Élőlánc, faültetés, közös kép a Nemzeti Múzeum lépcsőjén – így telt a pedagógusok egyórás tiltakozása

március 30, 2016

Radnóti Miklós Gimnázium, 2016. március 30. Fotó kettőspont FacebookTiltakozó pedagógusok az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziuma előtt.
Fotó: Facebook, Csuhai István

Szerda reggel országszerte több tucatnyi iskolában állt le a tanítás egy órára, így tiltakoztak a tanárok az oktatási rendszer ellen. Volt, ahol fát ültettek, volt ahol szemetet szedtek, míg máshol élőláncot alkottak az intézmény körül. Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója sokadszorra is tárgyalóasztalhoz hívta a kormányt, amely ha nem hajlandó leülni velük, akkor újabb akciók lesznek.

Iskolákat vettek körbe élőlánccal, fát ültettek, vagy épp szemetet szedtek szerda reggel nyolc és kilenc óra között a tanárok, országszerte több mint kétszáz oktatási intézményben tartottak így egyórás munkabeszüntetést tiltakozásképp az oktatási rendszer ellen.

A zuglói Teleki Blanka Gimnázium előtt néhány százan gyűltek össze, de diákok alig voltak – közölte az Index. Pukli István, az intézmény igazgatója, aki a most megtartott, polgári engedetlenségi mozgalomnak meghirdetett akciót még március 15-én, a több tízezres pedagógustüntetésen jelentette be a Kossuth téren, a helyszínen azt mondta: ők kérték meg a diákokat, hogy ne jöjjenek az iskola elé, mert „minden híreszteléssel ellentétben” nem akarják belerángatni őket az akcióba. Aki diákként mégis a Telekihez ment, az önszántából tette.

Pukli szerint országosan mintegy kétszázötven iskola csatlakozott az akcióhoz, ám a pedagógusok közül sokan tartanak a következményektől, ezért maradtak távol az akciótól. Az igazgató fölolvasta a Civil Közoktatási Platform (CKP) tizenkét pontos követelését, majd a résztvevők élőláncot alkottak az iskola körül.

A CKP tárgyalóasztalhoz hívta a kormányt – jelentette be Pukli, aki a tárgyalás megkezdésére két hetet adott a kormánynak. Ha erre sem érkezik reakció, ahogyan a március 15-i ultimátumra sem, akkor további akciók lesznek – közölte az esemény egyik kezdeményezője. Kétoldalú tárgyalást akarnak, a Köznevelési Kerekasztal azért sem felel meg nekik, mert abban számos egyéb szervezet is részt vesz.

Több iskolában, így például Kaposvárott láthatatlanul tüntettek egyes tanárok. Volt olyan, aki csak kivonult az óráról, azt mondta, hogy ebben az órában nem tanít, a diákokat pedig arra kérte, gondolkodjanak el azon, miért demonstrálnak így a pedagógusok. Máshol szemetet szedtek, melyhez több szülő és szimpatizáns is csatlakozott.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákjai a tiltakozás különleges formáját választották: több mint százan – néhány tanár kíséretében – átvonultak a Múzeumkertbe, ahol a lépcsőn egy fotó erejére összeálltak. A később érkező tanári kart tapssal fogadták.

Szimpatizált a tanárokkal a Magyar Szolidaritási Mozgalom is, amely Budapesten a Lánchídnál az Alagút tetejére egy „Sztrájk” feliratú molinót helyezett el.

Legyen szó akár sztrájkról, akár polgári elégedetlenségi mozgalomról, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a TV2 reggeli műsorában azt mondta: a résztvevőknek semmilyen retorzióval nem kell számolniuk. Palkovics László oktatási államtitkár korábban ugyanezt mondta.

„2010-ben gyakorlatilag megszüntették a sztrájkjogot Magyarországon. Ma nem sztrájktörvényünk van, hanem sztrájkellenes törvényünk, a költségvetési szférában nem adottak a jogi feltételei a sztrájk gyakorlásának. Orbán Viktor munkaalapú társadalma egy munkavállalói jogok nélküli lázálom” – hangsúlyozta Ikotity István, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője kedden a Parlamentben.

A kormány szerint persze mindez nem a munkavállalók szociális érdekeiről szól, hanem nyílt politikai hecckampány: „Minden olyan mozgalom, ami sztrájkoljunk együtt a gyerekekkel, az kimondottan politikai tevékenység és a gyerekeknek a politikába való berángatását szolgálja” – nyilatkozta Völner Pál államtitkár.

Valóban lehetnek munkajogi következmények — hangsúlyozta az Eötvös Károly Intézet (EKINT), ugyanakkor az akcióban résztvevő pedagógusok csupán a véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos alapjogukkal élnek. „Ezek a jogkövetkezmények nem célozhatják azt, hogy megtorolják a pedagógusokon a véleménynyilvánításukat. Nem lehetnek súlyosabbak annál, minthogyha bármilyen más politikailag semleges okból mulasztották volna el a tanárok az óra megtartását” – nyilatkozta Somody Bernadette, az Eötövös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa az ATV-nek.

Van ellenpélda is. Orosházán a Tisza Kálmán Szakképző iskola mintegy nyolcvan tanára és ezer diákja maradt ki az akcióból, melyben „az érdektelenség és az egzisztenciaféltés egymást erősítve játszhatott közre” – írja szintén az Index. A portál szerkesztősége Bács-Kiskun megyéből az alábbi üzenetet kapta: „Nálunk négy tanár kiállt a suli elé, az igazgató megtiltotta a gyerekeknek, hogy kimenjenek, idézem: »A gyerekeknek nincs joguk ahhoz, hogy politizáljanak!«”

A CKP keddi ülése után azt egyébként mondták, nem fogják bepótolni az órákat, hiszen akkor értelmét vesztené az akció, de őrizetlenül egy gyerek sem marad.

Számos kép és további beszámolók is elérhetők az esemény Facebook-oldalán.