Csoóri Sándor 2009-ben. Fotó: MTI

Életének nyolcvanhetedik évében, hétfőre virradó éjjel elhunyt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel.

Csoórit hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoórit saját halottjának tekinti – írja az MTI.

Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a pápai református kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Rendszerellenes tevékenységéért – például a nyolcvanas években írt a szamizdat Beszélőbe – Csoórit a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik –, részben szilenciummal sújtotta, az ötvenes évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg. Ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben, 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

Csoóri a népnemzeti ellenzék egyik vezetője, a rendszerváltás jelentős egyénisége, az eredetileg – saját meghatározása szerint „nem kormánypárti és nem ellenzéki” mozgalomnak indult, ebben a formában 1987-ben alakult Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel című irodalmi-közéleti folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, majd 1992-től haláláig főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Ez utóbbi minőségében 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):