Döntött az Országgyűlés: a költségvetés teljesen Orbán Viktor kezébe kerül

Kormánypárti képviselők támogatásával az Országgyűlés szerdán megszavazta az államháztartási törvény módosítását. Ha Áder János államfőn sem akad fönn a jogszabály, akkor a kormány ezentúl egy egyszerű kormányhatározattal is forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvényt nem kell módosítania, így parlamenti fölhatalmazásra sem lesz szüksége.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, Lázár János kancelláriaminiszter február 26-án egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely utat nyitna a kontrollálatlan költségvetési költekezés előtt.

Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben valamihez nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben – mert nem terveztek vele, és még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás –, a Költségvetési Tanács (KT) véleményezése után módosították a költségvetési törvényt, amihez parlamenti többség kellett. Eddig.

A módosítás értelmében mostantól ugyanis a kormány bármilyen kormányhatározattal vagy rendelettel forrást biztosíthat bármilyen cél érdekében, a hatályban lévő költségvetési törvény módosítása nélkül, tehát nem kell az Országgyűlés elé vinni az ügyet, és kikerülhető a költségvetést ellenőrző KT is.

Az Országgyűlés szerdán tárgyalta a javaslatot, amelyet az ellenzéki módosítók elvetése után erős kormánypárti hátszéllel végül 114 igen mellett 56 nem szavazattal fogadtak el, így már csak Áder János köztársasági elnök esetleges vétója állhatja útját annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben dönthessen arról, mire és mennyit költ. Hogy miért egy személyben? Mert a kormányhatározathoz formálisan kormányülés sem kell, hiszen azt a kormányfő vagy annak helyettese bármikor kiadhatja.

„Nem vagyok meglepődve, egyszerűen csak nyíltan kimondják azt, ami évek óta folyik ebben az országban. Maga a kormányzás gyakorlata is az, hogy mindent a kormányfő és szűk stábja dönt el. Csak annyi változik, hogy ezentúl majd a költésekkel is így lesz” – mondta március elején Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tanácsadója.

Közgazdasági szempontból a törvénymódosításnak semmi értelme, csupán arról van szó, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál: hogy kivonják a dolgot az állampolgárok ellenzőrése alól – jegyezte meg az akkor még csak javaslatként létező módosítóval kapcsolatban Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke. A költségvetésnél fontosabb gazdasági kérdés nincs, ezentúl ráadásul még értelmetlenné is válik. Elérkeztünk a jogállam szétverésében oda, amikor az Országgyűlés lényegében funkcióvesztett intézménnyé válik – hívta föl a figyelmet a volt pénzügyminiszter.

Bárándy Péter szerint nemcsak a kétharmadot veszítette el a Fidesz, hanem a bizalmat is saját embereiben. Ilyenkor szokott fölmerülni az ilyen rendeleti kormányzás, amely nem szükségszerűen a pénzről, sokkal inkább a hatalomkoncentrációról szól – mondta az egykori igazságügy-miniszter. Nem kizárt, hogy Áder János köztársasági elnök visszaküldi a törvényt aláíratlanul, de ennek a hatalomnak a természete akkor sem fog megváltozni. A rendeleti kormányzásba való átlépés egy igen jelentős állomása a demokrácia megszűnésének – tette hozzá.