„Előbb jöttünk, tovább maradunk” – piknikezve tüntettek a civilek

május 29, 2017

[Volt, aki tökéletesen felkészült. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Néhány száz fős pikniket tartottak a civilek hétfő délután a Kossuth téren. A kifejezetten békés, tüntetésre csak a szónoklatok miatt emlékeztető rendezvényen mások mellett felszólalt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője, aki leleplezte azt a számot, ahány emberrel valamilyen módon  kapcsolatba került az a 83 szervezet, amely csatlakozott az eseményhez. Felvetésünkre, hogy miért halaszthatták június 13-ára a civiltörvény zárószavazását, Kész Zoltán független országgyűlési képviselő lapunknak adott rövid interjújában azt mondta: bár az indoklás szerint a Velencei Bizottság állásfoglalására vár a kormány, szerinte inkább időhúzásról lehet szó.

Az áprilisi, több mint tízezres, Hősök terén tartott tüntetés után újabb demonstrációt szervezett a Civilizáció csoport, amely már az esemény meghívójában jelezte: ezúttal nem a hagyományos értelemben vett tüntetésről lesz szó, hanem egy piknikről, melyen úgy kívánnak tiltakozni a tervezett – várhatóan június 13-án zárószavazásra kerülő – civiltörvény ellen, hogy megmutatják, milyen fontos munkát végeznek többek közt a kormány által támadott szervezetek.

A demonstráció első óráját ennek megfelelően kedélyes beszélgetéssel, evéssel és ivással töltötte a néhány száz fős publikum, melyben az eseményhez csatlakozó civil szervezetek munkatársain kívül neves közéleti személyiségek is feltűntek. Ott volt a tömegben például az áfacsalási botrányt kirobbantó, meghurcolt, de a vádak alól nemrég felmentett Horváth András, az adóhivatal egykori munkatársa, Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomból, Berg Dániel, a CEU melletti tüntetések állandó szónoka, Karácsony Gergely, Zugló polgármestere vagy Mécs Imre egykori SZDSZ-alapító és országgyűlési képviselő is. Országgyűlési képviselőből jelenleg aktív is akadt, méghozzá Kész Zoltán, akivel egy rövid interjút is készítettünk.

[Nem könnygáz, vízpára. A gyerekek nagyon élvezték. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

„A civilek elvégzik azokat a munkákat, amelyeket az állam sajnos nem” – mondta a független parlamenti képviselő. Kész szerint óriási veszteség érné az országot, ha a civileket megbélyegeznék, és esetleg ellehetetlenítenék. Hozzátette: „még jobban kell, hogy hallassuk a hangunkat” – a többesszám első személy pedig nem nyelvbotlás, a politikus saját elmondása szerint valamilyen szinten még mindig civilnek érzi magát. A jelszó szerinte az, hogy „nem szabad félni”. Felvetésünkre, hogy mi állhat a csúszás mögött, ami miatt az előzetes tervekkel ellentétben nem a héten, hanem előreláthatóan csak június 13-án szavaz majd a parlament a törvénymódosításról, Kész Zoltán úgy reagált, hogy bár az indoklás szerint a Velencei Bizottság állásfoglalására vár a kormány, valójában szerinte inkább időhúzásról lehet szó, nem hiszi ugyanis, hogy a Bizottság 13-áig kiadja az állásfoglalást.

A beszédek közben szépen lassan megkezdődtek: elsőként Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója lépett a mikrofonhoz. Arról beszélt, hogy a civilek jobb és élhetőbb hellyé akarják tenni ezt az országot, és ők valóban senkit sem hagynak az út szélén. A hajléktalanok ellátásától a környezetvédelemig az élet lényegében minden területén ott vannak, ezért nyilván bele akarnak szólni abba is, milyen irányba megy az ország.

[Móra Veronika. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Bár nehéz számokban kifejezni a munkájukat – mennyit ér egy hálás mosoly, a megszerzett új tudás, ha nem kell éhesen lefeküdni vagy ha valaki a társadalom hasznos tagjának érzi magát –, de azért tettek egy próbát: 83 civil szervezet összeadta, hány rászorulóval és hozzájuk fordulóval foglalkozott, hányan írták alá felhívásaikat, vettek részt a képzéseiken és hányan használták az eszközeiket az elmúlt évben. A kapott eredmény a színpad mögött kifeszített mólinón vált láthatóvá: 645 240.

Ezt a munkát és ezt az eredményt veszélyezteti a civiltörvény – emelte ki Móra Veronika. Szerinte ez a javaslat nemcsak a kormány részéről általában csak idegen ügynökként emlegetett szervezetekre lesz negatív hatással, „de aláássa minden magyar civil szervezet sokéves munkával felépített hitelességét”. Ezért továbbra is tiltakoznak a felesleges és káros javaslat ellen, mert most még van lehetőségük rá.

