Fotó: Atv.hu

Hétfő délutánig több, mint tízezren csatlakoznak a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt leveléhez, de vannak olyanok is, akik megijednek, és inkább visszavonják támogató aláírásukat. A budapesti Teleki Blanka Gimnázium – szolidaritását kifejezve – szintén nyílt levelet írt. Az intézmény igazgatója azt mondja: az utóbbi időben egyre elcsigázottabbnak látta kollégáit, a gyerekek pedig úgy jártak-keltek az iskolában, mint a zombik. A nyílt levélből az is kiderül: a telekisek szolidaritást vállalnak az egészségügyi dolgozókkal is.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete még novemberben írta meg az oktatási rendszer egészével kapcsolatos panaszait egy nyílt levél formájában, ám mielőtt nyilvánosságra hozta volna, eljuttatta azt a tankerület vezetőjéhez, aki el is látogatott az intézménybe egyeztetni, de mivel a fölvetett problémák többsége nem helyi jellegű, azokon nem tudott változtatni. A bomba január elején robbant, a közoktatás utolsó utáni segélykiáltásként is fölfogható levél nyilvánosságra kerülése óta futótűzként terjed, még egy KLIK-vezető is beállt a támogatók sorába. A Tanitanek.com oldalán hétfő délutánig közel száz iskola, és több, mint tízezer személy csatlakozott támogatóként.

Néhányan mégis visszavonták a szignójukat

Az ügy kirobbanása óta egyre több helyen fölbukkant a sajtóban, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) figyelemmel kíséri, kik írják alá a petíciót. Van olyan pedagógus, aki félelmében inkább visszavonta aláírását, akad azonban olyan is, akit nem lehet megfélemlíteni. „Azt követően sem félek, hogy nyomoznak utánam! Miért ne vállalhatnám a véleményemet? Miért ne írhatnám alá a nyilatkozatot?” – mondta a Delmagyar.hu-nak Horváthné Oláh Mária. A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Makói Tagintézményében dolgozó gyógypedagógus a főnökétől értesült arról, hogy az intézményfenntartó figyelemmel kíséri, kik írják alá a petíciót. Ő maga személyesen is megtapasztalta a visszásságokat: két hónapig nem kapott fizetést a KLIK-től, és nem kapott útiköltség-térítést abban a hónapban, amikor közel kétezer kilométert utazott gyógypedagógusként a Makó környéki településeken.

A portál Plesovszkiné Ujfaluczki Juditnál, a KLIK szegedi tankerületének igazgatójánál is érdeklődött, valóban figyelik-e a pedagógusokat. Mint kiderült, szerinte nem. „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem indít és nem is indíthat nyomozást egyik munkavállalójával szemben sem és semmiféle szankcióban nem részesül az, aki aláírta a tiltakozó ívet. A KLIK kiemelt figyelmet fordít arra, hogy munkáltatói feladatait szigorúan a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lássa el” – írta válaszában az intézményfenntartó helyi vezetője.

Fortélyos félelem igazgat

A Tanitanek.com oldaltól a szintén a Delmagyar.hu-nak nyilatkozó Majoros Kadosa szerint naponta két-három kérést kapnak a csatlakozóktól, hogy töröljenek az oldalról ezt vagy azt. Van, aki csak a hozzászólását, de van, aki az iskoláját szeretné töröltetni. „A kéréseknek minden esetben eleget teszünk” – nyilatkozta Majoros. „Általánosságban igaz, hogy a »félelem« szó több esetben is szerepelt az elmúlt napokban a nekünk címzett, valamilyen törlést kérő levelekben” – tette hozzá.

A fővárosi Teleki Blanka Gimnázium is nyílt levelet írt

A miskolci tanárokhoz csatlakozva a zuglói Teleki Blanka Gimnázium is nyílt levélben adott hangot elégedetlenségének. Kellett a miskolciak levele, és kellett az elmúlt három év is ahhoz, hogy mi is megírjuk ezt a levelet — mondta Pukli István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön. Az intézmény igazgatója (képünkön középen) elcsigázottnak látta kollégáit, „a gyerekek pedig mint a zombik, úgy jártak-keltek az iskolában”.

A műsornak szintén vendége volt a gimnázium egyik tanára, Bereczky Csongor (képünkön balra), aki szerint a tantestület száz százalékban támogatta a lépést. Az utóbbi években „a gyerekek feje fölött kísérleteznek a gyerekekkel”. A tankönyvek például alkalmatlanok – mutatott rá a pedagógus. Vagy elavultak, vagy olyan feladatok vannak benne, amilyenek az érettségin nem lesznek. Az igazgató ezt azzal egészítette ki: egy tankönyvcsomag maximálisan tizenkétezer forintba kerülhet, miközben egy kezdő gimnazistáé minimum húszezer forintba kerül. El lehet képzelni, milyen tankönyvállománnyal rendelkezünk, ráadásul „óriási baromságok vannak benne” – mondta Pukli.

Az igazgató az irreális mennyiségű bürokratikus teherről is beszélt: „még egy gyufás skatulyára is közbeszerzést kell kiírni”. Legutoljára az érettségi törzslapokat nem tudták beköttetni, mert nem volt rá pénz a KLIK-ben – holott erre jogszabályi előírás kötelez –, de ugyanígy nincs pénz kréta- és papírvásárlásra sem, bár ez utóbbiak tekintetében a közelmúltban némileg javult a helyzet.

A tanulók sincsenek jobb helyzetben. Pukli István szerint a legnagyobb probléma maga a kerettanterv, ami iszonyatos mennyiségű ismeretanyagot ír elő. A gyerekeknek nem azt tanítjuk, ami az élethez szükséges, az alapoktól kezdve probléma van, miközben nincsenek meg a feltételek. A menza egy külön történet: egyre kevesebben esznek a menzán, pedig eleinte még be-be iratkoztak. Azóta marad a büfé, vagy az otthonról hozott étel – mondta az igazgató.

Huszonhat óra a kötelező óraszám, de a pedagógusok egyre rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, ezért egyre gyakrabban használják ki a betegállomány adta lehetőségeket, és egyre többet kell az említett huszonhat óráig a helyettesítéseket is kihasználni. Emellett a kötelező, intézményben töltendő óraszám egy pedagógus számára harminckettő, tehát a saját – például osztályfőnöki – teendői mellett ezalatt kell megoldani azokat a feladatokat is, amelyeket a szabadidő-szervező, az ifjúságvédelmi-felelős, vagy a gazdasági ügyintéző látna el, ha lenne, de nincs, ezeket a státuszokat ugyanis a KLIK elvonta – hangsúlyozta Pukli.

A Teleki Blanka Gimnázium tanárai a követeléseik fölsorolása után levelükben azt írják: „szolidaritásunkat fejezzük ki az egészségügyben dolgozókkal, és követeljük munkájuk, hivatásuk anyagi-erkölcsi megbecsülését”.