai bérek közötti óriási különbség ösztönzi – írja a Népszava és idézi a lapnak nyilatkozó Bárány Balázst, az MSZP elnökségi tagját: „nemcsak a megélhetési nehézségek üldözik el Magyarországról a fiatalokat, hanem az a fullasztó, gyűlölettel teli légkör, amit a Fidesz teremtett”.

Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik.

Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő – mutatott rá korábban a Policy Agenda fölmérése is.

Mindeközben a Fidesz szerint csupán arról van szó, hogy azok az uniós állampolgárok – és így a magyarok is —, akik az unión belül vállalnak munkát, nem kivándorolnak, hanem élnek szabad munkahely- és lakóhelyválasztási jogukkal.

Ötvenketten jöttek haza

Összesen ötvenkét fiatal jött haza dolgozni az Egyesült Királyságból a „Gyere haza, fiatal!” program segítségével április óta – közölte az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) az Index kérdésére. A hivatal adatai alapján december elejéig: 3500 fő regisztrálta magát a honlapon, 412 fő töltötte ki a szükséges nyilatkozatokat, és ötvenketten már Magyarországon dolgoznak.

A kormány lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával igyekszik hazacsábítani a külföldön dolgozókat, amire indulásként százmillió forintot szántak, úgy számoltak, hogy ennyiből nagyjából ötven fiatalt lehet hazacsábítani, vagyis közel kétmillió forintot szántak egy fiatal hazahozására.

A programban jelenleg 125 cég ajánl 1208 állást.

Az Index kérdésére, miszerint az Egyesült Királyságon túl is tervezik-e bővíteni a programot, azt a választ adták, hogy „a program bővítésére láthatóan van igény”.