Egyre kevésbé felel meg Magyarország például az Európai Unió alapértékeinek, „nekünk pedig az a dolgunk, hogy világossá tegyük: az amerikai kormány és az amerikai emberek tudják ezt”. A Budapest Beacon Rob Berschinskivel, a Human Rights First alelnökével Washingtonban készített interjút.

 
Budapest Beacon: A Human Rights First erőteljesen hallatja a hangját a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében. Miként érzékelték önök Washingtonban a magyar felsőoktatási törvény módosítását? 

Rob Berschinski: Lelkes voltam a reakciókat látva. Összehoztunk egy, a CEU vezetőiből és hallgatóiból álló csoportot, emellett találkoztunk a Külügyminisztérium képviselőivel, valamint a Kongresszus alsó és felsőházának mindkét oldalán helyet foglaló politikusokkal is. Általános szimpátiát tapasztaltam a CEU-val kapcsolatban, és annak is nagy volt a támogatottsága, hogy Budapesten maradjon az egyetem. Azok közül akikkel beszéltem, senki nem tudott egyetlen olyan érdemi érvet sem felhozni, miért ne válna hosszútávon Magyarország és a magyar emberek előnyére, ha a CEU a helyén maradna. Aktívan dolgozunk azért, hogy nyilvános és kétoldali támogatást építsünk fel. Reménykedem benne, hogy ennek jelei megmutatkoznak majd a következő napokban és hetekben.

Budapest Beacon: Milyen elképzelés állt annak hátterében, hogy CEU-hallgatók és vezetők utazzanak Washingtonba? 

Rob Berschinski: Meg akartuk mutatni a törvényalkotóknak, politikusoknak azokat a valódi embereket, akiket ezek a módosítások valójában érintenek. Eljött a CEU rektorhelyettese és két végzős hallgató, valamint számos, már Amerikában élő és dolgozó egykori diák is megjelent. Arcokat és neveket akartunk az ügy mögé állítani. Rendkívüli erővel bírt, hogy jelenlegi hallgatók beszélhettek a törvényalkotásért felelős emberekkel, és olyanokat mondhattak, hogy „PhD-hallgató vagyok, most a könyvtárban kellene lennem és a disszertációmat írnom, ehelyett itt kell lennem Washingtonban, hogy önnel beszélgessek, és az egyetemem létét kell megvédenem.” Úgy vélem – bár a nevükben nem beszélhetek –, hogy ez a politikusokra is rendkívül erőteljes hatással volt.

Budapest Beacon: Sokan úgy vélekednek, hogy az Orbán-kormány az amerikai választások idején arra számított, hogy a Trump-kormány lényegesebb kisebb hangsúlyt fektet majd az emberi jogokra és a demokráciára. Azt várta magyar miniszterelnök, hogy az új vezetés nemigazán fog érdeklődést mutatni olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a Lex CEU. Ön szerint miért emelt mégis szót a Külügyminisztérium?

Rob Berschinski: Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a Külügyminisztériumon belül nagyon nagy a felbolydulás. Számos tisztség betöltetlen maradt, a legjobb, amit a Trump-kormány külpolitikájáról el lehet mondani, az az, hogy meglehetősen szétszórt. Az emberi jogi kérdésekben szörnyű a helyzet, de vannak olyan hangok is, mint például Nikki Haley ENSZ nagyköveté, aki kiáll az emberi jogokért, és olyan nézőpontból közelíti meg ezeket a kérdéseket, amilyenből az Egyesült Államok legtöbbször szokta. Magyarországgal és a CEU-val kapcsolatban úgy vélem, a külügynek az az érzése, hogy ez egy példátlan támadás az Egyesült Államokkal szemben. A CEU nálunk egy akkreditált tudományos intézmény, amely minden probléma nélkül működött Budapesten az elmúlt több mint 25 évben. Semmi nem változott, aztán egyszer csak itt van ez az otromba támadás a tudományos szabadság és egy olyan intézmény ellen, amely Egyesült Államokbeli kötődéssel rendelkezik. Szóval, örömmel látom a Külügyminisztérium nyilvános reakcióját a CEU-val kapcsolatban, de nem vagyok különösebben meglepve.

Budapest Beacon: Mi az, ami a legjobban aggasztja jelenleg Magyarországgal kapcsolatban? A Human Rights First sokat dolgozott Magyarországon.

Rob Berschinski: Annak oka, hogy kutatásaink jórészét Magyarországra koncentráltuk az elmúlt években, az az, hogy számos, Európában és az Egyesült Államokban is tapasztalható trend együttesen jelentkezett Magyarországon. Így például a Jobbik és a szélsőjobboldal felemelkedése, az antiszemita hangok erősödése, a muszlimokkal és menekültekkel szembeni bigott hozzáállás, vagy az ország demokratikus intézményeinek folyamatos erodálódása. A független igazságszolgáltatás elleni támadások, a médiával és az emlékezetpolitikával kapcsolatos problémák mind-mind olyan kérdések, melyek Magyarországgal összefüggésben kerültek elő, és intő példával szolgálnak Európa többi részének a demokratikus visszacsúszást illetően. Úgy vélem, okkal összpontosítunk Magyarországra. Egy másik fontos dolog, amit észben kell tartania az olyan szervezeteknek, mint amilyen a Human Rights First is – amely szószólója annak, hogy az Egyesült Államok külpolitikája az emberi jogokon alapszik – hogy Magyarország fontos partnere Amerikának, NATO-szövetséges és az Európai Unió tagja. Rendkívül fontos, hogy az említett szervezetek tagállama megfeleljen az általuk felépített alapvető értékeknek. Ez egyre kevésbé van így, nekünk pedig az a dolgunk, hogy világossá tegyük: az amerikai kormány és az amerikai emberek tudják ezt.

Budapest Beacon: Ön szerint változhat az Egyesült Államok Magyarország irányába tanúsított politikája a következő évek során?

Rob Berschinski: Azt hiszem, erre nem lehet válaszolni, annyi még az eldöntetlen kérdés a Trump-kormánnyal kapcsolatban is. El tudok képzelni egy olyan jövőt, ahol a Trump-kormány megfelel Orbán Viktor legvadabb álmainak, és teret enged az egyre inkább illiberális felfogásnak. Másfelől viszont, azt is könnyedén el tudom képzelni, hogy egy nagyon jelentős szembefordulást láthatunk majd a Kongresszusnál: egyre inkább kiállnak majd és – vállalva a felelősséget – kimondják, miszerint nem lehetnek olyan szövetségeseink, amelyek alapvető értékeink tekintetében sem értenek velünk egyet.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):