Tarsoly Csaba

Az Főügyészség az utolsó pillanatig kivárt a brókerbotrány vádiratának átdolgozásával, de végül elkészültek vele. Az előző verzió mintegy ezer oldallal bővült. Közben az is kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak mindent ki kell adnia a quaestoros kapcsolatról.

A Fővárosi Törvényszék április elején szólította föl a Fővárosi Főügyészséget, hogy pótólja a Quaestor-ügy februárban benyújtott vádiratának hiányosságait. Ez végül pénteken meg is történt, nem sokkal azelőtt, hogy jó eséllyel megszűnt volna az eljárás, az ügyészek tehát az utolsó pillanatig kivártak.

Az eredeti, 1548 oldalas dokumentum szerint Tarsoly Csaba egykori Quaestor-vezért és társait öt vádpontban 5458-rendbeli csalással és sikkasztással vádolták meg. Az elkövetési érték mintegy hetvenhétmilliárd forint, az ügynek pedig több mint harmincezer sértettje van.

Ibolya Tibor, a Főügyészség vezetője közleményében jelezte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Tarsoly és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Törvényszék április elsejei végzésében foglalt hiánypótlási felhívásnak a Fővárosi Főügyészség „a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tett”. A  dokumentum immár mintegy ezer oldallal bővült — a bíróság kérése alapján megjelölték, mely vádponthoz mely bűncselekmény tartozik.

A Quaestor a három tavaly bedőlt brókercég egyike volt. Érékpapír-kibocsátó cége, a tízmillió forintos jegyzett tőkével rendelkező Quaestor Financial Hrurira Kft. több tízmilliárd forint értékben bocsátott ki fiktív értékpapírokat. Több ezren vesztették el megtakarításukat, a kormánynak viszont – mint ahogy arról a Budapest Beacon akkor beszámolt – épp a cég bedőlése előtt sikerült pénzének legnagyobb részét kivennie a Quaestorból.

Mindmáig rejtély, hogy mely kormányzati hivatalok és minisztériumi cégek tartották a brókercégnél értékpapírjaikat, illetve, hogy miként kerülhette el az óriási csalás a pénzügyi szabályozók figyelmét, az viszont immár biztosra vehető, hogy egy esetben minden adat nyilvánossá válik, méghozzá napokon belül.

A Fővárosi Ítélőtábla a Transparency International (TI) javára ugyanis úgy döntött: a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) meg kell mondania, mikor és mennyi pénzt tartott a Quaestor-cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél — tehát a három tavaly bedőlt brókercégnél.

Gyakorlatilag minden apró részlet ki fog derülni, így például az, hogy a külkereskedelem felpörgetésével megbízott állami cégnek volt-e számlája az említett brókercégeknél, mikor és mennyi pénzt helyezett el azoknál, de talán a legfontosabb, hogy arra a kérdésre is fény derülhet: 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestorból? Az állam vajon bennfentes információk birtokában tudta-e előbb kimenteni a pénzét mint a kisbefektetők, vagy csak hihetetlen szerencséje volt?

Máig nem tudható pontosan, hogy az évek során mennyi pénzt tartott a külügyes csapat Tarsoly cégcsoportjánál. A minisztérium esetében hetvenkétmilliárd szabálytalanul befektetett forintról lehet szó, az MNKH esetében pedig valószínűleg 3,8 milliárdról.