Grespik László. Fotó: Nlcafe.hu

Életének ötvenharmadik évében, december 19-én hajnalban elhunyt Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetője. A hírt Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik volt országgyűlési képviselője kedden tudatta közleményében.

A hírt Gaudi-Nagy telefonon megerősítette a Magyar Nemzetnek.

A halál oka és helyszíne nem derül ki a közleményből, mint ahogy az sem, hogy Grespik nyolc nappal ezelőtti elhunytát Gaudi-Nagy miért csak most hozta nyilvánosságra.

Grespik László 1964. augusztus 14-én született Sajószentpéteren. 1989-ben szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Matávnál lett ügyvédjelölt, majd 1990 és 1992 között Újpesten dolgozott ügyvédjelöltként, 1992-től ugyanott ügyvédeskedett – írja róla a 2009-es Ki kicsoda. 1994-ben önálló ügyvédi irodát alapított. 2000 és 2002 között a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője volt, azonban ekkor a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) országgyűlésiképviselő-jelöltje lett – a párt országos listájának huszadik helyére került föl –, ezért Orbán Viktor miniszterelnök menesztette.

2002-ben nemcsak ő, de a MIÉP sem jutott be a parlamentbe, s Grespik ismét ügyvédként dolgozott. Miután élesen támadta Csurka István pártelnököt, sőt: többedmagával sikertelen kísérletet tett a pártelnök leváltására, távozott a pártból.

2002-től a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnökségi tagja, 2004-től az MVSZ Budapesti Szervezetének alelnöke volt.

A most elhunyt ügyvéd kétszer nősült. Mindkét gyereke, a 2000-ben született Etele és a 2003-as Anna a második, 1999-ben kötött házasságából származik.

Grespik az ezredforduló egyik médiasztárja, unorthodox föllépéseinek köszönhetően szívesen látott vendége volt a különböző televízióknak. 2000. szeptember 15-én, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjeként a Magyar ATV Kereszttűz című adásában kenyérrel dobálta meg az őt kérdező újságírókat.

2003 novemberében nagy botrányt kavart, amikor egy skinhead-zenekar több tagjának – akik közösség elleni izgatás miatt álltak bíróság előtt – ügyvédjeként azt kérdezte a bírónőtől: „Kénytelen vagyok védői tisztemből megkérdezni a bírónőt: zsidó vallású-e, zsidó származású-e, illetve a bírósággal kapcsolata olyan-e, amely az ügy elfogulatlan elbírálását lehetővé teszi?”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):