| David J. Kostelancik. Fotó: Index, János Bődey |

„A demokratikus kormányok nem kísérelhetik meg elhallgattatni bírálóikat” – többek közt ezt mondta David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kedden a MÚOSZ székházában. A kemény hangvételű bírálat után a külügy tolmácsot ajánlott az amerikai ügyvivőnek.

Kemény hangvételű bírálatot fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben David Kostelancik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) keddi konferenciáján.

A MÚOSZ székházában tartott eseményen az ideiglenes amerikai ügyvivő először általánosságban beszélt a sajtó helyzetéről és szerepéről. „Az elszámoltathatóság szükségessége az egyik elsődleges oka annak, hogy a sajtószabadságot az Egyesült Államok Alkotmányának Első Kiegészítése védelmezi” – hangsúlyozta Kostelancik, aki beszéde elején maga is idézett az említett jogszabályból.

„Alapító atyáink […] felismerték, hogy a szabad, demokratikus társadalom nem létezhet olyan szabad sajtó nélkül, amely teljes felhatalmazással bír az emberek tájékoztatására kormányuk cselekedeteiről…” – folytatta az ügyvivő, hozzátéve, miszerint a sajtószabadság védelmét számos dokumentum, például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata vagy az EU Alapjogi Kartája is „ereklyeként őrzi”. „Legerősebb, legstabilabb, legmegbízhatóbb szövetségeseink azok, akik osztoznak ezen elköteleződésünkben” – terelte finoman politikai síkra a kérdést az ügyvivő, majd keményebb hangvételre váltott.

---

„A demokratikus kormányok nem kísérelhetik meg elhallgattatni bírálóikat. A kísértés folyamatosan jelen van, és nem csupán egyféleképpen történhet: jogi és szabályozási akadályokkal, monopol kontroll által, a hirdetőkre helyezett nyomással, de a kormány megkísérelheti befolyásolni a hirdetési piacot, és konkrétan fenyegethet, megfélemlíthet újságírókat is”

---

– közölte Kostelancik, aki méltatta a sajtó munkatársait, amiért „még a nehéz időkben is folytatják, mennek előre, és nehéz kérdéseket tesznek fel”.

Magyarországon továbbra is veszélyben van a sajtószabadság

„Az utóbbi években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság területén Magyarországon tapasztalható negatív trendekkel kapcsolatban. Sajnálatos módon ezek a negatív trendek folytatódnak” – terelte a szót hazánkra a diplomata.

„A kormány szövetségesei rendületlen módon szereztek ellenőrzést és befolyást a médiapiac felett, a szabályozó testület tiltakozása nélkül, melynek célja épp a monopóliumok létrejöttének megelőzése lenne. Legutóbb kormánybarát személyekhez köthető cégek szerezték meg az utolsó független regionális lapok feletti ellenőrzést” – közölte kendőzetlenül véleményét Kostelancik, hozzátéve, miszerint e lapok újságírói arról tájékoztatták, hogy követniük kell a kormánybarát szerkesztők – új tulajdonosok által diktált – utasításait, és nincs meg az a szabadságuk, hogy a kormányt bíráló cikkeket jelentessenek meg.

Az ügyvivő emellett arra hívta föl a figyelmet, miszerint

---

a kormány mindemellett „jelentős mennyiségű közpénzből finanszírozott hirdetési szerződéseket kötött a baráti tulajdonosok lapjaival, de szinte semennyit a független lapokéval. Olyan beszámolókat is hallunk, hogy a cégeknek azt mondták, nem hirdethetnek a független lapokban, mert akkor megtorlásra számíthatnak.”

---

Kostelancik „riasztó fejleményként” értékelte, hogy bizonyos kormányhoz köthető médiatermékekben – nyilvánvalóan többek közt a 888-ra utalt az ügyvivő – újságírók nevét tették közzé, akiket úgy jellemeztek, mint akik fenyegetést jelentenek Magyarországra. „Ez veszélyes ezekre a személyekre nézve, és veszélyes a szabad, független médiára is” – jegyezte meg a diplomata.

Nem ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének vezetője a sajtószabadság mellett szólalt fel. Tavaly márciusban Colleen Bell akkori nagykövet a magyar sajtó napja alkalmából tartott beszédében védte meg a sajtó munkatársait.

Ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt. Az újságírók felhívják a figyelmet az intolerancia veszélyeire, erkölcsi és etikai felelősségük tudatában számolnak be a történésekről. A Magyarországhoz hasonló országokban alapvető felelősség, hogy ne csak a kormányra és a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem a sajtó is leplezze le azokat, akik „fajgyűlölettel, idegengyűlölettel és antiszemitizmussal házalnak” – mondta akkor Bell, aki ugyanakkor a Népszabadság bezárása után az Indexnek adott, idén januári interjújában például nem akarta kimondani, hogy a lapot politikai okból záratták be.

A külügy tolmácsot ajánlott az amerikai ügyvivőnek

A bírálat után Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára közleményt adott ki, melyben leszögezte, miszerint Magyarországon igenis van sajtószabadság.

---

„Ha az ügyvivő maga mellé ültet egy tolmácsot, és átlapozza a napilapokat, megnézi az internetes hírportálokat és a híradókat, láthatja, hogy számtalan kormánykritikus hír jelenik meg naponta. Ha az ügyvivő összeszámolja, hogy hány kormánykritikus napilap, hetilap, hírportál és televízió-csatorna van Magyarországon, akkor megbizonyosodhat arról, hogy a sajtószabadságot és a kiegyensúlyozottságot semmilyen veszély nem fenyegeti”

---

– közölte Menczer, aki ezek után tanácsot is adott azzal kapcsolatban, hogy szerinte az amerikaiaknak mivel kellene inkább foglalkozniuk.

„Néhány hete az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását, annak ellenére, hogy az hihetetlen mértékben csökkenti a kisebbségek jogait. A kijevi és a budapesti amerikai diplomaták esetében is azt kell gondolnunk, hogy tájékozatlanok azzal kapcsolatban, amiről beszélnek” – közölte Menczer Tamás.

Colleen Bellt – sok más nagykövettel egyetemben – idén januárban hívta vissza magas posztjáról az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump. A budapesti nagykövetséget azóta David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivő vezeti. A karrierdiplomata 2014 augusztusa és 2015 augusztusa között a Kongresszus Helsinki Bizottságának külügyminiszteri főtanácsadója volt, 2012 júliusától 2014 augusztusáig pedig a Külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó irodájának oroszországi ügyekkel kapcsolatos részlegét vezette. Ezen megbízatása előtt a nemzetközi kábítószerellenes és rendészeti ügyekkel foglalkozó iroda európai és ázsiai hivatalának igazgatója volt.