[Az Amnesty International-nél még a kutya is civil. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Móra Veronikától – Pion István slammer rövid, de frappáns előadása után – a sclerosis multiplexes (SM) betegek Csongrád Megyei Egyesületének vezetője, Gyurácz Annamária vette át a szót, aki maga is szenved ettől a szörnyű betegségtől. Azzal kezdte, hogy bár jelenleg őket nem érinti a kormány javaslata, de szolidárisak azokkal, akiket érint, mert bárki bármikor érintetté válhat. Annak alapján, hogy honnan kapják a támogatást, ő maga nem tudna megkülönböztetni civil szervezeteket, mert csak annyit lát, hogy a civilek mindannyian egy élhetőbb és jobb világért küzdenek. A civilek olyan emberek – így a szónok –, akiknek az értékrendjében az empátia, a tolerancia, az önálló gondolkodás és az igazságosság fontos értékek.

Az egyesület életében mérföldkő volt a Norvégi Civil Alap támogatása: a külföldi pénznek köszönhetően a szervezetnek erős alapot sikerült teremteniük, ismertségre tettek szert és közvetlenül 150 SM-es betegnek és családtagjainak tudtak segíteni. A betegséggel küzdők megtapasztalták, milyen az, ha már nem érzik magukat a társadalom hasznos tagjának. „Vajon átérzik-e a döntéshozók, milyen az, amikor úgy érezzük, lemondanak rólunk, és csak teher vagyunk a társadalom számára” – kérdezte a szónok, hozzátéve, hogy a projektjüknek köszönhetően sokan újra a társadalom értékes tagjának érzik magukat. „Mi nem fogjuk feladni, mert nem tehetjük meg azokkal szemben, akik csak ránk számíthatnak. […] Szolidárisnak kell lennünk, nekünk, civileknek. […] Előbb jöttünk, tovább maradunk” – zárta beszédét Gyurácz Annamária.

Utolsóként Szalay Krisztina színművész lépett a színpadra, aki a civilek feladataival kapcsolatos gondolatai után – melyet időnként egy meglehetősen illuminált állapotban lévő idős férfi „Gyurcsányt elnöknek” bekiabálásai színesítettek – elénekelt egy dalt. Szalairól érdemes megjegyezni, hogy a piknik ideje alatt zsíros kenyeret osztott a nagyérdeműnek, legnagyobb örömére azoknak, akik étellel nem, csak néhány doboz sörrel vagy egy üveg borral készültek.

[Néhány százan voltak. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Amilyen csendben kezdődött és zajlott, olyan csendben (és békésen) ért véget a demonstráció, hiába vezényeltek tehát rendőrsorfalat a parlament lépcsőjére és több tucat rendőrt az árkádok alá az épület oldalához, a hatóságnak ezúttal semmi dolga nem akadt – még egy skandálásra se futotta a tömegtől.

A szervezők olyannyira piknikre készültek, hogy a kitűzőkön és a matricákon kívül rengeteg pokrócot is kiosztottak, így az is leheveredhetett a nap melegétől kellemesen felmelegedett kövezetre, aki nem készült ülő- vagy fekvőalkalmatossággal. Ezeket aztán a tüntetés végeztével mindenki elvihette magával, a szervezők csupán annyit kértek, hogy adják olyan embernek, aki rászorul, ha pedig maguk is rászorulók, akkor használják egészséggel.

A civiltörvény tervezetéről annak egyik érintettje – ha úgy tetszik, célpontja –, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölt hosszú elemzést korábban. Ennek konklúziója nagyjából annyi, hogy bár az új jogszabály a nagyobb átláthatóság mellett érvel, olyan adminisztratív terhet ró az érintett szervezetekre, amelyek új információhoz nem segítik a hatóságokat. Mindeközben megnehezíti az adománygyűjtést, megbélyegzi a civileket és bizalmatlanságot kelt az állampolgárokban. Vagyis semmi szükség rá, de legalább jó nagy kárt okoz. Nem véletlenül fogalmazott úgy egy másik érintett, az Amnesty International, hogy az új jogszabálynak ugyanolyan pusztító hatása lehet, mint amekkorát Oroszországban végzett a hasonló intézkedés. Az új törvény egyebek mellett előírná, hogy azok a magyar civil szervezetek, amelyek évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, külföldről támogatott szervezetnek minősüljenek. Ezt fel kell tüntetniük honlapjukon, és az általuk megjelentetett kiadványokban is.

 
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):