Az EKINT igazgatónője, Somody Bernadette. Fotó: ATV/Atv.hu

Szerdán a pedagógusok mellett a bölcsődei dolgozók és a szociális ágazat is sztrájkolni fog. Galló Istvánné szerint a polgármesterek mellett a KLIK is fenyeget, de az EMMI visszautasítja a vádakat. Befolyásolni a részvétellel kapcsolatban senkit nem szabad, a Pécsi Egyházmegye azonban még a látszatra sem adott. Az EKINT szerint a politikának bizonyos kereteken belül igenis van helye az iskolában.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, szerdára egész napos országos munkabeszüntetést jelentett be a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átalakításával kapcsolatban történt ugyan előrelépés, de a kötelező óraszámok rögzítéséről, valamint a bérpótlékokról egyelőre nincs megállapodás a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága között.

Palkovics László a hétfői tárgyalások után azt mondta, hogy az oktató-nevelő munkát végző alkalmazottaknak két részletben mintegy hetvenezer forintnyi béren kívüli juttatást adnának, csakhogy az oktatási államtitkár ezt kizárólag a KLIK alkalmazottaira értette – mondta Galló Istvánné az ATV Start műsorában kedden. Az oktatási centrumokban dolgozó oktatóknak az említett juttatás nem járna, mint ahogyan az érintett, önkormányzati fenntartásában működő óvodai dolgozóknak sem. Ez a PSZ elnöke szerint elfogadhatatlan, ugyanakkor mintha látszódna valamiféle megállapodás: jövőre az ezekben a munkakörökben dolgozók mintegy hét-tíz százalékos béremelésben részesülnének. Erre persze még a kormánynak rá kell bólintania.

A résztvevők pontos számáról a szakszervezet elnöke nem tudott mit mondani, ugyanakkor – ahogyan arról a Budapest Beacon a fenti link alatti cikkben ugyancsak beszámolt – polgármesterek és KLIK-vezetők nyílt fenyegetéssel próbálják távol tartani a pedagógusokat a szerdai akciótól. A településvezetők elbocsátással vagy azzal fenyegetőznek, hogy a település nem nyer majd a pályázatokon több támogatást, a KLIK pedig több helyen egyszerűen csak a kirúgást helyezte kilátásba, holott a sztrájkban való részvétel nem lehet oka a munkaviszony megszüntetésének, de sokan – főleg a kisebb falvakban – már nem tudnak ellenállni ennek a nyomásnak, és föladják.

Gallóné szerint a kormány diktátumot fogalmazott meg az elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban azzal, hogy minden intézménynek biztosítania kell a gyerekfelügyeletet, és – bár a pedagógusok felelősek a diákjaikért –, az nem sztrájk, hogy ugyanúgy bent van az iskolában, és foglalkoznia kell a gyerekekkel, még akkor is, ha nem tart nekik órát, mint ahogyan ez szerdán történni fog – magyarázta.

A PSZ elnöke emlékeztetett: a Fővárosi Törvényszék 2013-ban már hozott egy döntést, miszerint tankerületenként egy, szükség szerint több intézményben kell felügyeletet tartani, de nem az összesben. Ha a szakszervezet ragaszkodott volna ehhez, akkor bíróságra vihette volna az ügyet, ám ebben az esetben szerdán nem lehetett volna megtartani a sztrájkot. A kormány Gallóné szavai szerint erre bazírozott, és a sztrájkbizottság belement a diktátumba. Ha a sztrájkbizottság bíróságra vitte volna az ügyet, ott jó eséllyel nyert volna, az oktatás ugyanis nem minősül alapszolgáltatásnak – nincs listázva a lakosságot alapvetően érintő tevékenységek között.

Nyilván ennek is köszönhető a már korábban említett fenyegetés, amit egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tagad: „Mindenkinek joga van a jogszerű sztrájkban való részvételhez, emiatt senkivel szemben nem tehető hátrányos intézkedés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem a múltban, sem a jövőben nem kíván senkit sem listázni, sem megfélemlíteni szakmai, politikai vagy egyéb nézetei alapján, erre utasítást nem adott, és nem is adhatott. Minden ellenkező híresztelést a leghatározottabban visszautasítunk” – közölte a szaktárca a Vs kérdésére.

