Elnökválasztás Ausztriában – magyar vendégmunkási szemszögből

december 6, 2016

BP-WAHL: "KLARTEXT" - VAN DER BELLEN / HOFERAz Ausztriában vasárnap tartott elnökválasztás győztese, Alexander
Van der Bellen és vesztese, Norbert Hofer. Fotó: Diepresse.com

Az Ausztriában dolgozó külföldiek – köztük több mint hetvenezer magyar – a vasárnapi köztársaságielnök-választás után föllélegezhetnek. Azért annyira nem: bár most jelöltje viszonylag szoros vereséget szenvedett, de a 2018-as parlamenti választás után könnyen az idegenellenes Szabadságpárt politikusa adhatja Ausztria kancellárját.

Vasárnap Ausztriában – ahol, szemben Magyarországgal, közvetlenül a nép választja az államfőt – megtartották a köztársaságielnök-választás második fordulóját. Alexander Van der Bellen, a zöldek által támogatott független, Európa-barát jelölt a 3 991 450 érvényes szavazat 51,68 százalékával, 2 062 920 szavazattal nyert, míg ellenfele, a Szabadságpárt jelöltje, az euroszkeptikus és idegenellenes Norbert Hofer 1 928 530 szavazatot, azaz 48,32 százalékot szerzett.

Bár Hofer a Facebookon már vasárnap koraeste elismerte vereségét, s az MTI vasárnap 21.13-kor már egy Sorra érkezik Brüsszelből a gratuláció a győztesnek című hírrel kényeztette olvasóit, Orbán Viktor miniszterelnök gratulációjára csak hétfő koradélután került sor, Áder János államfőjére pedig egyáltalán nem – legalábbis e sorok írásáig, hétfő késő estig annak sem az MTI-n, sem a Köztársasági Hivatal honlapján nincs nyoma.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, Hofer több alkalommal is igen barátságosan nyilatkozott Orbán Viktor miniszterelnökről. Bár a kormányfő nem exponálta magát a Szabadságpárt jelöltje mellett, a kormányközeli sajtó több alkalommal is bő terjedelemben taglalta Hofer Mitteleuropa-koncepcióját.

A kormányközeli 888 cikkeiből az érződik: nincsenek elájulva a zöldek által támogatott független jelölt győzelmétől. A hangvételében mérsékeltebb, de ugyancsak kormányközeli Mandineren az a vasárnap esti hír, miszerint Van der Bellen vezet, hétfő késő estig hét tetsziket, viszont negyvenkilenc abcúgot kapott.

Kimondva-kimondatlanul tehát érződik: a kormány – és különösen a kormányközeli sajtó – szívesebben vette volna a szabadságpárti jelölt győzelmét.

A kilenc osztrák tartomány közül négyben Van der Bellen, ötben Hofer nyert. Az különösebben nem meglepő, hogy a független jelölt által elvitt négy tartomány egyike maga Bécs, ahogyan még az sem, hogy itt nyert a legnagyobb arányban, 63,6 százalékkal. Bécs – akárcsak München vagy Budapest – hagyományosan sokkal baloldalibb/kozmopolitább/internacionalistább, mint Ausztriának, Bajorországnak vagy Magyarországnak a többi része. Figyelemreméltó azonban, hogy hol nyert a legnagyobb arányban, 59,6 százalékkal Hofer:

Burgenlandban.

Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy ő maga is burgenlandi – a stájerországi Vorauban született, de Burgenlandban, nagyrészt Pinkafőn nőtt föl, és hazai pályán a versenyzők általában erősebbek az átlagnál – ám ez még valószínűleg kevés lett volna a közel hatvan százalékhoz.

Bécs mellett a legtöbb magyart foglalkoztató tartomány a Magyarországgal egyetlenként határos Burgenland, melynek területe – maga a „Burgenland” elnevezés 1922-es – 1921-ig Magyarországhoz tartozott. Márpedig a vendégmunkásokkal remekül lehet idegenellenes indulatokat gerjeszteni, s ebben Hofer pártja, a Szabadságpárt különösen erős.

Az Ausztriában dolgozó – például Sopronból vagy Pornóapátiból naponta ingázó, akár rövidebb-hosszabb időre, esetleg véglegesen kiköltöző – magyaroknak nagyon nem lett volna jó Hofer győzelme. Bár Ausztriában – akárcsak Magyarországon – kancelláriális rendszer van, azaz a végrehajtó hatalom feje az ott kancellárnak nevezett miniszterelnök, nem mindegy, hogy egy, a 2018-as parlamenti választáson jó eséllyel hatalomra kerülő szabadságpárti kancellár mellett szabadságpárti elnöke van-e Ausztriának, vagy Van der Bellen személyében egy Európa-párti államfő némileg ellensúlyt jelent az ez esetben az eddiginél jóval idegenellenesebbre forduló osztrák kormánypolitikának.

Az Ausztriában dolgozó több mint hetvenezer magyar tehát föllélegezhet.

Nem nagyon, kicsit.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):