A sztrájktörvény szerint sem rábeszélni a sztrájkra, sem lebeszélni a sztrájkról nem lehet senkit, és bár az EMMI tagadja, hogy ilyen előfordult volna, a Pécsi Egyházmegyében még bizonyíték is van a jogsértésre, az ugyanis megtiltotta a sztrájkot a fenntartásában lévő iskolákban – hozta nyilvánosságra a Bama.hu. A baranyai portál beszámolója szerint egy katolikus iskola igazgatójának hirdetményében az állt, miszerint „a püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával”.

Az egyházmegye közleményben tudatta: „a Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézmények, amint korábban sem vettek részt, úgy a jövőben sem vesznek részt demonstrációkon”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a püspök állásfoglalása jog- és törvénysértő.

Bár Galló Istvánné a Budapest Beaconnek múlt pénteken azt mondta, hogy akit a sztrájkban való részvétele miatt bármilyen atrocitás ér, azt a szakszervezet megvédi, sokaknak talán még megnyugtatóbb lehet, hogy a sztrájk jogszerűségén túl annak támogatása is jogszerű. Mindenki, aki csatlakozik a tiltakozó akcióhoz, az az egyik legfontosabb alapjogával, a véleménynyilvánítás szabadságával él – mondta szintén az ATV Start műsorában, kedden Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) igazgatónője. Ez a jog még a legkisebb gyerekeket is megilleti – tette hozzá. Ezt az álláspontot osztja egyébként Aáry-Tamás Lajos, az oktatásért felelős alapjogi biztos is, aki még februárban egy állásfoglalásában jelentette ki, hogy a véleménynyilvánítás joga nem korhoz kötött.

Nyomást gyakorolni nem szabad sem a pedagógusokra, sem pedig azokra, akik az üggyel kapcsolatban élnek a véleménynyilvánítási jogukkal – mondta Somody. Vannak jogi eszközök, amelyekkel ilyen esetekben élni lehet – fűzte hozzá.

Az EKINT igazgatónője szerint világos határokkal, de a politikának igenis van helye az iskolában, például egy beszélgetésben az oktatással kapcsolatban. A pedagógusoknak ebben hatalmas felelőssége van, de a diákoknak tájékozódniuk és vitatkozniuk kell – magyarázta Somody. Mi a határ? A szervezet szerint a pártpolitikai témáknak, a támogatók toborzásának és a kampánynak nincs helye az iskolában, ugyanakkor az általános közügyekről nemcsak lehet, de fontos is beszélni.

A kormány kommunikációja egyébiránt arról árulkodik, hogy a szülőket és a gyerekeket pusztán tárgynak tekintik, holott ők éppen úgy résztvevői és alakítói az oktatásnak, mint a pedagógusok – tette hozzá az EKINT igazgatónője.

A PSZ elnöke még csütörtökön kérte, hogy az országos pedagógussztrájk napján délben öt percre „álljon le az élet” mindenhol az országban: ne legyen kiszolgálás az üzletekben, ne legyen ügyintézés a hivatalokban, álljon meg a közlekedés. Ezzel szeretnének üzenni a kormánynak, hogy amennyiben nem működik az iskola, akkor semmi nem működik.

A pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány közötti egyeztetések a szerdai sztrájk után folytatódnak.

Szerdán az óvodákban lesz gyerekfelügyelet, a bölcsődékben azonban nem, továbbá bezárnak a szociális otthonok, valamint a hajléktalanokat ellátó intézmények is. Ezekben a még elégséges szolgáltatásról sem sikerült megállapodni, a kormány ugyanis azt akarta, hogy kizárólag a papírmunkát függesszék fel. A szociális dolgozók ügyében egyébként a Kúria még csütörtökön döntött.